Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Dr. Csinády Gerő, a geográfus

187 MEZŐ SZILVESZTER Töredékek a geográfia emlékcsarnokából. Tudománytörténeti tanulmányok 3. DR. CSINÁDY GERŐ, A GEOGRÁFUS BEVEZETÉS 1 „Töredékek a geográfia emlékcsarnokából" címen 2007-ben tudomány­történeti tanulmánysorozat indítását kezdeményeztem a Déri Múzeum Évkönyvében. A célom az volt, hogy a jövőben itt közölt dolgozatok se­gítségével a Déri Múzeum természettudományi gyűjteménye érdem­ben tudjon hozzájárulni Debrecen és Hajdú-Bihar megye gazdag földrajzi hagyományainak jobb megismeréséhez és hatékonyabb megismerte­téséhez. A sorozat első két tanulmányában a cívisvárosi születésű föld­rajztudós, Balázs Dénes (1924-1994) munkásságával foglalkoztam, kinek tanulságos életművét a közelmúltban időszaki emlékkiállítás keretében elevenítettük fel Debrecenben és egykori iskolavárosában, Makón. A világjáró barlangkutatóval ellentétben ezúttal egy olyan geográfus debreceni emlékeinek felkutatására és bemutatására vállalkoztam, aki nem annyira a terepi kutatásairól, hanem sokkal inkább a pedagógiai és földrajz-metodikai okfejtéseiről vált ismertté saját szakmájában. Csinády Gerő (1902-1970) neve manapság csak kevesek körében cseng ismerő­sen, pedig a székely származású geográfus tollából született tekintélyes földrajzi, s részben botanikai irodalom méltóvá teszi őt a hazai tudomá­nyos világ kitüntetett figyelmére és megbecsülésére. Szakirodalmi mun­kássága egy tehetséges, sokoldalú érdeklődéssel megáldott kutató képét vetíti elénk. Kevesen tartják számon, hogy a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem egykori föld rajzoktatója ifjú korában még a botanika kü­lönböző diszciplínáiban jeleskedett. Tuzson János (1870-1943) professzor tanítványaként Budapesten került szorosabb kapcsolatba a növényrend­szertannal, amelynek idővel maga is avatott művelője lett. Bölcsészdokto­ri értekezését a kékgyökérfélék (Plumbaginaceae) családjának származási kapcsolatairól készítette. A klasszikus értelemben vett természetrajz el­mélyült tudású oktatójaként Csinády Gerő figyelme később egyre inkább a geográfia addig mostohán kezelt kutatási felületei felé fordult, ahol több területen is sikerült maradandót alkotnia. Üttörő jelentőségű dolgozato­kat közölt Debrecen földrajzi hagyományairól és a korai magyar utazók tevékenységéről. Kiemelkedő tankönyv- és jegyzetírói munkássága mel­lett hasznos dolgozatokat közölt az oktatás-nevelés, valamint a földrajzi szakmódszertan tárgyköréből. Elméleti ismereteit a középiskolai és egye­temi katedrákon gyakorlatban is kamatoztatta, számos tanítványt látva el 1 Köszönetet mondok dr. Csinády Gerő gyermekeinek: dr. Csinády Györgynek és Bodrácska Györgyné Csinády Katalinnak, valamint a geográfus Debrecenben élő uno­kájának, Berényiné Csinády Melindának, akik a kutatásaimhoz önzetlenül rendelkezé­semre bocsátották a családi archívumban található írásos emlékeket és fotókat. MMHUB^I wF i^í " f S | % Sf f í 1 - * j Ilii 1 íj •r P - " ** f|| ••A 7. kép Dr. Csinády Gerő (1902-1970) (Forrás: családi fotóarchívum) értékes szellemi útravalóval. Kedvelt kutatási témája volt a palinológia: a fosszilis virágporszem-elemzés. Ez irányú érdeklődését jelzik a pollenana­litika témakörében írt dolgozatai, amelyek a mai napig fontos forrásként szolgálnak a szakemberek számára. Ezek a jelentős terepi és aprólékos la­boratóriumi vizsgálatokat igénylő kutatások számottevően járultak hozzá a Bátorligeti- és a Kokadi-láp, valamint a csarodai láposodott folyómeder történetének hiteles rekonstruálásához. A fentiek ismeretében elmond­ható, hogy Csinády Gerő szerteágazó érdeklődéssel, átlagon felüli írói vé­nával, kiváló pedagógiai adottságokkal és előnyös kutatói képességekkel rendelkezett, amelyeket mozgalmas élete során mindvégig igyekezett a köz javára, a magyar tudományosság hasznára fordítani. Jelen dolgo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom