Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Forrásközlés - Bíró Éva: Mata János kéziratáról
233 Bíró Éva MATA JÁNOS KÉZIRATÁRÓL ELŐSZÓ Mata János1 a Nyelvemléktár XIII. kötetében megjelent Festetics-kó- dex2 „Penytencya thartha/arol walo pjalmufok"3 vagyis a hét bűnbánó zsoltár kapcsán felmerült és lejegyzett gondolatait közöljük. A kézirat nem jelzi, mikor írta a szerző a tanulmányt, ám valószínű, hogy Katona Lajos 1905-ben közzétett kutatásai nyomán létrejött fordulat kapcsán írt Mata „adalékot" a témához. Katona Lajos leleplező tanulmánya4 számos, az elit-szövegkiadást megkérdőjelező problémát vet föl, Mata János főleg helyesírási szempontok alapján vizsgálja a szövegkiadás néhány pontját. Mata Jánosné visszaemlékezése5 alapján annyit lehet tudni, hogy 1930-ban jött Debrecenbe Mata János, ekkor még folytatta tanulmányait, a piarista gimnáziumban érettségizett, vizsgaelnöke Ady Lajos volt, aki „fölfedezte" Matát, és az Ady-társaságba is bevezette. Elképzelhető, hogy ebben az időben keletkezett a közölt jegyzet. Másrészt folytatta tanulmányait a Tisza István Tudományegyetemen, ahol helyettes nyelvi lek1 1907-ben született Hegyközkovácsiban, gimnáziumi tanulmányait a zilahi Wesselényi Gimnáziumban végezte. 1928-ban Magyarországra szökött, ahol 2 évig katona volt. Ezután került Debrecenbe, 1930-ban és megismerkedett feleségével, két gyermekük született. Verseivel, kisgrafikáival, exlibriseivel korán feltűnést keltett. 1937- ben állást kap a városi levéltárban. Egyetemi végzettség nélkül filozófiai doktorátust szerzett, később romén nyelvi lektor az egyetemen. 1944-ben halt meg, háborús szituációs félreértés miatt lelőtték Nyírmihálydiban. 2 „A Festetics-kódex magyar nyelvű imádságos könyv, amelyet Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna számára állítottak össze a nagyvázsonyi pálos kolostorban (1492- 1494). A kötet az egyik legszebb kiállítású nyelvemlékkódexünk. Díszítése a Mátyás király alatt létrejött, itáliai mestereket foglalkoztató budai könyvfestőműhely hatását tükrözi. Legfontosabb alkotóeleme, Szűz Mária kis zsolozsmája (Officium parvum Beatae Mariae Virginis) a Festetics-kódex legterjedelmesebb tartalmi egységét képezi (p. 1-140,183-362). A szöveg 31 zsoltárt tartalmaz, fordításuk a nyelvemlékkódexekben található zsoltárfordítások egyikével sem egyezik meg. A hóráskönyvek egyik leggyakoribb alkotóeleme, a János-evangélium eleje (1,1-14) szintén megtalálható az imádságoskönyvben; valószínűleg valamivel később másolták be a kézirat végére az eredetileg üresen maradt, de megvonalazott oldalakra (p. 414-416). A hóráskönyvek egyik további fontos eleme, a hét bűnbánati zsoltár, a középkorból fennmaradt magyar nyelvű imádságoskönyveknek is kedvelt fejezete. A Festetics-kódex további sorsáról, vándorlásáról semmi biztosat nem tudunk. Valamikor a 18. század végén a Festeticsek keszthelyi könyvtárába, majd 1947-ben az Országos Széchényi Könyvtárba került. Nevét a Festetics-családról kapta." I.n.: Kertész Balázs: Magyar nyelvemlékek.=Digitális Kincstár, Országos Széchenyi Könyvtár. 3 Nyelvemléktár. XIII. szerk. Budenz J., Szavas G„ Szilády Á.; közzéteszi Volf György. MTA Nyelvtudományi Bizottsága. Bp. 1885.92-100. 4 Katona Lajos: A Festetics-codex bűnbánati zsoltárai. = ItK. 1905/2. 5 Mata Jánosné visszaemlékezései. I.n.: Déri Múzeum irodalmi tár hanganyaga. 1982. torként is dolgozott,6 és saját szubjektív megfogalmazása szerint „szellemi szükségmunkás Debrecen nemes városánál". Ekkor is írhatta tanulmányát. Harmadrészt 1937-től levéltárosként alkalma lehetett érdeklődési területeit szélesíteni, melyhez a levéltár és az egyetemi tanszék egyaránt széleskörű szellemi bázist adott. Mata János tanulmánya ortográfiái szempontból tesz föl eredeti kérdéseket, és változó következetességgel meg is válaszolja azokat. Legfontosabb momentumként elismeri Suhajda Lajos az Érdy- és a Jordánszky-kódex kétbetűs magánhangzóival kapcsolatban tett megállapításait7, és ezt támasztja alá a Festetics-kódex Hét bűnbánati zsoltárának példáival. Mata János tanulmányát betűhíven közöljük, a tagmondatok közé kitesszük a vesszőt abban az esetben, ha a mondat értelemszerűen kívánja, akkor is, ha a kéziratban ez elmaradt. A rövidítéseket szögletes zárójelben feloldjuk. A hivatkozások tekintetében azokat a tanulmányokat vesszük figyelembe, amelyeket Mata János ismerhetett. MATA JÁNOS: ADALÉKOK A FESTETICS-KODEX „HÉT BŰNBÁNÓ ZSOLTÁRJÁHOZ8 A Nyelvemléktár XIII. kötetéhez kiadott F[estetics]k[odex], Magyarázó előszavában Volf György határozottan, teljes egészében másolatnak tekinti e régi imakönyvet9, figyelmen kívül hagyván az esetleg mintegy árnyalatnyi különbségeket, melyek nyilvánvalósága csaknem kézzelfoghatóvá válik, ha Volf állítását az egész kódexről, nem fogjuk fel olyan értelemben, mint ahogyan az annak egyes részeire, főleg a „Hét bűnb[ánó], zs[oltár]".10ra vonatkozik. Volf ugyanis a másolatot valószínűleg nem kompilációs és időrendileg azonos eredőnek értelmezi ezen esetben. Legnagyobb elcsúszása a megállapításnak ott rejlik, hogy nem tulajdonít nagyobb jelentőséget a H[ét] zs[oltár]nak, s azokat az egész 6 Mata János sajátkezű önéletrajza a Déri Múzeum irodalmi tárában. KX. 75.112.211. 7 Suhajda Lajos: Az Erdy- és Jordánszky-kódex kétbetűs magánhangzói. II. = Nyelvtudományi Közlemények. 1901.204-205. 8 Déri Múzeum irodalmi tárában található kézirat, KX. 75.112.158. 9 Nyelvemléktár. XIII. szerk. Budenz J„ Szavas G., Szilády Á.?; közzéteszi Volf György. MTA Nyelvtudományi Bizottsága. Bp. 1885.=Volf György: Előszó, Festetics Kódex 6-13. 10 Eredeti cím: „Itth el kezdetűnek: Penytencya tharthafrol waló pjalmufok. In. Nyelvemléktár XIII. 92-100. Mata János a „bűnbánó", a korabeli szakirodalom „bűnbánati" fordítást használja. Itt a feloldásokban a Mata János-féle variációt használom. I
