Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Takács Péter: Őrlő (lisztelő) szerkezetek Bihar megyében a 18. század utolsó harmadában
94 TAKÁCS PÉTER HIÁNYZÓ ÉS ELHALLGATOTT ŐRLŐSZERKEZETEK Bihar megyében az egy lakosra jutó őrlési kapacitás a 18. század utolsó harmadában messze túlhaladta az igényeket. 9 2 Gond legfeljebb azzal volt, hogy a száraz- és vízimalmok térbeli eloszlása, településekről való elérhetősége és azok megközelítési lehetősége fölöttébb egyenlőtlen volt. A vízimalmokjelentős része ott épült, ahol a búza-, illetve a gabonatermelés silány volt, vagy éppen nem is termelték. A kellően nagy kapacitású malmok - alkalmas folyóvizek hiányában - ott nem épülhettek, ahol a legtermékenyebb gabonaföldeket művelték. Az úrbérrendezés során megvallatott parasztok - valószínűleg a királynői rendeletet kifogásoló megyei tisztikar és az úrbérrendező biztosok hanyagsága és ellenállása miatt - felületesen kezelték az őrlési lehetőségekkel kapcsolatos kérdés megválaszolását. A népszámláláskor listázott 472 településből az úrbérrendezés kori vallomásokat eddig csak 382 faluból és mezővárosból sikerült feltárni 9 3 Főként a görög katolikus püspökség tulajdonában lévő falvak vallomása hiányzik. Többnyire apró, kis lélekszámú településeké. A feltárható valóságon a hiányuk - a hegyvidéken hasonlatos állapotok miatt - jelentősen nem torzít. Sem Vályi Andrásnak az országleírása, sem Fényes Eleknek az 1830-1840-es évtizedben készült statisztikái, sem az 1851-ben megjelent geográfiai szótára nem jelez olyan rendkívüli eltérést, ami hiteltelenné tenné a meglévő vallomásokból és a katonai térképszelvényekről megrajzolható képet. Az eltérés mindössze annyi, hogy a népességszámhoz arányosítottan néhánnyal több vízimalmot kell feltételezni. Vátozást az 1830-as évektől a Kárpátmedencében is megjelenő szélmalmok hozhatnának, de Bihar megyében az 1850-es évtizedig a 17. század második feléből említettek egyetlen szélmalmot. Az is csak néhány évig árválkodott a Mezőség és Érmellék peremén, hogy még abban a században eltűnjön, és a gőzmalmok diadalmas térhódításáig egy se telepedjen a törvényhatóság területére. 9 4 Az úrbérrendezés forrásai közül elkallódott - megközelítően - 90 vallomáson túl, 77 településen a jobbágyok, zsellérek nem hallották meg a malmokkal és az őrléssel kapcsolatos kérdéseket. Lehet, hogy fel sem tették azokat az úrbérrendező biztosok, vagy az írnokok voltak lusták a választ lejegyezni. 9 5 Azért gyanakodhatunk a faluvallatók közönyére, mert sorra némák maradtak az emberek olyan településeken is mint [Hy\t)Acsád, ahol helyben 92 Béres András, 104-105. 93 Bársony - Papp - Jakács, UH. 94 Szélmalmok Bihar megyébe 95 A malommal kapcsolatban nem volt mondanivalójuk az alábbi települések lakóinak: Királyi, Kóly, Poklostelek, Oláhszentmiklós, Vajda, Acsád (Nyíracsád), Ártánd, Báránd, Bedő, Csökmő, Dancsháza, Darvas, Hosszúpályi, Monostorpályi, Peterd (Mezőpeterd), Pocsaj, Váncsod, Merd, Anti, Árpád, Atyás, Baj, Cséffa, Geszt, Gyapjú, Gyéres, Harsány, Homorog, Hlye, Iváná, Jánosda, Kisürögd, Madarász, Mezőgyán, Nagyürögá, Okány, Oláhapáti, Sarkadkeresztár, Vizesgyán, Zsadány, Cécke, Esküllő, Feketepatak, Felsőlugos, Fugyi, Kalota, Keszteg, Kigyik, Kiskér, Kopacsel, Kőalja, Kövesd, Nagykér, Pestere, Rikosd, Serges, Szakadát, Szaránd, Szászfalva, Szentelek, Szurdok, Tasádfő, Tinód, Váradolaszi, Vircsalog, Albest, Barzest, Belényesszentmárton, Benyesd, Bogy, Bokia, Brost, Bucsum, Bukorvány, Olcsa, Szerbest Foltest volt szárazmalom. Báránd, ahol 1785-ben hat szárazmalmot lokalizáltak a katonai térképészek. Dancsháza, ahol két szárazmalomban őröltek. Hallgattak az őrlésről és a malmokról Darvason is, ahol három szárazmalom mellett időről időre egy vízimalom is forgott. 1784-ben Hosszúpályiban, Monostorpályiban, Váncsodon és Belényesszentmártonban is két-két szárazmalmot lokalizáltak a hadmérnökök. Elhallgatott szárazmalom őrölt Vekerden és Zsadányban is. Még feltűnőbb a némaság ott, ahol vízimalmok forogtak. Hlyén és Fugyln két-két, Vlrcsalogon három vízikereket forgattak a patakok. HarsánybanIvándon, Feketepata kon, Kopacselen, Kövesden, Tinódon 1785-ben egy-egy vízimalom őrölt. 9 7 Ha nem is lehetetlen, de majdnem elképzelhetetlen, hogy ezek mindegyike 1770 után épült meg. Bonyolítja a helyzetet, hogy Bihar megye egyes részeit elég pontatlanul, már-már kiáltó felületességgel rögzítették térképlapokra a kartográfusok és hadmérnökök. Egyes térképlapokat apró tévedésekkel, hiányzó jelekkel, elmellőzött objektumokkal rajzoltak meg. Ezek félrevezetőek voltak a katonai eligazítás és utólag a társadalmi létben történő eligazodás szempontjából is. 9 8 A többségükben sikeresen és színvonalasan reprodukált térképlapok azonban sok vonatkozásban, és számos települést illetően pótolják az úrbérrendezéskor keletkezett források hiányosságait. A bizonytalanságról árulkodó források mellett azonban voltak olyan falvak is, ahol sem a földesúr, sem a lakosság nem törekedett helyi malom építésére. Nem feltétlenül a közöny miatt. Tíz-húsz háznép nemigen tartott el egy molnárt. Ennyi vagy még kevesebb jobbágy-háznéptől szedhető őrlési vámért a falu sem, a földesúr sem költött malomépítésre. Bérlő sem igen akadt ilyen „pici falatra." A malomba járás nemzedékről nemzedékre öröklődő szokása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy egyes települések lakói szívesebben szekereztek egy-két mérföldre a gabonájukkal, semmint helyben építsenek, építtessenek tetemes költségen malmot. Sok függött a falu földesurától, illetve a közbirtokosságtól, mert még ha a határt regulázták, és a különböző fekvő tulajdonokat - szántó, rét, erdő - el is különítették egymástól birtokosonként, a regálékat, földesúri kisebb haszonvételeket - korcsma, mészárszék, malomtartás, boltnyitás, nádlás, halászat, vadászat stb... - közösen bírták, és a bevételeken birtokarányban osztoztak. A birtokosoknak együtt kellett dönteni, és a ma96 A malmáról és őrlési szokásaikról szót sem ejtő Harsányt, mint közeli és jó őrlető helyet emlegették Barakonyban: „Malom helységünkben nincsen, hanem egy mérföldnyire lévő harsányi malomban őrölhetünk mindenkor. " 97 A fentebb közölt adatok a katonai térképszelvényeken szerepelnek 1784—1785-ben, tehát nem kizárt, hogy egyik-másik malom az úrbérrendezéskor (1769-1771) még nem őrölt. Az viszont elképzelhetetlen, hogy mindegyik 1771 után épült volna. 98 Nem lehet véletlen, hogy a térképszelvényeket I. Ferenc császár és király alig két-három évtized múltán újra rajzoltatta, azt adva indokul, hogy nem illeszkednek pontosan a szelvények egymáshoz. Ennél valószínűleg súlyosabb hibára is felhívták az uralkodó figyelmét a katonai egységeket vezénylő tisztek. Csak a hibákat is hadititokként őrizték, mint 1920-ig a térképlapokat. Sokszor nehéz eldönteni, hogy a felületes grafikai ábrázolás vagy a rossz másolat miatt értelmezhetetlen és „olvashatatlan" a térképszelvény. Elképzelhető ugyanis, hogy néhány szelvény másolata volt elnagyolt, és ezekről készítette a kiadó a digitális felvételeket, sajnálván a pénzt a Bécsben lévő eredeti digitális fényképezésére.
