Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus
198 MEZŐ SZILVESZTER suth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetének Közleményei. A tudományos kutatótevékenységhez jelentős ismeretterjesztő munka társult, aminek a legfőbb fórumai a Természetes Társadalom, valamint az Élet és Tudomány lapok voltak. Cikkei, tanulmányai alapján néhány jellegzetes vonás rögtön felismerhető Csinády Gerő tudománytörténeti munkásságában. Először is: a debreceni egyetemen tanító geográfust az átlagosnál jobban érdekelték a régmúlt eseményei, a tudományunk 1872-es szervezeti kereteinek kialakulása előtti korszak magyar és nemzetközi szereplői. Ezt a megállapítást támasztják alá a Hontems Jánosról, Apáczai Csere Jánosról és Comeniusról szóló tanulmányai. Munkájából fakadóan a magyar és egyetemes földrajztudomány múltjában is a szeretett tantárgy oktatásának körülményei és a korabeli földrajz-pedagógiai törekvések ragadták meg elsődlegesen figyelmét. Ezek a hatások jól érvényesülnek az említett személyek munkásságáról készített dolgozataiban. A Honterus jelentősége a földrajzoktatásban; az Apáczai jelentősége a földrajzirodalmunkban és a földrajzoktatásban és a Comenius és a földrajz tanítása című munkái értékes alkotásai tudománytörténeti irodalmunknak. Honterus (1498-1549) jelentőségét Csinády Gerő leginkább abban látta, hogy a humanista geográfus-tanító vezette be hazánkban először önálló középiskolai tantárgyként a földrajzot. 11 4 Ennek a korszakos tettnek a jelentőségét Csinády szerint nagyban emelte, hogy a világlátott, külföldi egyetemeken tanult erdélyi szász tudós költségkímélés céljából saját nyomtatott tankönyveit és az önmaga által rajzolt-metszett térképeit használta fel az oktatáshoz: „Honterus egyszerű, szerény könyvecskéje [...] a tudományszomjas tömegek kezébe került. Ezekből az egyszerű könyvecskékbőljutott el aztán az ismeret a néphez, ezek teljesítették igazi művelődéstörténeti hivatásukat és nagyobb lökést adtak a haladás szekerének, mint a néptől elzárt díszes könyvtárak pompás kiállítású kötetei. Ebben van kozmográfiájának legfőbb érdeme."™ A Honterus jelentősége a földrajzoktatásban című tanulmányában Csinády Gerő a négy „könyvre" (didaktikai egységre) bontott Cosmographia 1542-es brassói kiadását elemezte, s érvelt annak tankönyv mivolta mellett. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a földrajzi névanyag könnyebb elsajátítása érdekében Honterus hexameterbe foglalta könyvének topográfiai ismereteit, amivel szerinte a „verses geográ/7ű"alapjait vetette meg. 11 6 Lényeges elemként tartotta számon Honterus földrajzpedagógiai tevékenységében a rendszeres térképhasználat és a tanulmányi kirándulások bevezetését. 11 7 Honterus kartográfiai munkásságából külön is megemlítette azt a kúpvetületben készített világtérképet (1530), amelyen hazai szerzőtől első ízben került feltüntetésre Amerika. Honterus másik nagyjelentőségű térképalkotása szerinte Erdélyt jelení114 CSINÁDY Gerő: Honterus jelentősége a földrajzoktatásban. Pedagógiai Szemle, 1957. 2. szám, 51. oldal 115 CSINÁDY Gerő: Honterus János, a nagy erdélyi geográfus és földrajztanító. Természet és Társadalom, 1956.8. sz., 488.0. 116 CSINÁDYG.:i.m. 1957.b.51.oldal 117 Uo. ti meg. Erről Csinády így írt: „A térképet a hegységek perspektivikus ábrázolása jellemzi. A profilban rajzolt hegyek oldalát árnyékolja s a magasabb hegységeket élesebb profillal rajzolja a szerző, miáltal a térkép Erdély medence-jellegét kitűnően feltünteti."™ A tanulmányi kirándulások oktatómunkában betöltött szerepét Csinády Gerő szerint Honterus hangsúlyozta először hazánkban: „Iskolai törvényeiben ugyanis kimondta, hogy havonta egyszer a hegyekbe kirándulásokra kell vinni az ifjúságot. Ezek a kirándulások nem voltak ugyan kizárólagosan földrajzi jellegűek, hanem különféle játékokkal, iskolai és népszokásokkal voltak egybekötve [...], de kétségtelenül a tanulók földrajzi ismereteit is gyarapították. Olyan kezdeményezés ez, melynek folytatásával - tudtommal - a magyarországi földrajzoktatás történetében egészen Bél Mátyásig (1684-1749) nem találkozunk."™ Csinády Gerő felismerte az analitikus tárgyalásmenet következetes alkalmazását Honterusnál, amely szerint a 16. századi tudós először mindig „nagyjából"tekintette át a tanítási egységeket, s csak azután merült el a részletek tárgyalásában. 12 0 Hogy a földrajzi anyaghoz Honterus némi természetrajzi és etnográfiai ismeretet is csatolt, Csinády szerint Georgius Agricola hatása érvényesülhetett, aki a földrajzon kívül a növények, állatok és egyéb (pl. katonai, gazdasági, egészségügyi) dolgok tanítását is ajánlotta: „Ahhoz nem férhet kétség, hogy Honterus ismerte Agricola pedagógiáját, hiszen Erasmus, Melanchton és Sturm tanrendszere mind Agricola pedagógiájából táplálkozott. Hatása tehát, a német humanizmus emlőin növekedett Honterusra, kézenfekvő. A Cosmographia hiányosságaként említette viszont, hogy a leíró földrajzban Honterus még nem ismerte a szülőföldből való kiindulás alapvető kívánalmát. 12 2 Összességében Csinády szerint Honterus János volt „Magyarország legelső földrajzpedagógusa és metodikusa, akinek mind tanítási anyagát, mind módszerét részleteiben is hiteles forrásokból ismerjük. A földrajzoktatásban való jelentőségét talán legjobban kidomborítja az a tény, hogy munkásságának [...] alig volt előzménye, de kereken egy évszázadig nem volt folytatója sem."} 2 1 Az egyik ilyen „folytató" Apáczai Csere János (1625-1659) volt, aki a „Magyar Encyclopaedia és a Philosophia naturalis földrajzi anyagával, valamint a földrajzoktatásról vallott nézeteivel bevéste nevét a magyar geográfia történetébe /5.". 12 4 A Magyar Encyclopaedia 125 évvel Honterus kozmográfiájának első krakkói kiadását követően, 1655-ben jelent meg Utrechtben. A magyar nyelven írt mű Csinády szerint egy új korszak beköszöntését jelentette: „Egy korszakét, amely földrajzi irodalmunkban a kozmográfí118 CSINÁDYG.:i.m. 1956.a.488.oldal 119 CSINÁDY G.: i. m. 1957. b. 51. oldal 120 Uo. 121 Uo. 122 Uo. 123 CSINÁDYG.:i.m. 1957.b.46.oldal 124 CSINÁDY Gerő: Apáczai jelentősége földrajzirodalmunkban és a földrajzoktatásban. Közlemények a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 44- szám (Különlenyomat a Földrajzi Közlemények 1960. évi 2. számából), Debrecen, 1960.159. oldal