Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus

198 MEZŐ SZILVESZTER suth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Közleményei. A tudo­mányos kutatótevékenységhez jelentős ismeretterjesztő munka társult, aminek a legfőbb fórumai a Természetes Társadalom, valamint az Élet és Tudomány lapok voltak. Cikkei, tanulmányai alapján néhány jellegzetes vonás rögtön felismer­hető Csinády Gerő tudománytörténeti munkásságában. Először is: a deb­receni egyetemen tanító geográfust az átlagosnál jobban érdekelték a régmúlt eseményei, a tudományunk 1872-es szervezeti kereteinek kiala­kulása előtti korszak magyar és nemzetközi szereplői. Ezt a megállapítást támasztják alá a Hontems Jánosról, Apáczai Csere Jánosról és Comeni­usról szóló tanulmányai. Munkájából fakadóan a magyar és egyetemes földrajztudomány múltjában is a szeretett tantárgy oktatásának körülmé­nyei és a korabeli földrajz-pedagógiai törekvések ragadták meg elsődle­gesen figyelmét. Ezek a hatások jól érvényesülnek az említett személyek munkásságáról készített dolgozataiban. A Honterus jelentősége a földrajz­oktatásban; az Apáczai jelentősége a földrajzirodalmunkban és a földrajzok­tatásban és a Comenius és a földrajz tanítása című munkái értékes alkotásai tudománytörténeti irodalmunknak. Honterus (1498-1549) jelentőségét Csinády Gerő leginkább abban lát­ta, hogy a humanista geográfus-tanító vezette be hazánkban először ön­álló középiskolai tantárgyként a földrajzot. 11 4 Ennek a korszakos tettnek a jelentőségét Csinády szerint nagyban emelte, hogy a világlátott, kül­földi egyetemeken tanult erdélyi szász tudós költségkímélés céljából sa­ját nyomtatott tankönyveit és az önmaga által rajzolt-metszett térképeit használta fel az oktatáshoz: „Honterus egyszerű, szerény könyvecskéje [...] a tudományszomjas tömegek kezébe került. Ezekből az egyszerű könyvecs­kékbőljutott el aztán az ismeret a néphez, ezek teljesítették igazi művelődés­történeti hivatásukat és nagyobb lökést adtak a haladás szekerének, mint a néptől elzárt díszes könyvtárak pompás kiállítású kötetei. Ebben van koz­mográfiájának legfőbb érdeme."™ A Honterus jelentősége a földrajzoktatásban című tanulmányá­ban Csinády Gerő a négy „könyvre" (didaktikai egységre) bontott Cosmographia 1542-es brassói kiadását elemezte, s érvelt annak tan­könyv mivolta mellett. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a földrajzi névanyag könnyebb elsajátítása érdekében Honterus hexameterbe fog­lalta könyvének topográfiai ismereteit, amivel szerinte a „verses geográ­/7ű"alapjait vetette meg. 11 6 Lényeges elemként tartotta számon Honterus földrajzpedagógiai tevékenységében a rendszeres térképhasználat és a tanulmányi kirándulások bevezetését. 11 7 Honterus kartográfiai munkás­ságából külön is megemlítette azt a kúpvetületben készített világtérké­pet (1530), amelyen hazai szerzőtől első ízben került feltüntetésre Amerika. Honterus másik nagyjelentőségű térképalkotása szerinte Erdélyt jelení­114 CSINÁDY Gerő: Honterus jelentősége a földrajzoktatásban. Pedagógiai Szemle, 1957. 2. szám, 51. oldal 115 CSINÁDY Gerő: Honterus János, a nagy erdélyi geográfus és földrajztanító. Természet és Társadalom, 1956.8. sz., 488.0. 116 CSINÁDYG.:i.m. 1957.b.51.oldal 117 Uo. ti meg. Erről Csinády így írt: „A térképet a hegységek perspektivikus ábrá­zolása jellemzi. A profilban rajzolt hegyek oldalát árnyékolja s a magasabb hegységeket élesebb profillal rajzolja a szerző, miáltal a térkép Erdély me­dence-jellegét kitűnően feltünteti."™ A tanulmányi kirándulások oktatómunkában betöltött szerepét Csinády Gerő szerint Honterus hangsúlyozta először hazánkban: „Iskolai törvénye­iben ugyanis kimondta, hogy havonta egyszer a hegyekbe kirándulásokra kell vinni az ifjúságot. Ezek a kirándulások nem voltak ugyan kizárólago­san földrajzi jellegűek, hanem különféle játékokkal, iskolai és népszokások­kal voltak egybekötve [...], de kétségtelenül a tanulók földrajzi ismereteit is gyarapították. Olyan kezdeményezés ez, melynek folytatásával - tudtom­mal - a magyarországi földrajzoktatás történetében egészen Bél Mátyásig (1684-1749) nem találkozunk."™ Csinády Gerő felismerte az analitikus tárgyalásmenet következetes al­kalmazását Honterusnál, amely szerint a 16. századi tudós először mindig „nagyjából"tekintette át a tanítási egységeket, s csak azután merült el a részletek tárgyalásában. 12 0 Hogy a földrajzi anyaghoz Honterus némi ter­mészetrajzi és etnográfiai ismeretet is csatolt, Csinády szerint Georgius Agricola hatása érvényesülhetett, aki a földrajzon kívül a növények, ál­latok és egyéb (pl. katonai, gazdasági, egészségügyi) dolgok tanítását is ajánlotta: „Ahhoz nem férhet kétség, hogy Honterus ismerte Agricola peda­gógiáját, hiszen Erasmus, Melanchton és Sturm tanrendszere mind Agrico­la pedagógiájából táplálkozott. Hatása tehát, a német humanizmus emlőin növekedett Honterusra, kézenfekvő. A Cosmographia hiányosságaként említette viszont, hogy a leíró föld­rajzban Honterus még nem ismerte a szülőföldből való kiindulás alap­vető kívánalmát. 12 2 Összességében Csinády szerint Honterus János volt „Magyarország legelső földrajzpedagógusa és metodikusa, akinek mind ta­nítási anyagát, mind módszerét részleteiben is hiteles forrásokból ismerjük. A földrajzoktatásban való jelentőségét talán legjobban kidomborítja az a tény, hogy munkásságának [...] alig volt előzménye, de kereken egy év­századig nem volt folytatója sem."} 2 1 Az egyik ilyen „folytató" Apáczai Csere János (1625-1659) volt, aki a „Magyar Encyclopaedia és a Philosophia naturalis földrajzi anyagával, vala­mint a földrajzoktatásról vallott nézeteivel bevéste nevét a magyar geográfia történetébe /5.". 12 4 A Magyar Encyclopaedia 125 évvel Honterus kozmográ­fiájának első krakkói kiadását követően, 1655-ben jelent meg Utrechtben. A magyar nyelven írt mű Csinády szerint egy új korszak beköszöntését jelentette: „Egy korszakét, amely földrajzi irodalmunkban a kozmográfí­118 CSINÁDYG.:i.m. 1956.a.488.oldal 119 CSINÁDY G.: i. m. 1957. b. 51. oldal 120 Uo. 121 Uo. 122 Uo. 123 CSINÁDYG.:i.m. 1957.b.46.oldal 124 CSINÁDY Gerő: Apáczai jelentősége földrajzirodalmunkban és a földrajzoktatásban. Közlemények a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 44- szám (Különlenyomat a Földrajzi Közlemények 1960. évi 2. számából), Debre­cen, 1960.159. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom