Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus
DR. CSINÁDY GERŐ, A GEOGRÁFUS 193 A Kárpátmedence helyzete Európában; A Kárpátmedence földrajza és Hazánk földrajzi kapcsolata a külfölddel 6 2 A kötet Csinády Gerő pedagógiai elveinek megfelelően szépen illusztrált. A tanulást jól áttekinthető ábrák, táblázatok, rajzok, oszlop- és kördiagramok segítik. Ezen kívül gondosan megrajzolt térképvázlatok teszik könnyebben emészthetőbbé a tananyag szárazabb, statisztikai adatokban bővelkedő részeit. A földrajzi információk sűrű áradatában helyenként finom morális intelmek fedezhetők fel. Máig megszívlelendőek azok a sorok, amelyekre a „megoldandó feladatok" között, az összefoglalás keretében bukkantam: „Szellemi életünk átalakulása is megkezdődött. E tekintetben akkor nyerhetjük el a demokratikus külföld elismerését, ha visszatérünk nemzeti hagyományainkhoz, ha műveltségünket ónmqmkból újítjuk meg s irodalmunkat és művészetünket sajátos nemzeti szellem lengi át. A közéleti érvényesülés terén pedig a régi rendszer születési előjogai és protekcionizmusa helyett egyedül a megbízhatóság, a rátermettség, szakértelem és erkölcsi kiválóság lesz a döntő. Számolnunk kell azzal, hogy szegény országnak szegény polgárai vagyunk. Fényűzés helyett egyszerűségre, puritán életmódra kell törekednünk. Erre kötelez a szociális érzés is, mert fényűzés és nyomor nem férhet meg egymás mellett. így nyerhetjük meg a külföld megbecsülését s szerezhetjük vissza elvesztett bizalmát.". 6 3 Munkájában nem kerülte meg a Kárpát-medence politikai széttagoltságának és a határok múltbeli megváltozásának kényes kérdését sem. írásában józan mértéktartásra és a szomszédos népek jobb megismerésére, megbecsülésére buzdította olvasóját: „Az egységes politikai keret megszűnte után is hatnak a Kárpátmedencében a földrajzi energiák s ezek a különböző tájakat s azok lakosságát egymásra utalják. A jövő feladata éppen ezért nem ellentétek szítása, hanem ellenkezőleg, a népek közötti közeledés és megértés előmozdítása." 6 4 Hangoztatta, hogy a jövő szempontjából sokkal hasznosabb és helyesebb, ha az elszigetelődés és az indulatok gerjesztése helyett szomszédaink közelebbi megismerésére törekszünk, mert az igazi megbékélést és a kölcsönös bizalom helyreállítását ez eredményezheti. 6 5 Különleges helyet foglal el Csinády Gerő munkásságában az a tankönyv-trilógia, aminek minden tagja 1947-ben jelent meg Debrecenben. A Föld- és Néprajz összefoglaló név alatt használatba bocsátott három kötet a Kárpát-medence, az Óvilág (Európa, Ázsia, Afrika) és az Újvilág (Amerika) földrajzát tartalmazza. Utóbbi könyvben az amerikai kontinens bemutatásán túl röviden Ausztrália, Óceánia és Antarktisz geográfiai alapjait, valamint a térképismeret, a tájékozódás és a csillagászati földrajz fontosabb elemeit is feldolgozta a szerző. íu - n - t - í t FÖLD- ÉS NÉPRAJZ A VI. OSZTÁLY SZÁMAfM EURÓPA, ÁZSIA, AFRIKA ÍRT*: DR. CSiNÁDY GERO £ng*M>*tr* o VoSós- ét KtxàMMgt* Wintert«» M6,f3î-1Î4?. V, Sí. M. ». a, eMogyot fg^xerw» (fímwfni £864-194? «r «So» Ara: 6" Fi 6. kép A „Föld és Néprajz" tankönyvsorozat második tagja A trilógia első darabja a Kárpátmedence című kötet. 6 6 A mű törzsanyaga számos tekintetben megegyezést ós átfedést mutat az előzőleg ismertetetett, szintén 1947-ben keletkezett tankönyv [Földrajz a református gimnáziumok és leánygimnáziumok VII. osztálya számára) Kárpát-medencét ismertető részével, de ebben sokkal jobban érvényesülnek Csinády Gerő azon földrajz-pedagógiai törekvései, amiket az 1940-es évek első felében írt tanulmányainak lapjain részletesen kifejtett. A mű Magyarország, a magyar tájak és a magyar emberek szeretetére nevelte olvasóját. Ezt a célt szolgálták a geográfiai ismeretek mellett rendszeresen megjelenő etnográfiai motívumok, amelyek közelebb próbálták hozni az olvasót a bemutatásra került táji egységek lakónak világához. A szöveget a „hangulati földrajz" elemei színesítik. A gazdagon illusztrált műben a szerző szívesen alkalmazta az irodalmi alkotásokból vett citátumok nemesítő erejét. Az ország, illetve a Kárpát-medence megismerésénél - szemben a jóval régebbi deduktív eljárással - a hazánkban Bél Mátyás által meghonosított induktív tárgyalásmenetet alkalmazta, azaz a közelitől a távoli, a szűkebbtől a tágabb földrajzi környezet felé haladt. Munkája így azt a többek által hangoztatott tételt igazolja, miszerint a geográfiai nevelés fundamentumának a hon- és szülőföldismeretet kell tekinteni: „Ez a miközvet62 CSINÁDY G.: i. m. 1947. a. 146-147. oldal 63 CSINÁDY G.: i. m. 1947. a. 100. oldal 64 CSINÁDY G.:i.m. 1947. a. 91. oldal 65 Uo. 66 CSINÁDY Gerő: Kárpátmedence. Föld- és Néprajz az V. osztály számára. Debrecen város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata, Városi Nyomda, Debrecen, 1947.126 oldal
