Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus
DR. CSINÁDY GERŐ, A GEOGRÁFUS 203 meteorológiai megfigyelések, amelyek nem kis mértékben gyarapították ismereteinket az adott területtel kapcsolatban. 19 1 Ide, dolgozatom tudománytörténeti blokkjába sorolható Csinády Gerő Érdemes magyar geográfusok a nagy földrajzi felfedezések korában című munkája is, ami a Földrajzi Közlemények lapjain jelent meg 1958-ban. 192 Ebben írása alapvetéseként a szerző megjegyezte, hogy„M; magyarok, szárazföldi nép lévén, nem osztozhattunk a nagy felfedezések dicsőségében. De belső bajaink, s a törökkel vívott, századokra nyúló küzdelmeink ellenére tevékenyen munkálkodtunk a felfedezések nyomán fellendült földrajzi irodalom művelésében s az akkori földrajztudomány ápolásában."™ írásában számot adott a jelentősebb, ám a köztudatban ma is alig-alig ismert korai útleírókról: a Kínában jezsuita hittérítőként működött Budai Escandeli Mátétól kezdve az első magyar nyelvű útirajz megalkotójáig, a református lelkész Szepsi Csombor Mártonig. Összesen tizenhat ilyen személyt számoltam össze Csinády Gerő írásában, akik között voltak szerzetesek, külhoni tanulmányokat folytató diákok, kalandorok és követi megbízatással utazó diplomaták egyaránt. 19 4 Az útleírók után a kezdetleges szintézisre törekvő kozmográfiák szerzőit: a brassói Honterus Jánost és a késmárki Frölich Dávidot hívta elő a múltból. 19 5 A tanulmány harmadik részében pedig a Magyarország földrajzára vonatkozó ismeretek fejlődését tekintette át az első magyar nyelvű térkép készítőjétől, Lázár deáktól a 17. század derekán tevékenykedett tudósokig. 19 6 Műve végén a hagyományőrzés fontosságát hangsúlyozta, aminek szerinte a magyar földrajztudományban sokkal intenzívebben kellene érvényesülnie. Hiszen „méltán büszkék lehetünk földrajzi hagyományainkra. [...] régi földrajzi irodalmunk semmivel sem maradt más népek irodalma mögött. Hagyományaink haladó jellegűek. A jövő felé nézők." w A saját tanulmányok megírása mellett Csinády Gerő tudomány- és oktatástörténeti kérdéseket tárgyaló diplomamunka és doktori dolgozat kidolgozására inspirálta hallgatóit. Ez irányú törekvésének eklatáns példája Bajnok László 1961-ben készített doktori disszertációja (A magyar földrajzoktatás története a kiegyezéstől napjainkig), ami az ő témajavaslata és szakmai iránymutatása mellett valósult meg. 19 8 Debrecenben dolgozó tanárként és állandó debreceni lakosként Csinády Gerő kötelességének érezte, hogy választott otthona földrajzi múltját, a geográfia debreceni hagyományait és a településhez kötődő egyéb érdekességeket is figyelemmel kísérje. 1955-ben jelent meg egyik legértékesebb munkája: Debrecen földrajzi hagyományai - A földrajzok191 Uo. 192 CSINÁDY Gerő: Érdemes magyar geográfusok a nagy földrajzi felfedezések (XV—XVII. sz.) korában. Földrajzi Közlemények, 1958.2. szám, 161-173. oldal 193 CSINÁDYG.:i.m. 1958.c. 161.oldal 194 CSINÁDY G.: i. m. 1958. c. 162-165. oldal 195 CSINÁDY G.: i. m. 1958. c. 166-168. oldal 196 CSINÁDY G.: i. m. 1958. c. 169-172. oldal 197 CSINÁDYG.:i.m. 1958.c. 172.oldal 198 BAJNOK László: A magyar földrajzoktatás története a kiegyezéstől napjainkig (18671960). Doktori értekezés. Debrecen, 1961.187 oldal K O 'L L li MENYEK A UKK1I K G E N I KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDRAJZI INTÉZETÉBŐL lflwgj!'- KAUAK ItpÜK^Mwi M»te C00BWEHHH rKoiiíAi.n>U:CKÜIO mctHTVï/v at&PEUECKoro yhkbêpchtkta h«. k.ous¥ta PWUCA1 ISA"» öE i ivOTITtï <iftOÔRJUWQt'K ÜK í/UírtVJHttHTfc KOSSUTH A »SBKECSN oíatMüNhUTiovs mm the osoorahhcai. isstjwte of the RÔSSCTB UKIVBR8ÍTT OF JMS8RBCES ABHaVÖUíSKHW AUS DKM OKQORAPIUíOtBN INSTITUT bbr Kossuth tixtveastTXT is dbbrkcks Wmter; Prof, !.. KAIíAK CSINÁDY GKHÖ m:iiKt:cK\ F OU) H AJ/1 HAGYOMÁNYAI DIE GEOGRAPHISCHEN TRADITIONEN VON DEBRECEN KälStilcnTBMi»» a Kowiuh L*je* Twá«aájsy«j0ete»u 19S5. #vi Actájtból • , DKBRRCJSN 1955 • œSm *-i:--'imÊÊÊÊÊÊÊlIttlÊIIÊKÊttÊKÊItlKÊtlKlÊ^ • io. kép Tudománytörténeti dolgozat Debrecen múltjából tatás hagyományai Debrecenben című írása. 19 9 Dolgozatában városunk geográfiai oktatásának gyökereit a 17. század közepéig vezette vissza, a református kollégium falai közé, ahol a reáliák tanítását a földrajzi ismereteket is magába foglaló filozófia keretében kezdték meg. 20 0 Ebben a folyamatban Csinády szerint nem lehetett erős ós tartós hatása a Sárospatakon 1650 és 1654 között tanító Comeniusnak. 20 1 A gyökeres változás okát sokkal inkább azoknak a felvilágosult kollégiumi tanároknak tulajdonította, akik a debreceni ténykedésük előtt huzamosabb ideig Németalföldön (és Európa más országaiban) fejlesztették tovább tudásukat, s ahol alkalmuk nyílt a szigorú egyházi ortodoxia és a descartes-i filozófia képviselői közötti disputa szabad tanulmányozására: „Természetes, hogy a Leydenben, Utrechtben, Groningenben s más egyetemeken éveken át tanuló magyar ifjak ennek a vitának hatása alá kerültek. Meghódította őket Descartes materialista színezetű tanítása, amely a természettudományokat kiragadta a klasszikus tudomány fejlődést gátló béklyóiból, és megszabadította a túl199 CSINÁDY Gerő: Debrecen földrajzi hagyományai. A földrajzoktatás hagyományai Debrecenben. Közlemények a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 20. szám, Debrecen, 1955.1-12. oldal 200 CSINÁDY G.: i.m. 1955.2. oldal 201 Uo.
