Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
RÉGÉSZET-ÓKORTUDOMÁNY - Csedreki László, Dani János, Kis-Varga Miklós, Daróczi Lajos, Sándorné Kovács Judit: A hencidai aranykincs interdiszciplináris vizsgálatai
A HENCIDAI ARANYKINCS INTERDISZCIPLINÁRIS VIZSGÁLATAI 45 A 8. csöngőn látható átfúrások a hátlapon nincsenek lecsiszolva, ezzel szemben a többi függesztőtagos csüngő átfúrásainak széleit elkalapálták, vagy lecsiszolták. Az egyszerűbb „Tibavai-típusú" csüngőkön az átfúrások szélei a felvarrás és használat eredményeként teljesen le vannak kopva. A röntgenfluoreszcens vizsgálatok nem mutatták ki 1 7 a tárgyakban az egykor leggazdagabb európai aranylelőhelyre, az erdélyi Verespatak környékéről (Erdélyi-érchegység/Muntii Apuseni-hegység, „Aranynégyszög") származó aranyra jellemző magasabb ezüst (Ag), tellúr (Te) és higany (Hg) tartalmat (HAUPTMAN—REHREN—PERNICKA1995,379). Ennek ellenére úgy véljük, hogy mégsem zárható ki a nyersanyag erdélyi érclelőhelyről való származása, hiszen egyrészt Erdélyben más arany-előfordulások is vannak 1 8 (LEHRBERGER1995,135-137, Fig. 13.), másrészt a tibavai 14/55-ös sírból származó csüngőben viszont kimutatható volt a tellúr is (0,05 %) (HARTMANN 1970,115, Taf. 29: Au 119). Bizonyos esetekben egymáshoz nagyon közel fekvő erdélyi aranylelőhelyekről származó arany változatos összetételére öt arany dák karperec anyagvizsgálatához végzett kontrollvizsgálatok eredménye is fényt derített (CONSTANTINESCU et al. 2008,2326-2327). ÖSSZEGZÉS A vizsgálatok tanúsága szerint a kincs nemcsak tipológiailag heterogén, hanem a felhasznált nyersanyag szempontjából is. Általánosan megállapítható, hogy a csüngők igen magas arany tartalmú (89,2-94,3 súly % között) és alacsony ezüst tartalmú (5,22-8,57 súly %) nyersanyagból készültek. A nagy tisztaságú arany termésarany felhasználására utal. A csüngők nyersanyagaként használt arany lelőhelyének és készítés technikájuk pontosabb meghatározása érdekében további vizsgálatok elvégzése szükséges. A tárgyakban jelen lévő kísérő elemek (Fe, Cu) alapján a tárgyak minimum 2, de lehet, hogy 3 esetleg 4 különböző 1 9 összetételű lemezből készülhettek. A tipológiai és technikai heterogenitás miatt nem valószínű, hogy a kincs darabjai egyszerre, egy időben készültek. Megengedhető az a feltételezés is, hogy a 12 csüngőből álló kincset lassan, generációról-generációra gyűjtötték össze. A hencidai kincs együttesének jelentésére és egyben jelentőségére utal a fentebb leírt vizsgálatok eredményeként bizonyos csüngőkön (1., 3., 6., 8. példányok hátoldalán) kimutatott vörös okkerfesték maradványa: minden valószínűség szerint ez is a kincs nem hétköznapi funkciójára utal. A kincset alkotó csüngők száma sem véletlen; valamiféle - ma már nehezen rekonstruálható - vallásos hittel kapcsolható össze. A publikáló Gazda17 A mérések elsődlegesen az főösszetevők meghatározására terjedtek ki, az egyéb nyomelemek mérésére vonatkozó specifikus vizsgálat nem történt, a Te és a Hg kimutatására további vizsgálatok szükségesek. 18 Nagybányától/Baia Mare É-ra és a D-i Kárpátok zónájában. 19 1. csoport: 1., 2., 3., 4-, 6. csüngő; 2. csoport: 10., 11. csüngő; 3. csoport: 5., 7-, 9- csüngő; 4. csoporti?): 12. csüngő pusztai Gy. véleményével (GAZDAPUSZTA11968,47) szemben tehát egyértelműen szakrális funkciót feltételezhetünk a kinccsel kapcsolatban! Nem tűnik valószínűnek a kincs marxista indíttatású történelemszemlélet által sugallt kollektív, közösségi tulajdonként való értelmezése sem. Ennek pl. a rendkívül gazdag sírokat rejtő várnai temető léte már önmagában is ellentmond! Tehát egyet kell értenünk Makkay János azon véleményével (MAKKAY 1985b, 183-184), miszerint a tiszaszőlősi és mojgrádi kincsekhez hasonlóan a hencidai kincs is egy nagy hatalmú főnök több generáción át gyűjtött családi kincstára/vagyona lehetett! IRODALOM BOGNÁR-KUTZIÁN I. 1972 The Early Copper Age Tiszapolgár Culture in the Carpathian Basin. Archaeologia Hungarica XLVIII. Budapest, 1972. CECHÁKETAL. 2007 Cechák, T.-Hlozek, M.-Musilek, L.-Trojek, T.: X-ray fluorescence in investigations of archaeological finds, Nuclear Instruments and Methods in Physics Research B 263.2007.54-57. CECHÁKETAL. . 2004 Cechák, T.-Gerndt, J.-Kopecká, l.-Musílek, L.: X-ray fluorescence in research on Czech cultural monuments, Nuclear Instruments and Methods in Physics Research B 213.2004.735-740. CHAPLIN ETAL. 2010 Chaplin, T. D.-Clark, R. J. H.-Martinón-Torres, M.: A combined Raman microscopy, XRF and SEM-EDX study of three valuable objects - A large painted leather screen and two illuminated title pages in 17th century books of ordinances of the Worshipful Company of Barbers, London , Journal of Molecular Structure 976. 2010.350-359. CHERNYKH, E.N. 1992 Ancient metallurgy int he USSR. The Early Metal Age. Cambridge, CONSTANTINESCU, B.-BUGOI, R.-COJOCARU, V.-RADTKE, MCALLIGARO, T.-SALOMON, J.-PICHON, L.-RÖHRS, S.-CECCATO, D. OBERLÂNDER-TÂRNOVEANU, E. 2008 Micro-SR-XRF and micro-PIXE studies for archaeological gold identification - The case of Carpathian (Transylvanian) gold and of Dacian bracelets. In: Nuclear Instruments and Methods in Physics Research Section B:Beam Interactions with Materials and Atoms Vol. 266. Issue 10.2008. may, (Accelerators in Applied Research and Technology - Proceedings of the 9th European Conference on Accelerators in Applied Research and Technology, 9th European Conference on Accelerators in Applied Research and Technology. Florence, Italy. 03-07 September 2007. Ed. by M. Fedi, N. Grassi, P. A. Mandö). 2325-2328. CSÁNYI M.-RACZKY P.— TÁRNOKI J. 2009 Előzetes jelentés a rézkori bodrogkeresztúri kultúra RákóczifalvaBagi-földön feltárt temetőjéről. Tisicum XVIII. 2009.13-34
