Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus
DR. CSINÁDY GERŐ, A GEOGRÁFUS 189 3. Debrecen főtere a Nagytemplommal (Forrás: családi fotóarchívum) gezték. 7 Az 1936. szeptember 22-én megnyitott iskola az ún. Stégmüllervillában kapott helyet, ami kellemes, nagyerdőperemi környezetben, a Simonyi úton található. 8 Az iskola első igazgatója Jausz Béla (1895-1974) neveléstörténész lett, aki 1936-tól 1944-ig dolgozott az intézményben. 9 A gimnázium első tanárai között tudjuk Ercsey Jakabot, Éber Jánost, Fehérváry Dezsőt, Madai Pált, Széli Kálmánt és Szondy Györgyöt. 1 0 Csinády Gerő 1941-ben - Jausz Béla igazgatósága alatt - került a tantestületbe, amelynek hamarosan megbecsült, elismert tagja lett. Mervó Zoltánné említette gyakorló gimnáziumról szóló írásában, hogy az iskola tanári státusa komoly rangot jelentett a debreceni pedagógus szakmában. 1 1 A beérkező álláspályázatokat - az igazgató jóváhagyása után - a tanári testület értékelte és rangsorolta. 1 2 A tantestület rendes tagjává válni nagy megtiszteltetést jelentett 7 MERVÓ Zoltánné: Adalékok a Debreceni Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának történetéhez 1936-1949-, HBML Évkönyve XVIII. Debrecen, 1991.123. oldal 8 MERVÖ Zoltánné: i. m. 1991.124. oldal 9 Uo. 10 TÓTH Á.: i. m. 2009.379. oldal 11 MERVÓ Zoltánné: i. m. 1991.126. oldal 12 Uo. minden pedagógusnak, mivel a felvétel szigorú előfeltételekhez volt kötve. A jegyzett szakmai múlt és a kimagasló publikációs tevékenység elengedhetetlennek számított az állás tartós betöltéséhez. 1 3 Csinády Gerő megfelelt ezeknek a magas követelményeknek és 1942-ben - Kiss Árpád és Lesi Viktor társaságában - a gyakorló gimnáziumi tanárok státusába került. 1 4 Az iskolában dolgozó tanárok felkészültségét jelzi, hogy közülük számosan készítettek tankönyveket és rendszeresen publikáltak helyi, illetve országos lapokban. 1 5 Magas volt a tudományos fokozatok száma is: a pedagógusok 80 százaléka rendelkezett doktorátussal. 1 6 Csinády Gerő nem lógott ki a sorból. Debreceni középiskolai tanárkodása alatt öt földrajztan könyvet (ebből négyet önállóan), 5 szakmai (egy biológiai és négy földrajz-metodikai) tanulmányt, valamint egy ismeretterjesztő cikket készített. Utóbbi a Szovjetunió óceánját, vagyis a Jeges-tengert ismertette meg az Élet és Tudomány olvasóival. 1 7 13 Uo. 14 MERVÓ Zoltánné: i. m. 1991.127. oldal 15 MERVÓ Zoltánné: i. m. 1991.128. oldal 16 Uo. 17 CSINÁDY Gerő: A Szovjetunió óceánja. Élet és Tudomány, 1948.48. szám