Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Ilyés Gyula és Debrecen
220 BAKÓ ENDRE dálatosan szép volt a Csenki-kórus két száma. Bibó István 'Magyar alkat - magyar jelleg' címen tartott előadást. Mélyen szántó gondolataiban mutatta ki, hol veszett el a magyar a magyarban, előadásának konklúziójaként azt vonta le, nem a magyar alkat kimutatása a fontos, hanem a magyar feladatok megoldása, a magyar nép felemelése szellemi és gazdasági téren egyaránt. Simonffy Margit a 'Válasz' költőinek verseiből szavalt lenyűgöző tehetséggel, majd Farkas Ferenc tartotta meg értékes, szép előadását 'Új magyar sorskérdések' címen."25 Illyés Gyula Oroszország c. úti beszámolójában feljegyezte: „Az olvasók nemcsak olvasnak, bírálnak is. A gyárakban egy-egy újonnan megjelent könyvet éppúgy megtárgyalnak, akár a kormány intézkedéseit." Nos, ennek a látszat-demokratikus kultúrpolitikai szokásnak nálunk is eljött az ideje. Illyés találkozása üzemi munkásokkal talán Debrecenben zajlott le első ízben, 1949. április 11-én, abból az alkalomból, hogy megjelent Petőfi c. könyvének rövidített kiadása Petőfi élete címmel. Szívében a Válasz kényszerű megszűnésének sebével érkezett a cívisvárosba. A vagongyárban megrendezett nagyszabású író-olvasó találkozó előzményéről, előkészületeiről, rendezőiről semmit sem tudunk, csupán a helyi lapok gyarló beszámolóira vagyunk utalva, illetve az író naplójára. A „Debreczen" szerint Illyés E. Kovács Kálmán, Sőtér István és Hajdú György (?!) társaságában látogatott el a gyárba, „hogy meghallgassa a dolgozók véleményét." A felszólalásokból kiderült, hogy a dolgozóknak kedvező véleménye volt a könyvről. Felszólalt Csabai Tibor, az egyetem újdonsült marxista szellemű, fiatalon elhalt tanára is, „a távlat kérdéséről" értekezett. S felszólalt Kardos Pál, ugyancsak egyetemi oktató, aki utalt Illyés egy korábbi kijelentésére, miszerint nem lehet olyan asztalon írni, amely mozog. Kardos szerint ezt sokan félreértették, de a szűkszavú referádából nem hüvelyezhető ki, milyen szellemben? A következő, grammatikailag értelmetlen mondatot pedig homály borítja: nem tudni, Illyéstől vagy az íróktól általában követelte, hogy „hallják meg a munkásosztály kérő szavát és álljon az élre." Illyés válaszában felelőséggel jelentette ki, hogy Petőfi a világirodalom egyik legnagyobb költője. Kossuth szerepével kapcsolatban hangoztatta, hogy míg Petőfi eleve radikális forradalmár volt, addig Kossuth az események szükségességét követve haladt a forradalom útján. „Végül rátért a már többször emlegetett 'íróasztal-láb' kérdésére. Ha a társadalom alapjai biztosak, akkor igen élénk irodalmi élet fejlődhet ki. Majd hozzátette, hogy a Múzsa azokat szereti, akik az igazság győzelméért és az elnyomás ellen harcolnak. Én a dolgozók fia vagyok, mindig azok mellett harcoltam, s értük fogok harcolni a jövőben is."26 A Néplap beszámolójából megtudjuk, hogy E. Kovács Kálmán minisztériumi osztálytanácsos volt, és ő vezette be a matinét, továbbá Illyés kíséretében megjelent Faludy György író. (Tehát nem Hajdú György!) E tudósítás nevezi a matinét „irodalmi törvényszék", nek, s hangneme végig azt sugallja, hogy „a felszólalók sarokba szorították az írót." Holott egyetlen kérdés sorolható a személyeskedő kategóri25 A 'Válasz'matinéja. „Debreczen", 1948. febr. 18.2. 26 Illyés Gyula a vagongyár munkásai között. „Debreczen", 1949. április 13.3., ill.: Erősödik a kapcsolat a művész és a dolgozó nép között. Tiszántúl Néplap, 1949. április 13.3. ába, (miért úgy fejezte be Illyés A kacsalábon forgó vár c. költeményét, hogy ha fordul a kocka, ő félreáll?), a többi vagy egyetértő vélemény volt, vagy nem személyes bírálat. Ha csak nem volt az Csabai Tibor és Kardos Pál megszólalása, amelyekről azonban a beszámoló hallgat. Az „irodalmi törvényszéknek" országos sajtóvisszhangja is támadt, a költő - többek között - a Népszava hű tudósításából másolta ki a Szabad Népnek adott terjedelmes beszámolója számára, hogyan vágta ki magát „a Petőfi-Kossuth-ellentét gödréből". A látogatás létrejöttéről, szervezéséről ő sem mond közelebbit, viszont olyan mélyreható, bár vegyes, tehát lehangoló és kedvderítő emberi-írói tapasztalatokat szerzett, és örökített meg, amelyek szervesen beletartoznak írói munkásságába, ezért az írást felvette naplójába is. (Munkás-bírálók előtt - Naplójegyzetek 1946- 1960.) 1953 első napjaiban mutatta be a Csokonai Színház Fáklyaláng c. drámáját. A premieren - a szokástól eltérően - a szerző nem vett részt. Jelen volt azonban 1954 októberében egy ifjúsági előadáson, felesége és Szabó Lőrinc társaságában. Erről fénykép is tanúskodik. Az alkalomra a Kossuth Gyakorló Gimnázium tantestülete és ifjúsága hívta meg az írót, aki délben érkezett Debrecenbe. Ebéd után a tanári testület és az ifjúság képviselői üdvözölték a tanári szobában. A színházban, előadás előtt, Illyés Gyula beszélt a darabról, elmondta, hogy milyen hatások ösztönözték megírására. „Mi, magyarok, nem ismerjük eléggé nemzeti életünket, haladó hagyományainkat" - mondotta többek között. Az előadást a színészek boldog lelkesedéssel játszották, ami után az ifjúsági közönség nagy ünneplésben részesítette az írót. Illyés azt, hogy éppen az ifjúság ünnepelte, külön örömnek mondotta.27 Illyés megnyitó beszéde később olvashatóvá vált. Ebben írja, hogy már fiatal korától tervezett egy 4-5 színdarabból álló sorozatot a hazafíságról, mert úgy találta, hogy „a magyaroknak szinte fogalmuk sincs arról, mi a haza, mit jelent egy igazi, egészséges nemzeti közösségben élni." Ennek első darabjában, a Fáklyalángban, a magyar múltról akart adni valami képet.28 Kiesett a köztudatból - nyílván nem véletlenül - hogy 1956. október 24-ére hirdették Debrecenben az Illyés—Szabó Lőrinc közös szerzői estet. Ez még az október 23-ai helyi újságban is olvasható.29 Az estet - noha mindketten készültek rá - elfújta a történelmi események szele.30 Illyés és Szabó Lőrinc néhány napig Miskolcon rekedt, csak nehezen tudott hazajutni a fővárosba. 1961-ban egy irodalmi rendezvény vendégeként jelezték Illyés érkezését, de nem jött el,3’ és nem is járt többé Debrecenben, noha volt még színházi bemutatója. 1970-ben például a IV. Debreceni Színházi napok keretében, május 21-én játszotta a veszprémi Petőfi Színház társulata Malom 27 Sípos Mária: Illyés Gyula Debrecenben. Néplap, 1954. okt. 21.1. 28 Illyés Gyula. Megnyitó beszéd a Fáklyaláng előadásán a debreceni Csokonai Színházban. Alföld, 1979.10. 29 Illyés Gyula és Szabó Lőrinc szerzői estje Debrecenben. Néplap, 1956. október 23.3. 30 Szabó Lőrinc levele Bihari Sándorhoz. Idézi Kabdebó Lóránt Az összegzés ideje. Bp. 1980.497-498. 31 Hajdú-Bihari Napló, 1961. nov. 28.6. (A továbbiakban Napló.)
