Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény és növényzetismerete. III. Élőhelytípusok és jellemzésük
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 55 zíkfenék: pocsék valamik azok, kacskaringós/szíkfótos / víznyomta, azért fehér / egy fehér főt a szántásba, legelőn nincs / vízzel borított szik fát, akkor tűnik el, ha a nap felsüti. A vakszíkes, szíkfokos, szíkeres részek másik gyakori neve a szíkfok. Általános jelentése egyféle gyephiány (fok, vö. tű foka, balta foka, ártéri fok, mint lyuk), egy kisebb kopár folt gyepen. Lehet típusos bárányparéjos vakszík, rövidfüvű mézpázsitos, ritkás növényzetű szíkér, de ürmöspuszta felritkuló növényzetű foltja, olykor ecsetpázsitos szíkér is. Gyakran kapcsolódik padkásokhoz. A vakszíkhez képest jellemzésekor gyakrabban kerül elő a megálló esővíz, és ritkábban a kopárság, porosság, de nagy az átfedés. Két esetben nagyobb területre (pl. fél hektár) értették (mint a szíkfót, de nagyobb területen). Olykor egyezőnek tartják a következőkkel: szíkporong, vakszík, szíkfót, nem ritkán a szíkérrel. Olykor szinonimja a kopogós főd. A pásztorok kb. negyede nem ismeri a szíkfok szót(l), sokan maguktól nem mondják, de teljesen értik, magyarázzák. Pásztorok általi jellemzése: tlppan se nagyon terem meg, bárányüröm, 1-2 szál tip- pan/nagy eső, megtelik vízzel, 30 fokok, nap rásüt, felforrik, (a birka) sokat iszik, elfossa magát; amikor elsüti a nap a vizet, apró kis porcsinok nőnek ki, jó legelő, sokáig tart / természet csinálta, legelőkön, szántó fődön is, Fokos-dűlő, sok szíkfok / asztalnyi, mély, szíksós rész, megáll a víz, süllyedéses (=szíkporong, vakszík) /sár, gödörszerű, megállt a víz, fürödtek a disznók / ahul folydogál (vö. szik ér) / kisebb, süpped, de kicsi magaslat is lehet (20-30 cm) /nagyobb darab szikes/a kis fokok a pusztában, nem nagy terjedésben, hanem csak ilyen fokokban /szikes talaj, nem nő semmi / szíkfok=szíkér: érszerű, nem mély, nincs tippan, sziki fű, korpafű, ősszel porcsin/szíkfok=szíkfót: olyan fokokba van (^foltokban), a víz leszalad a laposba, ha belelép, minta fos, szíkfok hivatalosan is /szíkfok, megáll a víz /szíkfok, összeszalad benne a víz, ebbe folyik le/kanyarog, megyen ösz- sze-vissza, esik az eső, megáll a víz /lent (szíkfót alatt) / szíkfokos, mindenfele tekereg, kiveri a szíksó (szíkér, de vakszikes) /eridj arra a szíkfok fele, jó eső (esik), nem veszi be a vizet, üdők után víz folyót vér(sic), le kell folyni, szíkfok teli van vízzel/kicsi mélyedés, ritkán van fű, elszárad, kicsi fű, korpafű / azon a helyen nincs semmiféle fű/a szíksót gyűjtöttük, kiszitáltuk, kiterítettük a gyapjút (fehér ódalával), megszórtuk, nehéz vót, nem vette észre a zsidó, a vizet észrevette, lefogott jócskán (a pénzből) / szíkfok=szíkér=vakszík: kacskaringós vizek, kiszárad, így marad pucérnak, esetleg moha / szíkfok=sz'\kfolt=szíkér: megyek a gyepen, gyönyörű pázsitos, is méter széles ér, megmarad a víz = szik ér, nyúlik, sáskás akármi, háromélű, nem legelő! / szíkfok=szíkporong: megszűnt a mező / szíkfok=vakszík: szikes, szik, egy szál fű sincs rajta, mint egy asztal, hogy lyukas ne legyen! /szíkfokos: lejjebb, kevesebb növény, víz megáll, kopogós főd, kiszáradt, porzik, sós víz kiöl magából mindent, szíksó kiirtott mindent, májusban: 1-2 hét, oda van a víz;szíkfokos=vakszík=szíkporong. A száraz fehér szikes foltokat gyakran vakszíknek nevezik. A vakszík szíksós, gyorsan kiszáradó felszín, növény alig van rajta, a jószág sokat marta, nyalta. Néhányan beleértik a többi ritkás szikes növényzetet is, tkp. a bíbicbaszta fődet teljesen. A pásztorok kb. negyede nem ismeri(l), de ők is gyakran meg tudják magyarázni. Hasonló a szíkfokhoz (egyszer: de nagyobb terület, másszor: ahol kezdődik a szíkfok, olyan száraz, nem nő semmi sem, sóvirág), és részben egyezik a következőkkel: szíkporong, szíkfót, kopárszík, fehér főd, fehér szik, vadszík, dobogó szik, szíklyuk, szíkkopasz rész, székes, székfót, szikes, kopár, kopogó. Nem ritkán szántón lévő szikes foltra is mondják. A vakszík pásztorok általi jellemzései: ahun soha sem terem /nem terem meg semmi, leginkább korpafű, hamar feladja magát, marha nyalja a fődet a szíksóért, van olyan hely, a disznó is nyalakodott / nem nagyon nő semmilyen gyep, szik és főd, szíksós, a ló nyalogatja a só végett /hasonló a szíkfokhoz/semmi sem terem/grádicsnak néz ki, kipadkásodik / a fehér folt: az igazi vakszík / azért van itt, hogy lyuk ne legyen, szántva: mint a mogyoró, monyas ez a szik, ha esőt kapott, összealuszik, felszántva nem terem semmit /nem terem meg semmi, gyepen, szántón (a fehér főd: valamit terem) /szikből adódik, ott nem terem meg semmi/annyira szíksavas, inkább kiöli (a növényt) /az a fehér főt, fehér szik, sós / szántó fődön van, ritkán terem / amiről a növényzet is teljesen elhalt/nem él semmi, elég sovány Zippen nem nő ki semmi sem/mint a szíkfok, de nagyobb terület/semmiféle növény nem jön ki rajta, fátokban vannak, odajárt a jószág nyalni, marta! karbantartotta, habzik a szája, szikes port marta felfele, a marha a nyelvivel kotorta /ahun nem terem semmi, algás vízbűi visszamaradt/szíksavas /szikes savas terület/ igazi szikes talaj, jelentéktelen növény nő rajta, kevés fű, szíkpor felszárad / vakszik=szíkfót / vakszík, fehér szántásban: abba nem terem semmi / a birka marta, minta..., mindig locsogó van, ha eső van, csúszós, mászás talaj, ott ez a pici páré (Camphorosma) / tiszta vakszík, ahol semmi sincs a sziken, kopárszík (fehér szik is hasonló) /alig nő a bárányüröm, rossz a talaj, semmi sincsen, mint a tejfel, mikor száraz/szíksavas szűz főd, pár szál kamilla/először hátára veszi az esőt, ha áll rajta, úgy elázik, feneketlen/ehin van a szik, ebbe semmi nem terem meg, a sziket nyalta a marha/olyan lisztpor, csak a Camphorosma él rajta/úgy szereti a birka, csak úgy nyalja. A szíkporong fő jelentése szintén a vakszík (porzik; fehér főd, esős időben áll a víz / körülötte jó a fű, fehér-szürke (mélyedés) / a szíkfótot mondják annak is, eridj arra a szíkporongra, ülj le /szíkfótok laposak mellett (=vakszík, szíkfok, szíkfót, vö. szíkkátyú)/jobb talajban egy kis területen szik/kerül már valami kis növény (szíkfóthoz képest) /poros, fehér a padka alatt / mit akarsz szíkporongos főddel? / nagyobb darabon fehér, a tippan szereti / fehér fát, nagyobb /szürkés, nem nő meg a fű sose, kerge kórra jó, prüszköl tőle, szíkport beszedi (egy juhász mondta rádióban) /porond, a fehérszík/porond, a szikes / tiszta sós, kopasz, kiégette a nap/hallottam, fátokat szokott jelenteni, fődszinten, nem terem semmi/szíkporong /porongyikás, mint a marikkal rakott). Elég sokan nem ismerik. Egyszer porondnak ejtve. Néhányan ismerik a vadszíket (azon jobban van mező (mint a dobogószíken)/vadszík, fű se nő ki, de a legelőbe bele van számolva (azaz bérleti díjat számolnak fel erre is)/fehéres fődek, szíksavas/ha elázik, nincs feneke, szürke/abba a világon semmi nem terem, kiélte magát a vízben, semmi tápanyag nem maradt, a humuszrésze elpusztult, megfulladt /vadszíkrokona). További nevek: fehér főd, fehér szik. Vakszík a dobogó szik is: nagyon véletlenül van (rajta növény), nem sokáig virít, csipasz- kopasz, vastag bűre van (amikor megszárad), dobogószíkcserepje (Nostoc), tályog megöli ezt a rohadt kankós fődet! / vicek-vacak lúgos főd, oly silány, a jószág nyalja, ha kiszárad, a bőr felkunkorodik / ott megette a fene, fe
