Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus
DR. CSINÁDY GERŐ, A GEOGRÁFUS 205 az oázisgazdálkodást tanulmányozza. Emellett meg akarta ismerni az oázisok haszonnövényeit és a puszták szárazság- és sótűrő növényzetét. Az a távolabbi cél lebegett a szeme előtt, hogy hazatérése után az összegyűjtött magvakkal kísérleti telepet alapít, s megpróbálja Alföldünk aszály sújtotta vidékein és a szikes pusztákon a messze idegenben megtapasztalt híres oázisgazdálkodást meghonosítani." m Csinády Gerő, aki hosszú éveket töltött az Alföld különböző részein, s aki maga is tagja volt a szegedi Alföldkutató Társaságnak 21 3, érthetően megkülönböztetett figyelmet tanúsított ennek a témának munkájában. Részletesen beszámolt Ónody Bertalan utazásáról és annak gyakorlati eredményéről, illetve eredménytelenségéről. A „sivatagok közé települt Hollandia", vagyis a Szir-darja és Amu-darja folyók öntözőcsatornák szövedéke által behálózott melléke viruló kertként jelenik meg Csinády Gerő írásában, amelyben még rövid utalás szintjén sem jelenik meg a csapadékszegény környezetben található Aral-tó azóta katasztrofális méreteket öltött sorvadása és az állóvíz természeti és társadalmi viszonyait egyaránt súlyosan érintő ökológiai változások bonyolult problematikája. Harmadik ismeretterjesztő cikke az ukrajnai Krím-félsziget varázslatos világát tárja elénk. Ez a Dunántúlnál kisebb kiterjedésű terület páratlanul gazdag természeti, kulturális és történelmi emlékekben, ami Csinády Gerő írásában látványos formában bontakozik ki az olvasó előtt. A szerző ezúttal is megfűszerezte mondandóját régi magyar utazók leírásával. Ebben a munkájában Pápay Gáspár kuruc diplomatát hívta segítségül, aki 1705—1706-ban II. Rákóczi Ferenc megbízásából (és Bay Mihály társaságában) követként járt a Krímben, a tatár kánnál. 21 4 A cikk plasztikus tájleírásai a földrajzi ismeretterjesztés nemes hagyományait követve könnyedén visznek végig bennünket az északi sztyepterületektől a Jajla huzatos fennsíkjain át egészen a krími hegyvidék szélárnyékában fekvő Riviéráig. Utóbbiról így \\t:„A tenger felől áramló páradús légtömegek csapadékkal öntözik ezt az áldott partszegélyt. [...] A gyönyörű partszegélyt örökzöld fák és bokrok, pálmák, ciprusok, oleanderek, babérfák és magnóliák díszítik. A természet pazar szépségét még fokozzák a meredek hegyoldalak, a mélykék vizű öblök és az ezeket félkörben övező amfiteátrumszerű völgyek, amelyekben fényes városkák és üdülők épültek." m Csinády Gerő iskolatörténeti (iskolaismertető) írásai közül debreceni szempontból kiemelkedik az 1959-ben készített Egyetemünk múltja és jelene című cikk, amelyben a szerző utolsó debreceni munkahelye előtt tisztelgett. 21 6 Ebben megemlékezett a debreceni egyetem létrejöttének lépcsőfokairól: a kollégiumi kezdetektől a második világháborút követő nagy szervezeti átalakításokig. 21 7 Büszkén idézte fel az intézmény egykori neves professzorait és híres diákjait, akik a debreceni felsőoktatás haladó vonásainak hordozói és hirdetői voltak. írása soraiból az egyetem irányában megnyilvánuló nagyfokú lojalitás és erős, mélyen gyökerező lokálpatriotizmus olvasható ki. Bizonyára fájó volt számára, amikor nem egész öt év múlva -12 év egyetemi szolgálat után - búcsúzni kényszerült szeretett katedrájától. NYUGDÍJAS ALKOTÓ ÉVEK „Szeretettel búcsúzom volt és jelenlegi tanítványaimtól, akiket mélyen a szívembe zártam s igyekeztem kiképzésüket mindig érdekeiknek leginkább megfelelő módon úgy irányítani, hogy szaktárgyuk tanításában korszerű világnézeti és szakismeretekkel felvértezve a legjobban megállhassák a helyüket. Kérem, hogy mindnyájan tartsanak meg jó emlékezetükben, aminthogy én is szeretettel gondolok vissza pályám egyes szakaszaira, s különösképpen arra a 12 esztendőre, amelyet a Kossuth Lajos Tudományegyetemszolgálatában töltöttem."- ezekkel a kedves, megható szavakkal zárta búcsúbeszédét a debreceni egyetem földrajzdocense, amit nyugdíjazása alkalmából 1963. október2-án mondott el a Földrajzi Intézetben. 218 Csinády Gerő - 40 év tanügyi szolgálat után -1963. szeptember 30-án vonult nyugállományba. 21 9 Ebből az alkalomból a Természettudományi Kar és az Egyetemi Tanács felterjesztésére, valamint a Művelődésügyi Minisztérium javaslata alapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a „Szocialista Munkáért"érdemérem kitüntetésben részesítette őt. 22 0 A mögötte hagyott mozgalmas időszakra hálás szívvel tekintett vissza: „Négy évtizeden keresztül minden munkámban arra törekedtem, hogy képességeimnek maximumát nyújtsam. Ezt hivatástudatból és hivatásszeretetből tettem; mint annyi sok tanártársam, anélkül, hogy különösebb elismerésre vagy kitüntetésre számítottam volna." m A szerény, csendes szavak mögött a gyötrődő, önmagára kritikával tekintő ember arca is megjelent: „Alaptermészetemből folyik, hogy mikor egy-egy nagyobb feladatot befejeztem, először a megelégedés érzése töltöttel, rövidesen azonban ezt felváltotta a töprengés: vajon ezt vagy azt a dolgot jói csináltam-e? Nyugalomba vonulásom alkalmával, mikor magamban pályám mérlegét felállítottam, még fokozottabban jelentkezett ez az érzés. Sokat vívódtam magamban, hogy nevelési és oktatási feladataimat mindig jól és helyesen végeztem-e, és hogy irodalmi és tudományos munkásságommal meg lehetek-e elégedve? Önkritikám és tépelődéseim gyakran szereztek számomra elégedetlen, nyugtalan és rossz napokat.". 22 2 1963. október 2. azonban nem ilyen tekintetben maradt emlékezetes Csinády Gerő számára. Nyugdíjazása alkalmából a Földrajzi Intézet dolgozói a tanszék folyóirattárában bensőséges hangulatú búcsúünnepséget szerveztek. 22 3 A rendezvényen 25 fő jelent meg, köztük az egyetem 212 Uo. 213 Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Elektronikus Könyvtár (Scheftsik Gy.: i. m. 1935.) 214 CSINÁDY G.: i. m. 1959. c. 1199. oldal 215 CSINÁDY G.: i. m. 1959. c. 1202-1203. oldal 216 CSINÁDY Gerő: Egyetemünk múltja és jelene. Egyetemi Élet, 1959.1. szám, 2-4. oldal 217 CSINÁDY G.: i. m. 1959. d. 2. és 3. oldal 218 CSINÁDYG.:i.m. 1963.a. 18.oldal 219 CSINÁDY G.: i. m. 1963. a. 10. oldal és Csinády Gerő életrajzi adatai. 220 CSINÁDY G.: i. m. 1963. a. 19. oldal 221 CSINÁDY G.: i. m. 1963. a. 20. oldal 222 CSINÁDY G.: i. m. 1963. a. 20-21. oldal 223 CSINÁDY G.: i. m. 1963. a. 11. oldal i.m.i. oldal
