Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
RÉGÉSZET-ÓKORTUDOMÁNY - Csedreki László, Dani János, Kis-Varga Miklós, Daróczi Lajos, Sándorné Kovács Judit: A hencidai aranykincs interdiszciplináris vizsgálatai
A HENCIDAI ARANYKINCS INTERDISZCIPLINÁRIS VIZSGÁLATAI 43 . _ h'•^"••IMPOOOST Ochrs vslbw burnt Kr emer.PHmsnîe 4033 GC1 ran 3500 3000 2930 2000 1500 1000 Waverumbers (cm-1) 11. ábra A 8. jelű csüngő hátlapján lévő anyagmaradvány IR-spektruma (piros vonal) Az okker IR-spektruma spektrumkönyvtárból (kék vonal) A teljes azonosításhoz más, a molekula pontos megatározására alkalmas spektroszkópiai módszerrel történő vizsgálat szükséges, ezért az ismeretlen anyagot FTIR-spektrometriai módszerrel is megvizsgáltuk. FTIR- spektrofotometria eredmények Az aranycsüngők hátlapján sötét vöröses színű, többé-kevésbé öszszefüggő bevonatot alkotó, porózus állagú anyagmaradvány van. Az 1., 3., 6. és 8. jelű csüngőkön lévő vöröses színű anyagmaradványról készített infravörös spektrumok láthatók az 10. ábrán. Az ábráról leolvasható, hogy a különböző csüngőkről származó anyagmaradványok infravörös spektrumai az infravörös elnyelési sávok helye és relatív intenzitása alapján egymáshoz nagymértékben hasonlók. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált anyagmaradványok kémiai összetétele egymással fő tömegében megegyezik. A11. ábrán a 8. jelű csüngőn lévő anyagmaradvány IR-spektruma és az okker spektrumkönyvtárból származó IR-spektruma látható egymásra rajzolva. Az ábráról leolvasható, hogy a két spektrum egymással megegyezik, tehát a minta fő tömegét okker alkotja. Az okker a vasércek és különböző földpát ásványok természetben előforduló mállásterméke. Az okker mint természetes eredetű földfesték, eredetétől függően különböző összetételű lehet; színe és állaga függ a benne előforduló vasvegyületek típusától, valamint a kísérő anyagok anyagi minőségétől. Az egyes okkerek a kísérő anyagok anyagi minősége alapján is megkülönböztethetők egymástól, mely az okker eredetére ill. a felhasználás módjára utalhat. Irodalmi adatok alapján az egyes okkerekben az alábbi kísérő anyagok fordulhatnak elő: kaolin, kvarc, szulfátok (gipsz, anhidrit), kalcium-karbonát. A vizsgált festékbevonatok infravörös spektrumaiban a fenti anyagok jellegzetes infravörös sávjai nem jelentkeznek, a mintákban az okker mellett jellegzetes összetételű kísérő anyag jelenléte nem mutatható ki. Interdiszciplináris vizsgálatok összefoglalása Ebben a kutatásban a középső rézkorra datálható, ezenbelül a bodrogkeresztúr kultúrához köthető, hencidai aranykincsnek nevezett leleteket vizsgáltuk meg ED-XRF, SEM, OM és FTIR-spektrometria módszerek felhasználásával. A vizsgálat célja a lehető legkiterjedtebben megvizsgálni és meghatározni a 12 darab arany tárgy tömbi elem összetételét, külső morfológiai sajátosságaikat és a bizonyos darabok egyik oldalán megtalálható vörösesbarna anyag eredetét és összetételét. Az ED-XRF mérések választ adtak a minták elem-összetételére vonatkozó kérdésre, ez alapján elmondhatjuk, hogy magas 89-93 % aranytartalmú tárgyakról van szó. Az arany mellett fő összetevőként 5.2-8.5% mennyiségben van jelen az ezüst, továbbá kísérő elemként változó koncentrációban vas és réz mutatható ki. Az összetétel alapján a leletek nagy része hasonló összetételű, mely alól a 10. és 11. sorszámú lelet kivétel, a 3 tömegszázalék feletti réz koncentrációnak köszönhetően. Ezt, az elemösszetétel alapján, két csoportra való felosztást támasztja alá az adatokon végzett hierarchikus klaszter analízis is. A felületen elvégzett OM és SEM vizsgálatok további információkat nyújtottak a tárgyak használatára és a vörösesbarna anyagra vonatkozóan. A csüngőkön lévő lyukak részletes OM vizsgálata alapján feltételezhető, hogy ezeket a tárgyakat viselték, illetve a ruhára, testre való rögzítést valamilyen rögzítőfonal segítségével oldották meg. Erre utal a lyukakon megfigyelhető egyirányú kopási felület. A vörösesbarna színű lerakódás OM vizsgálata alapján elmondható, hogy az valamilyen oxidálódott, folyékony formában a felületre került és megszilárdult anyag, mely feltételezhetően a megtalálást megelőzően került az aranytárgyakra. Ezt a SEM vizsgálatok a következőkkel egészítették ki: az ismeretlen bevonat valamilyen oxid lehet, melynek az aranyrétegen mért vastagsága 10 mikron körüli. A bevonat röntgenspektruma
