Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Forrásközlés - Bíró Éva: Mata János kéziratáról

233 Bíró Éva MATA JÁNOS KÉZIRATÁRÓL ELŐSZÓ Mata János1 a Nyelvemléktár XIII. kötetében megjelent Festetics-kó- dex2 „Penytencya thartha/arol walo pjalmufok"3 vagyis a hét bűnbánó zsoltár kapcsán felmerült és lejegyzett gondolatait közöljük. A kézirat nem jelzi, mikor írta a szerző a tanulmányt, ám valószínű, hogy Kato­na Lajos 1905-ben közzétett kutatásai nyomán létrejött fordulat kapcsán írt Mata „adalékot" a témához. Katona Lajos leleplező tanulmánya4 szá­mos, az elit-szövegkiadást megkérdőjelező problémát vet föl, Mata Já­nos főleg helyesírási szempontok alapján vizsgálja a szövegkiadás néhány pontját. Mata Jánosné visszaemlékezése5 alapján annyit lehet tudni, hogy 1930-ban jött Debrecenbe Mata János, ekkor még folytatta tanulmánya­it, a piarista gimnáziumban érettségizett, vizsgaelnöke Ady Lajos volt, aki „fölfedezte" Matát, és az Ady-társaságba is bevezette. Elképzelhető, hogy ebben az időben keletkezett a közölt jegyzet. Másrészt folytatta ta­nulmányait a Tisza István Tudományegyetemen, ahol helyettes nyelvi lek­1 1907-ben született Hegyközkovácsiban, gimnáziumi tanulmányait a zilahi Wesselé­nyi Gimnáziumban végezte. 1928-ban Magyarországra szökött, ahol 2 évig katona volt. Ezután került Debrecenbe, 1930-ban és megismerkedett feleségével, két gyer­mekük született. Verseivel, kisgrafikáival, exlibriseivel korán feltűnést keltett. 1937- ben állást kap a városi levéltárban. Egyetemi végzettség nélkül filozófiai doktorátust szerzett, később romén nyelvi lektor az egyetemen. 1944-ben halt meg, háborús szi­tuációs félreértés miatt lelőtték Nyírmihálydiban. 2 „A Festetics-kódex magyar nyelvű imádságos könyv, amelyet Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna számára állítottak össze a nagyvázsonyi pálos kolostorban (1492- 1494). A kötet az egyik legszebb kiállítású nyelvemlékkódexünk. Díszítése a Mátyás király alatt létrejött, itáliai mestereket foglalkoztató budai könyvfestőműhely hatá­sát tükrözi. Legfontosabb alkotóeleme, Szűz Mária kis zsolozsmája (Officium parvum Beatae Mariae Virginis) a Festetics-kódex legterjedelmesebb tartalmi egységét képe­zi (p. 1-140,183-362). A szöveg 31 zsoltárt tartalmaz, fordításuk a nyelvemlékkó­dexekben található zsoltárfordítások egyikével sem egyezik meg. A hóráskönyvek egyik leggyakoribb alkotóeleme, a János-evangélium eleje (1,1-14) szintén megta­lálható az imádságoskönyvben; valószínűleg valamivel később másolták be a kéz­irat végére az eredetileg üresen maradt, de megvonalazott oldalakra (p. 414-416). A hóráskönyvek egyik további fontos eleme, a hét bűnbánati zsoltár, a középkor­ból fennmaradt magyar nyelvű imádságoskönyveknek is kedvelt fejezete. A Feste­tics-kódex további sorsáról, vándorlásáról semmi biztosat nem tudunk. Valamikor a 18. század végén a Festeticsek keszthelyi könyvtárába, majd 1947-ben az Országos Széchényi Könyvtárba került. Nevét a Festetics-családról kapta." I.n.: Kertész Balázs: Magyar nyelvemlékek.=Digitális Kincstár, Országos Széchenyi Könyvtár. 3 Nyelvemléktár. XIII. szerk. Budenz J., Szavas G„ Szilády Á.; közzéteszi Volf György. MTA Nyelvtudományi Bizottsága. Bp. 1885.92-100. 4 Katona Lajos: A Festetics-codex bűnbánati zsoltárai. = ItK. 1905/2. 5 Mata Jánosné visszaemlékezései. I.n.: Déri Múzeum irodalmi tár hanganyaga. 1982. torként is dolgozott,6 és saját szubjektív megfogalmazása szerint „szellemi szükségmunkás Debrecen nemes városánál". Ekkor is írhatta tanulmányát. Harmadrészt 1937-től levéltárosként alkalma lehetett érdeklődési terüle­teit szélesíteni, melyhez a levéltár és az egyetemi tanszék egyaránt szé­leskörű szellemi bázist adott. Mata János tanulmánya ortográfiái szempontból tesz föl erede­ti kérdéseket, és változó következetességgel meg is válaszolja azo­kat. Legfontosabb momentumként elismeri Suhajda Lajos az Érdy- és a Jordánszky-kódex kétbetűs magánhangzóival kapcsolatban tett megál­lapításait7, és ezt támasztja alá a Festetics-kódex Hét bűnbánati zsoltá­rának példáival. Mata János tanulmányát betűhíven közöljük, a tagmondatok közé ki­tesszük a vesszőt abban az esetben, ha a mondat értelemszerűen kíván­ja, akkor is, ha a kéziratban ez elmaradt. A rövidítéseket szögletes zárójelben feloldjuk. A hivatkozások tekintetében azokat a tanulmányokat vesszük figye­lembe, amelyeket Mata János ismerhetett. MATA JÁNOS: ADALÉKOK A FESTETICS-KODEX „HÉT BŰNBÁNÓ ZSOLTÁRJÁHOZ8 A Nyelvemléktár XIII. kötetéhez kiadott F[estetics]k[odex], Magyará­zó előszavában Volf György határozottan, teljes egészében másolatnak tekinti e régi imakönyvet9, figyelmen kívül hagyván az esetleg mint­egy árnyalatnyi különbségeket, melyek nyilvánvalósága csaknem kéz­zelfoghatóvá válik, ha Volf állítását az egész kódexről, nem fogjuk fel olyan értelemben, mint ahogyan az annak egyes részeire, főleg a „Hét bűnb[ánó], zs[oltár]".10ra vonatkozik. Volf ugyanis a másolatot valószí­nűleg nem kompilációs és időrendileg azonos eredőnek értelmezi ezen esetben. Legnagyobb elcsúszása a megállapításnak ott rejlik, hogy nem tulajdonít nagyobb jelentőséget a H[ét] zs[oltár]nak, s azokat az egész 6 Mata János sajátkezű önéletrajza a Déri Múzeum irodalmi tárában. KX. 75.112.211. 7 Suhajda Lajos: Az Erdy- és Jordánszky-kódex kétbetűs magánhangzói. II. = Nyelvtu­dományi Közlemények. 1901.204-205. 8 Déri Múzeum irodalmi tárában található kézirat, KX. 75.112.158. 9 Nyelvemléktár. XIII. szerk. Budenz J„ Szavas G., Szilády Á.?; közzéteszi Volf György. MTA Nyelvtudományi Bizottsága. Bp. 1885.=Volf György: Előszó, Festetics Kódex 6-13. 10 Eredeti cím: „Itth el kezdetűnek: Penytencya tharthafrol waló pjalmufok. In. Nyelv­emléktár XIII. 92-100. Mata János a „bűnbánó", a korabeli szakirodalom „bűnbánati" fordítást használja. Itt a feloldásokban a Mata János-féle variációt használom. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom