Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. I. Szikesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 11 ahol a bodorka, a sárkelet/partosabb részen /szikes részen, tippan között /szikes laposak /taposott, nem rendes legelő / ürmös mező. Népi felhasználási módjai: Bárány nagyon szereti, gyenge mező/bundába bolha ellen / ágy eszi a birka! / mire megnőttek a bárányok őszre, megnőtt a bárány- üröm is, ették / borzasztóan szereti a birka / magzott a bárányüröm, jót ivott rá / nem figyeltem meg, hogy eszi-e) / nem rendes legelő, nem alapnövény, vadnövény / birka szereti /szerette a marha. Egyéb jellemzői: Jó szagja van / kemény szárú. Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri, érdekes, hogy miért nem mindenki. Nevét is tudják, terepen is legtöbben biztosan felismerik. Olykor tévesztik a cickafarkkal (oda-visszal). Többféle ürmöt különítenek el (p\.3-fajta üröm van). Artemisia pontica (bárányüröm) (adatszám: 4). A kocsordos- őszirózsás gyepek maradványfaja, másodlagosan is terjed útszéleken. Ismertsége: 100%, mert a bárányüröm taxonjába vonják. Népi nevei: Bárányüröm ez is/ürömfajta/ugyanaz, mint a bárányüröm. Népi taxonómi- ája: Nem különítik el a sziki ürömtől. Bromus hordeaceus, B. sterilis, B. tectorum, B. commutatus (puha, steril, meddő és bókoló rozsnok) (adatszám: 41). A vizes és erősen szikes területek kivételével mindenfelé gyakoriak, pl. zavart területeken, telepített erdőkben, ugarokon. Ismertségük: 100%. Népi neveik: Mindenki vadzabnak ismeri, de ritkán más nevei is vannak (vadárpa, cigányzab, rozsnyó). Népi élőhely-meghatározásaik: Szántófődön / ugarfődeken, telkes fődön, ötfélékén/trágyadombokon, fődekvéginél jó fődben/telkesebb, jobb minőségű fődeken/telkes részen, erdőkben, telkes helyen, szántófődön/telkeken /lucernafődön, telkes fődön / legelőszél in, dűlőutakon, útfeleken, kaszálókon, szikes területen /jobb helyen, árokparton, állás környékén /hodály háta megett/gyengébb minőségű fődeken/erdős részen/erdőkben inkább/búzaközt/vetett fű. Népi taxonómiája: Minden Bromus egyértelműen vadzab, nevét is tudják, terepen is felismerik. Ventenata dubia (vékonyzab) (adatszám: 6). Elsősorban cickó- rós jellegű rövidfüvű gyepekben szaporodik fel. Ismertsége: 100% (kicsit túlbecslés lehet). Népi nevei: Általában vadzab, egyszer: rozsnyóféle, cigányzab, selyemzab, fényes zab (utóbbi kettő bizonytalan név). Népi élőhelv-meghatározásai: Öreg lucernafődeken, szinte felfordul vele. Népi felhasználási módjai: Belemegy a birka szemibe, ha rácsbúi etetik. Egyéb jellemzői: csumája van. Népi taxonómiája: Összevonják a Bromus-szokkal (a vadzab egyik fajtája). Erophila verna (tavaszi ködvirág) (adatszám: 36). Vakszíkes foltokon, ürmöspusztákon, de nem szikes, taposott felszíneken is gyakori. Jsz mertséoe: 97%. Népi nevei: Uralkodó neve a korpafű, ritkán korpafűvirág. Többen nem ismerik a korpafű nevet. Népi élőhelv-meghatározásai: Sziket szereti/legelőn, szikes fődön, ház előtt is/jobban olyan szikes fődön/legelőn /meg lehet találni mindenfele, (ahol sok nő) az már szegény határ, azt tapasztaltam, azt hallottam az öregektől/kertben is, kint a legelőn is/sziki teremtmény /legelőkön / tippanos helyen / vizes részeken. Népi felhasználási módjai: Nemigen eszi a birka/mihaszna mező. Egyéb jellemzői: Pirin- kó/ha ilyenkor már virágzik (márc. 31.) száraz lesz (a nyár)/az indul meg legelőtte/ez a legelső mező/fehérkés, lilás/ha kivirágzott, rossz esztendő lesz/ha sok vöt, száraz nyár lesz; sűrűn nőtt, vékonyszárú /időjárás hozza, eső nincs, korpafűvel fordul fel a legelő/sűrű, fehér kis virága van/tavasszal, kiverés környékén/ha sok van tavasszal, lőttek a világnak/leghamarabb jön ki/az is ilyen kicsi apró. Népi taxonómiája: Szinte mindenki ismeri, néven nevezi, terepen is felismeri. Legtöbb ember számára az Erophila külön taxon, egyesek azonban egybevonják a Gypsophila-val (korpafű vagy szappanvirág, mondják így is / korpavirág, van a fehér és a rózsaszín / van kíkes is / akárhányszor is egy évben (virágozhat) / a korpafű csoportjába tartozik / ha rózsaszín, jó nyár lesz, ha fehér virágú, rossz nyár lesz). Aki szétválasztja, annak az Erophila a korpafű és a Gypsophila a szappanvirág/ fű (kivétel: (van) a rendes korpafű, ősszel az a rózsaszín korpafű). Gypsophila muralis (mezei fátyolvirág) (adatszám: 28). Gyakori faj, leginkább rövidfüvű, túllegeltetett cickórós gyepekben. Ismertsége: 93%. Népi nevei: Gyakrabban szappanvirág vagy szappanfű, néhányszor korpafű (terepen Gypsophila kapcsán: korpafű, mindig megjelenik, ha az időjárás kedvező), ritkán korpavirág, karambél (állítólag kun név). Népi élőhelv- meghatározásai: Kopasz helyen nő / tippanos legelőn / minden legelőn / szíkesebb rossz fődekbe. Népi felhasználási módjai: Mostuk a kezünket/ a dohányzsírt levitte / kezibe dörzsöli / megvizeztük, dörzsöltük a kezünket, úgy fogtunk neki enni. Egyéb jellemzői: Habzik/összedörzsölve habzik /lilásabb a virága/most az eső hozta ki. Népi taxonómiája: Legtöbben ismerik, de terepen az Erophila-val többen tévesztik, összevonják. A szappanfű egyeseknek a Cardaria draba. Cerastium dubium (sziki madárhúr) (adatszám: 4). Rövidfüvű pusztai gyepek gyakori tavaszi faja. Ismertsége: 75% (mert az Erophila-val ösz- szevonják). Népi neve: Korpafű. Népi taxonómiája: Korpafűnek tekintik (2 esetben) vagy ahhoz hasonlónak [korpafűhöz hasonló, szerencsétlen, hamar elszárad/nem korpafű1 íz nem az! (Az) nem nő meg ilyen nagyra!). Lotus corniculatus és tenuis (szarvas és sziki kerep) (adatszám: 44). Előbbi a szárazabb ecsetpázsitosoktól a löszgyepekig, utóbbi a nedves és üde szikes gyepekben fordul elő az erősen szikes részek kivételével. Ismertségük: 100%. Népi neveik: Uralkodó nevük a sárkelet, ritkán sár- kerep, sárkeret, sárkeletvirág, sárkelep, szarvaskerep, szarvaskeret (utóbbi kettőt egy ember mondta) (egy másik ember a sárkerep és sárkelet nevet is mondta). Népi élőhely-meghatározásaik: Megkerül mindenütt / bodorka és sárkelet együtt terem / éroldalakon /jobb helyen / kint a legelőn, fehér fődeken, fekete fődön is / szikes szilekben, ahol (van) víz/telkes meg aljas, ahol jobb, (mert) szereti a vizet, nedvességet / laposszélen / bodorkás helyen, bodorkával együtt/ vizenyős helyen. Népi felhasználási módjaik: Fél hasra jól tud belőle lakni / ősszel nagyon szereti a birka / borzasztóan hasznos kis növény, minden jószág szereti. Egyéb jellemzői: Fer- telmesen szereti az aszályesztendőt / esős időben, jó meleg időben; futó / valósággal sárgát szarnak a birkák/van olyan évszak, felfordul tőle a mező, sárgát szarik a birka/mint a herének a levele/nyár vége fele / ősszel van jobban /sarjában jön ki a talajból; mint a bodorka, (akkor terem) ha jó évjárat van /szereti a jó időt / eső után nyő, mint a bodorka. Népi taxonómi- ája: Mindenki ismeri, nevét is tudják, terepen is biztosan felismerik (olykor akár 5 cm-es virágnélküli példányát is). Ritkán a bodorkákhoz kapcsolják. Kisméretű sárga növényekre (terepen és fotón egyaránt) könnyen rámondják, hogy sárkelet.
