Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus
196 MEZŐ SZILVESZTER te le tanulmányában, hogy Borsy Zoltán egyetemi tanár kiváló didaktikusként emlékezett „Gerőbácsira", ahogyan sokan nevezték őt akkoriban ifjabb kollégái és tanítványai körében. 9 0 Borsy professzor elmondása szerint Csinády Gerő nyugdíjazása után jelentős szakmai űr támadt ezen a területen a tanszéki munkában, amit csak hosszú évek múlva sikerült valamelyest pótolni. 9 11954-ben írta A tudományos munkára való nevelés módszerei és eszközei az egyetemi oktatómunkában című dolgozatát, aminek egy rövidebb részlete megjelent a Felsőoktatási Szemle lapjain. 9 2,,A tudományos munkára való nevelés elengedhetetlen feltétele, hogy elvszerű legyen, azaz jól átgondolt alapelvek következetes alkalmazásához igazodjék...[...] Egyetemeinken a múltban is párhuzamosan futott a gyakorlati szakemberképzés a tudósképzéssel. Mióta az aspirantúra intézményét bevezettük s az aspiránsi, kandidátusi és doktori fokozatok pontos körülhatárolása megtörtént, ez a kettősség még kifejezettebbé vált." - vezette fel mondandóját a szerző. 9 3 írásában arra a napjainkban is létező problémára próbálta ráirányítani a döntéshozók figyelmét, hogy az egyetemekre jelentkező hallgatók jelentős része mindenféle különösebb irányítás nélkül kezdte (kezdi) meg felsőfokú tanulmányait. 9 4 Véleménye szerint a hallgatók nagy többségének nincs határozott elképzelése arról, hogy a jövőben kutatói vagy gyakorlati életpályán kíván majd elhelyezkedni. 95 Dolgozatában az egyetemi hallgatókat készségeik és a bennük rejlő képességeik alapján két egymástól jól elválasztható, ám időnként szerinte is átfedést mutató csoportra osztotta: reproduktív és produktív típusúakra. 9 6 Tudományos kutatómunkára a produktív típusú hallgatókat tartotta alkalmasnak, akik ellentétben a reproduktív típusú hallgatókkal a gyakorlati pályákon (például tanárként) nem mindig válnak be, mert hiányzik belőlük a megfelelő előadói képesség és didaktikai készség. 9 7 És fordítva ugyanez. Épp ezért Csinády Gerő hangsúlyozta az egyetemen oktató tanárok felelősségét a felvett hallgatók megfelelő kiválasztásában és a szakmai orientáció életutat meghatározó kérdésében. 9 8 Pollenanalitikai és paleogeográfiai kutatások „Egyetemi szolgálatom alatt az oktatási és nevelési feladatokhoz még a tudományos búvárkodás kötelezettsége is társult."- írta Csinády Gerő 1963-ban. Megállapítható, hogy az egyetem Földrajzi Intézetében dolgozó geográfus kutatói tevékenységében két fő csapásirány mutatható ki: a palinológia és a földrajz tudománytörténete területén végzett feltáró munka. Pollenanalitikával az egyetemi kinevezését követően kezdett behatóan foglalkozni. A palinológia a geomorfológiai kutatások egyik fon90 CSINÁDY M.:i.m. 1995.6. oldal 91 Uo. 92 CSINÁDY Gerő: Részlet „A tudományos munkára való nevelés módszerei és eszközei az egyetemi oktatómunkában"c. cikkből. Felsőoktatási Szemle. 1954.1. szám, 22-23. oldal 93 CSINÁDY G.: i. m. 1954. a. 22. oldal 94 Uo. 95 Uo. 96 CSINÁDY G.:i.m. 1954. a. 23. oldal 97 Uo. 98 Uo. tos segédtudománya. Segítségével egy adott terület korábbi állapotairól: például éghajlatáról, növényzetéről lényeges megállapítások tehetők. Csinády Gerő első ide kapcsolódó tanulmányai az 1950-es évek első felében (53-54-ben) jelentek meg. Akkoriban még nagyon kevesen mélyültek el a fosszilis virágporszem-elemzés Magyarországon újnak számító tudományában, ezért a Bátorligeti-, majd később a Kokadi-láp, valamint a csarodai láposodott folyómeder történetének paleovegetációs megközelítésben történt bemutatása jelentős visszhangot váltott ki szakmai berkekben. Csinády Gerő úttörő kutatásai előtt csak Zólyomi Bálint hasonló (főként Balaton-mellékére vonatkozó) tevékenysége említhető, akivel a debreceni egyetem geográfusa közvetlen munkakapcsolatban állt. A jeles akadémikus a beérkező adatok áttekintésében és kiértékelésében Csinády Gerő segítségére volt. 9 9 A korábban ismeretlen vizsgálatok kivitelezése jól szervezett és összehangolt csapatmunkát igényelt. Ebben Zólyomi mellett a Földrajzi Intézet több munkatársa is segédkezett. Útmutatással és hasznos szakmai tanácsokkal szolgált Csinády Gerő számára Kádár László, aki maga is sokat foglalkozott különböző bio- és paleogeográfiai kérdésekkel, valamint a negyedidőszaki éghajlatváltozás hatásaival. 10 0 A Nyírség geomorfológiai problémái című 1951-es dolgozatában kiemelte a területre vonatkozó pollenanalitikai vizsgálatok szükségességét. 10 1 írásában kifejtette, hogy ezektől az újszerű vizsgálatoktól remélhető annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a „lépcsőszerűen elhelyezkedő" nyírségi lápok korban különböznek-e egymástól, avagy sem. 10 2 A Földrajzi Intézet kutatói ennek a nehéz, ám ugyanakkor szép kihívásnak néztek elébe, amikor 1951-ben elindították a három északkelet-magyarországi megyére kiterjedő kutatási programot. 10 3 Ennek keretében két év alatt (1951 és 1953 között) a Nyírségben 9, a Bodrogközben 11, a Bereg-Szatmári-síkságon 10, az Ér völgyében és a Sárréten 5, összesen tehát 35 fúrást végeztek. 10 4 Csinády Gerő 1952ben csatlakozott a nagyszabású munkához. 10 5 Megromlott egészségi állapota 1953-tól nem tette lehetővé azt, hogy a rétegtani vizsgálatokhoz szükséges kutatófúrásokat maga végezze el. Ezért a nagy szakértelmet igénylő és nem mellékesen jelentős fizikai erőkifejtéssel járó terepi munkát ifjú kollégája, Borsy Zoltán irányította. 10 6 A laboratóriumi vizsgálatokban Márton Béla és Borsy Zoltánné Éltető Hajnalka közreműködése volt számottevő. 10 7 A vegyi feltárást a Zólyomi-féle eljárással végezték. 10 8 A tanulmányokban megjelenő diagramokat Cseh Irén, Bertók Kálmán és Bars 99 CSINÁDY Gerő: A bátorligeti láp története a pollenanalizis tükrében. Földrajzi Értesítő, 1954.4- szám, 684. oldal 100 CSINÁDY G.: i. m. 1954. b. 684. oldal és KUBASSEK J.: Kádár László. In: Magyar Utazók Lexikona (szerk.: BALÁZS D.), Panoráma, Budapest, 1993.185-186. oldal 101 CSINÁDY G.:i.m. 1954-b.uo. 102 Uo. 103 Uo. 104 Uo. 105 Uo. 106 CSINÁDY G.: i. m. 1954. b. uo. és CSINÁDY M.: i. m. 1995.7. oldal 107 CSINÁDY G.: i. m. 1954. b. 684. oldal 108 CSINÁDY G.:i.m. 1954. b. 685. oldal
