Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. IV. A legeltető állattartás növényzeti vonatkozásai, valamint a hortobágyi növényzet változásának pásztorok általi jellemzése
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 73 tarn, mióta emlékszem, olyan vót/giliszták, hangyák alakítsák, fent szarja ki, marha közé lép). Az elsimított (vagy kiégett) zsombékosok újraalaku- lását is sokan megtapasztalták [de azsombékotnem lehetett (eltüntetni) / téesz elsimította, de megint zsombikos lett / amit a nagytermészet megcsinált, az maradt a maga valóságának / az kinyől, téesz eltárcsázta, két éven belül ugyanolyan vót, birkával legeltetve, akkor képződött, amikor víz vót, valami aláírói felnyomja, a gyökere? / ugyanúgy visszanő)!, a giliszta újból bedógozta egy nyár alatt, ha nincs víz, megszűnik/víz lement, feljött, eltárcsázod, pár év múlva ugyanúgy visszanő (de nem tudja, hogy mitől) / égés után széjjel megy, (majd) a ló mellé lép, gyökerek erősödnek, időjárás után magátul megújul / téesz elsimította, de megint zsombikos lett, a főd meghasadozik). A táj és a növényzet változásai az elmúlt évtizedekben Bár a hortobágyi táj növényzete sok szempontból nagyon stabil (Sümegi et al. 2000, Molnár 2003), jelentős változások voltak az elmúlt évtizedekben zömmel a gazdálkodás változása, részben a természetvédelem tevékenysége miatt (Molnár, Fintha 2005). Az alábbiakban azt gyűjtöttük össze, hogy mit látnak ezen növényzeti változásokból a pásztorok, hogyan értékelik a változásokat, mit tartanak a változás okának. Nincs elég jószág, elvadult a táj (valamikor a puszta élt, nagyon hangos vót, most alig hallani valamit, süket a puszta, eltűnt a madárvilág, valamiből van sok, de.../most már szar helyzet van, nincsen madár se, el van vadulva a rét, nincs rajta jószág, csupa gyíkíny, káka, mindenféle dedve- dudva, most már eltévednék / most elvadultak a gyepek / jobban karban vót/nincs lefedve a terület/régen le vót terhelve /nincs az, ami letakarítsa, tisztán tartsa, ott van az avar, a tavalyi avarban rögtön megég az a kis ződ / olyan tiszta vót a főd, és szerette a jószág, el van vadulva az egész világ, most nyakig érő gazok (vannak)/apacsirtát meg lehetett látni fél kilométerről is/minden le volt legeltetve/árvízkor tönkre lett téve, kivitte a gyepet /piszkos a gyep, nem tud a madár leszállni, nincs víztükör /régen a legelő kopár vót/elég jó terület vót, nem vót ennyire elhanyagolva, romlik a legelő, csaktövisk,atövisk... /tiszta vót a Hortobágy, nem vót pinalajtorja /ilyen nem volt, hogy a legelő így el legyen burjánozva / nem így nézett ez ki! 47- ben voltunk itt, mielőttünk ismeretlen ez a táj!/most visszafele vegyesedik a mező (a vetett fűben más fajok is megjelennek) / a Hortobágy tönkrement, rizstermelés, nincs rajta jószág, tiszta vad az egész, megvadul/olyan gurdiny van, rossz ránézni, elvadul a főd / látjátok, itt van a hortobágyi gazfészek!). Jelentősen nőtt a fásszárúak mennyisége is (amióta megcsinálták a kanálist, fák vannak, itt sose vót/ 2x2 méteres feketeporongra ültették az akácfát, 100x100 cm-es gödör, bele juhtrágya, lassan nőtt, kemény vót, szánnak (használták) / vetették a csipkebogyót, ekével barázdát húztak, magját szórták, 10-12 m-re a sorok, 3-400 m-en át, a Hortobágy- ra (folyóra) merőlegesen, feketeporongra és szikre is, de sziken nem maradt meg, a Vöröscsillag, alig bírta kipusztítani (túl sok maradt meg) la pusztán ilyen nem vót, arrúl terjedhetett el (gyerekkorában egy bokorra emlékszik), elárasztotta, elszennyezte az egész Hortobágyon fél tűle a jószág/ most annyi kis bokor van mán, magától, szél elhordta a magját). A tippanosok (Festuca pseudovina-s gyepek) változása: a kevés jószág miatt a tippanos gyep elvadult, kevesebb a tippan, az öntözés és az árvíz is kivitte (elvadult vígkíppen /sűrűsödött, erősödött/nagyon zsombikos / most be van gazosodva, tippant jóformán nem lát az ember / tippan elment belőle / vegyes gaz jön ki / vadulnak elfele, a növényzet is változik, az összetétele, olyan növények jelennek meg, nem is ismerem / most le van avarosodva, az állat (régen) letakarította/azt kaszálták, biztos vadúlt valamit... / évszázados, ősgyep, nem sok van, ami nem lett megmozgatva, gyepgazdálkodás, a legelők fel lettek kalickázva, ma dzsumbuj/ szinte, emlékezetem szerint semmit se (változott) /nem változott, nő, oszt elszárad, marikkal rakott főd, eső vót, újult, a birka nem szerette azt a nagy mezőt, amik most vannak, annak a fődnek is jobb, ha tisztán marad/azok csak olyanok..., bundásszűr[ sic) gyűlt össze, nem olyan tiszta, mintákkor vót; akkorié vót seperve a fődig, inni tudott, olyan jó erőben vótak! semmit (sem változott), az időjárás hoz mindent. A szikes foltok kevesebbet változtak [semmit, ugyanolyan/egyformán állnak/egy állapotban van, mint Samu nadrágja/ahun nem nyúltak (hozzá), ott semmit/csak úgy maradtak/azok nem változnak annyit, aszíka' szik!/megmaradtak, nem vótak háborgatva/az is úgy, olyannak maradtak, patkós szik / marikkal rakott főd nem simult el, de a háború után a rizstermeléssel elrontottak, most rengeteg gaz van benne, most eldózerolták/nem sokat, télen úgy elázik, nyáron az olyan kemény, a jószág úgy nyalta, ha odajutott, kisbárányt megfosatta / ugyanolyan, semmit, fehér, szikes), helyenként elvadult a legelő rajta, jobban be van nőve [befüvesedett / begyepesedik), néhányan érzékelik, hogy kevesebb vakszíkes folt van [kevesebb szíkfok / a szíkterület kevesebb lett /most mán nem látunk fehér fátokat / egy-két helyen a szíkfokok mélyebbek lettek, arrébb mentek) A laposak mocsári és réti növényzete sokat változott. A vízelvezetések miatt területük csökkent [szabályozták a víz határát/tüntették el, partos részt hordták bele / csapoltuk lefele, sikerült egy részét, (de) egy idő után csak igazodott / az esőt nem kapja úgy, az aljas főd, lapos, megállotta víz, perjés széna vót), a beengedett árvíz miatt máshol nőtt a területük [kinyomassák a vizet, elnádasodott/ terjedtek, több vizet kapott/a madártan!/ (a vésztározás miatt) úgy el vót vadulva, eltűnt az ősgyep, madarak, gémek ott ficserékeltek / ilyenek vótak, több víz (van), nincsenek lelegeltetve, tisztán tartva/kicsit nőttek a laposok, a növényzet nem változott). A legfontosabb változás, hogy elvadultak, gazosak lettek [elvadult, régen kilegeltették /nem vót benne ennyi gaz/elvadult, gazosodik, nádasodik/elnádasodott/ több gyíkíny, csattogó /jobban elterjedt a sás/elkoszolódtak, (régen) nem vittünk vizet, ittunk (belőlük) / ahol a tanyánk vót, most nád, káka, sok víz vót, most gyékényes, lerágta régen a jószág/elvadult rész, nádasos, kákás / levezették a vizet a téesz-időkben, de most már megint..., ugyanazok (a növények) vannak / nagyon sokat változott, 70-es években is hihetetlen sokféle madár, háromélű sás/jobban elterjedt a sás, mióta nincs annyi állat / nem vót benne ennyire gaz / micsoda vadon terület van ott (Kun- kápolnás) /a nádaratás kitolta a csörmőt, (emiatt terjednek a) gyékényes helyek, kákás, csattogó, fenyer, mindenféle csesznyekek/az ugyanilyen vót, csak ki vót belőle teljesen éve az ennivaló / (régen) kitakarították a felesleges anyagokat, nem rohadt bele, tavasszal sík víz vót, tenger, sarjadt, nagy tisztás részek, most táplálják, a Nagy-Darvas két halászcsaládot tartott el, tele vót varsával, ki kéne égetni az egészet, hogy tisztuljon, Szerengetiben is
