Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

MÚZEUMPEDAGÓGIA - Porcsalmy János: A klasszicista építészet múzeumpedagógiai, építészettörténeti ismertetése

236 PORCSALMY JÁNOS ródásúak. Az utóbbiakat előreugró háromszög alakú szemöl­dökpárkányok díszítik. A vízszintes tagolást az övpárkányok, a merészen kiemelkedő főpárkány s az attika szegélypárkányza­ta biztosítja. A főhajó külsején ion fejezetű lizénák, a tornyokon pedig korinthuszi fejezetekkel ellátott lizénák futnak fel a pár­kányzatokig. A tornyokat kupolás sisak zárja le, 4-4 beépített órával, amiket óraíves párkányzatok szegélyeznek. 31. sz. dia A templom belső kiképzése: boltozása, díszítőelemei (lizénák stb.) párkányzatai nagy térhatást és sajátosan klasszicista építé­szeti megoldásokat tükröznek. Bútorzata, berendezése is ilyen jellegű. (Szószék, báboskorláttal ellátott úrasztali rész, padok, stb. Továbbá az orgona is.) E templomhoz, mely a magyar klasszicizmus egyik legkiemelkedőbb emléke, kimagasló tör­ténelmi események fűződnek. (1849. ápr. 14. : Kossuth Lajos az országgyűlés két házának együttes ülésén itt olvasta fel a Ma­gyarország függetlenségéről és a Habsburg-ház trónfosztásá­ról szóló határozatot.) 1. hang: 32. sz. dia A debreceni Református Kollégium épületét is Péchy Mihály tervezte. Éspedig annak főhomlokzati részét, a jelenlegi épületegyüttes déli szárnyát. Annak földszinti része sávosan dí­szített, amit övpárkány választ el az emeletektől. A középső rész mélyített s lizénák (falsávok) tagolják a függőleges tagolását hangsúlyozva, az álló helyzetű ablaksorokkal együtt. A közép­ső ablaksor az első emeleten szerény keretezésű s szemöldök­párkánnyal díszített. Az épület két végét rizalitok illetve kiugró épületrészek zárják le. Azok oszlopszéken álló simatörzsű, ke­csesen felfelé sudarosodó kétharmad oszlopok, korinthuszi osz­lopfővel ellátva, melyek két emelet magasságúak. A rizalitok 6-6 oszlopa között - szintenként - 3-3 ablak van. A rizalitokat fogazásos főpárkány s tümpanon zárja le. Legfelül attikasze­rű emeletrész húzódik a tetőpárkány alatt. Ablakai félkörívesek. A homlokzat egyes ablakkereteit fejszobrok díszítik. (Frank Lő­rinc alkotásai) 34. sz. dia A főépületben helyezkedik el az országos hírű Nagykönyvtár és az Oratórium. Az előbbi donga, illetve félköríves boltozatú, az utóbbi síktérlefedésű. Az Oratóriumban ülésezett 1948-ben az országgyűlés, 1944—45-ben pedig az Ideiglenes Nemzetgyű­lés. A kollégium épülete is jelentős klasszicista műemlékünk. Arányaiban, külső díszítésben, belső kiképzésben mértéktartó, - könnyen áttekinthető és példamutató építészeti alkotás. 2. hang: 35. sz. dia A debreceni Városháza 1842-re készült el. Povolny Fe­renc tervezte. (Nevéhez fűződik a hortobágyi Kilenclyukú kőhíd, mely hazánk leghosszabb kőhídja [163 m hosszú] és a debrece­ni Nagyerdőn található régi Vigadó építése is.) Mindegyik elis­merésre méltó építészeti alkotás. A Városháza szélesen elterülő egyemeletes épület. A hat pillérre támaszkodó, előreugró első emeleti részen a dísztermet képezték ki. A rizalitot tümpanon díszíti, melyben a város domborműves címerét helyezték el. Az épület külsejét, bejárati előcsarnokát, valamint belső kialakí­tását a klasszicizmusra jellemző nemes arányok és mértéktar­tó épületdíszítő elemek teszik jellegzetessé. Az épület egyben történelmi nevezetességű műemlék, melyhez számos esemény fűződik. (A főhomlokzat emeleti balszárnyában lakott Kossuth Lajos 1849-ben, többi részében a kormány egyes hivatali helyi­ségei voltak.) 1. hang: 36. sz. dia A vidéki megyeházák jó része is klasszicista stílus­ban épült a 19. század első felében. A szekszárdi Megyeháza 1828-1833 között készült el. Polláck Mihály tervezésében. Az egyemeletes épület szárnyai téglalap idomú udvart vesznek körül. A főhomlokzatnak tekintélyt kölcsönös hatoszlopos dót portikusza. Választóvonallal tagolt gerendázatán trigilifeket (hármas lécek) képezettt ki. Az architráv felső részét az előre­ugró tümpanon párkányzata keresztezi. Az épület sarkait kis kiülésű rizalitok díszítik, amiket dót fejezetű lizénák ékesítenek. Vízszintes tagoltságát párkányok biztosítják. A főkapu három­hajós előcsarnokba vezet. Innen mehetünk fel az emeleti dísz­terembe. 37. sz. dia Polláck Mihály műve a székesfehérvári Megyeház is. Főhomlok­zatának timpanonnal lezárt középső részét hat erőteljes pillér tartja, s felettük hat korinthoszi oszlopfejezettel díszített lizéna. Vízszintesen hézagolt falsávok ós párkányok, valamint a közép­ső ablaksornál szemöldökpárkányok ékesítik. 2. hang: 38. sz. dia A vidéki kastélyok tervezésében, építésében is ki­vált Pollack Mihály. Ezt bizonyítja az alcsúti (Fejér m.) kastély is, amely a szekszárdi Megyeházával egy időszakban épült. Annak épületszárnyai négyszög alaprajzú udvart vesznek körül. Kö­zépső részén, - a főhomlokzaton - négyoszlopos ion portikusz emelkedik. (Sarkait kis kiülésű rizalitok élénkítik.) A portikuszt szintén tümpanon zárja le. Magasabb földszinti s alacsonyabb emeleti ablakai keretezettek. Az alsó sorok szemöldökpárkány­nyal ellátottak. A kerti homlokzat vízszintes ritmusát az övpár­kány és a koronázó párkány együtt biztosítja. A kastély ugyan szerény külsejű, de teljes egészében példamutató klasszicista tervezésű épületünk. 39. sz. dia Nemcsak a fő és a köznemesség építkezésénél hódított teret a klasszicizmus, hanem a polgárság is ezt igényelte. Erre egyik példa a székesfehérvári un. Schmiddeg-ház, mely feltehetően szintén Polláck Mihály alkotása. 40. sz. dia Képe azt is bizonyítja, hogy a népi építészetre is hatással volt a klasszicizmus. Ezt illusztrálja a tápiószentmártoni paraszt­ház oszlopos tornáca is. A simatörzsű, felfelé esztétikusan sudarosodó oszlopokat klasszicizáló, népies elképzelésű osz­lopfőkkel képezték ki. 1. hang: A klasszicista építészet jelentősége Európai vonatkozásban az új társadalmi rend és vezető osz­tályának, a polgárságnak - hazánkban főként a köznemes­ség - haladó eszméit juttatja kifejezésre. A klasszicizmus nagy mesterei, építészei értékes alkotásokkal gazdagították az egye­temes és egyes országok építészettörténetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom