Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Régészet–Ókortudomány - K. Zoffmann Zsuzsanna: A Polgár M3/6 jelzésű lelőhelyen feltárt kései neolitikus temető embertani vizsgálatának eredményei
105 K. Zoffmann Zsuzsanna A POLGÁR M3/6 JELZÉSŰ LELŐHELYEN FELTÁRT KÉSEI NEOLITIKUS TEMETŐ EMBERTANI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI A Polgár-Csőszhalom dűlő lelőhelyen (Polgár M3/6) feltárt, késő neo- litikumba keltezett temetőből összesen 108 egyén csontmaradványai kerültek antropológiai vizsgálatra.1 A feltárásra egy korlátozott területen kerülhetett csak sor, s ez azzal járt, hogy az eredetileg nagy kiterjedésű temetőnek csupán egy részlete került megkutatásra, amelynek alapján a temető egykori teljes kiterjedésének becslésére nem volt lehetőség (Raczky P. és Anders A. szóbeli közlése).1 2 Az embertani leletanyag aránylag jobb megtartású, a sekélyebbre ásott sírokból származó egyes csontvázakat azonban a területen a feltárást megelőző gépi munkálatok csaknem teljesen megsemmisítették.3 1. DEMOGRÁFIAI ADATOK Az eltemetettek nemének és halálozási életkorának meghatározása ÉRY-KRALOVÁNSZKY-NEMESKÉRI (1963), illetve SCHOUR-MASSLER (1941), JOHNSTON (1961) és NEMESKÉRI—HARSÁNYI—ACSÁDI (i960) módszerei szerint történt (1. táblázat). Az adatok alapján elkészített halandósági táblák (2. táblázat, ZOFFMANN 1911a nyomán) jól mutatják a feltártság részleges voltát, aminek következtében az összkép minden valószínűség szerint nem tükrözi híven az ide temetkező közösség reális demográfiai összetételét. Ez elősorban az újszülöttek/csecsemők igen alacsony előfordulási arányában (2,31 %) mutatkozik meg. A rendelkezésre álló Kárpát-medencei neolitikus sorozatok legfőbb demográfiai jellemzői között a 3. táblázat az újszülöttek előfordulási arányát is ismerteti, érzékeltetveezen arányok irrealitását, aminek oka, vagy az újszülött halottak temetőn kívüli elhantolása, vagy a sekély kisgyermek sírok földmunkák általi megsemmisítése lehet. - Ugyancsak valószerűtlen a Polgár-Csőszhalom dűlői sorozatban a felnőttek körében megmutatkozó nőtöbblet (33:47, sexuális dimorfizmus: 142,42), amit talán a falujuktól nagyobb távolságokra portyázó, vadászó-halászó férfiaknak a közösségi temetőtől messze bekövetkezett halálát követően, a helyszínen történő eltemetésével lehetne magyarázni. - A csőszhalmi sorozat esetében a halálozási valószínűség szempontjából különbség van a férfiak és nők között. A férfiak közül, a várttal ellentétben ugyanis a legtöbb halott a 25-29, míg a nők közül legtöbben 50-54 évesen haltak meg. 1 A17/17 jelzésű váz nem sírban, hanem gödörben feküdt. 2 A feltárást követő embertani vizsgálatok elvégzésére Raczky Pál felkérésére került sor; ezt a felkérést itt is szeretném megköszönni. 3 Az 502/1032,503/133,511/1043,52/1064,903/1940 és a 985/2160 jelzésű vázak embertani anyaga megsemmisült, vagy raktározás közben elkallódott. 2. VÉRSÉGI KAPCSOLATOKRA UTALÓ ÖRÖKLŐDŐ JELLEGEK A vizsgálati anyag fragmentáltsága és hiányos volta miatt, kevés ilyen jelleg szisztematikus nyomonkövetésére volt lehetőség (4. táblázat). Aránylag gyakori a sutura metopica (4 férfi és 4 nő), egy őskori sorozat esetében várhatóan, meglehetősen gyakoriak a főleg a lambda-varratban előforduló varratcsontok (7 férfi, 12 nő), viszont aránylag kevés a torus palatínus (7 férfi, 4 nő). A rendszerint együtt előforduló fogtorlódás és az azt követő fogrotáció 1 gyermek, 5 férfi, 5 nő, míg egy férfi esetében tejfog persistentia volt megfigyelhető, aminek következtében a szemfog a szájpad irányában tört át. Néhány esetben csapfog jelentkezett, és főleg a nőknél aránylag gyakori volt az M3 fog impaktáltsága (1 férfi, 7 nő). 5 férfinél és 15 nőnél a humerus esetében perforatio fossae olecrani fordult elő, az adott csontvég töredékesége miatt azonban e számok semmilyen következtetés levonására nem alkalmasak. 3a. A csontokon jelentkező, életkörülményekre utaló kóros elváltozások Vashiányos anaemiára utal egy infans I. korcsoportba tartozó gyermek koponyáján megfigyelhető elváltozás („Bürstenschädel") és táplálkozási hiányosságokra utal a szemgödör belsejében jelentkező po- rozitás is (cribra orbitalia - 5 férfi és 12 nő). - A gerinc megbetegedései (spondylosis, spondylarthrosis) mindkét nemnél gyakoriak (12 férfi, 10 nő). A gyenge, de olykor igen jelentős erősségű, akár mozgáskorlátozást is előidéző elváltozás a környezeti hatásokkal és a nehéz fizikai munkával hozható kapcsolatba. - Az előzőekben felsorolt okok, vagy különféle fertőzés okozta izületi megbetegedések (arthrosis deformans) 5 férfi és 6 nő esetében az állkapocsízületet és a könyökizületet alkotó csontokon a leggyakoribbak (2 férfi, 2 nő, illetve 2 férfi, 2 nő), de előfordulnak a csípőizületben is, míg csontdaganatok (3 férfi, 5 nő) szinte valameny- nyi hosszúcsonton, de a koponyán is kialakulhattak. - Csonttörés csak 1-1 férfi és nő esetében volt megfigyelhető, alacsony előfordulási arányuk oka valószínűleg a vizsgálati anyag fragmentáltsága lehet. - Korabeli sérülések nyomai (ütések, vágások) már gyakoribbak (3 férfi, 5 nő), előfordulási helyük kizárólag a koponyára korlátozódott, a feltehetően a vázcsontokra is mért ütések-vágások nyomainak megfigyelését ismét csak a csontanyag gyenge megtartottsági állapota gátolta meg. - A sorozatban még egy-egy esetben osteoporosis symmetrica, a capitulum mandibulae dislocatiója, lumbalisatio, csípőficam, sacrum apertum is megfigyelhető volt. - A mindkét nemnél gyakran előforduló enthesopathia közül, kirívóan erős mértékű egyetlen férfinél fordult elő a két tibia esetében. - A pa
