Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
IRODALOMTÖRTÉNET - Bakó Endre: Arvi Järventaus, egy lelkes finn és magyar hazafi
184 BAKÓ ENDRE Cm 0Mikt A Carito» fWra> nwai rw# itmi wri «int. jrulu Mmria <1 wriát CHIí^ü ÍVtwwiwwí» btx amx> at+T-asfc j *a.ru amitemiiii .piadrin^ttúem-mu. a ^rt^inrm Mm dia« StmtvmUao wwtm ilia.il-. nxvniamaur. tu pfc a fca» «wjí i.iUjiii íufiM numcmil intimtc. .k ««ib» tt^kmitfa» isrW* kminm i<irw di.ji d Umgt eu*w ' Títxn inui imitai .Uvto-im Mwttvntm a««crî d* c mnutu». «fui fe&ntia et piilHitii i*Htu*t ria- uk)tie kihnc <u»J«c «nm 1 nyuiaam* ac CHkjjiuni ru-vtmm rin^«U*runi antki-nm r*ra*euti ftint. tmn» fto» r<y«n «à. Wnigc tatapw iwaat 4ír^a-ijítáí-w Th'vlru'wOfttw^rkuMj maximum etuJium. *mu-#tiU-ri«t. •.. -w*«. ~ ** ^U» i.jilur ntopti*u iOMtftiittH! ti u*- «litiK^runî 3lh^ri**tma«M>-tïtitMi#l*esm oc foctiwimuiu "Opmintixu fR» OAnmnmm »itivrtaUi&ttfcntfm «virpûw ftttwrmn andiUww fcit-uUc fUn«?r*« fümio» pr*tiem»*in*» ctfgeMe. w«w Vila** gracn*<fnc Mnuyurerum ivrjAîan: Utltfu-awU* «le urtaUfrn* btafcrria* kw awcriiWMl jrt» r*. tfcrrdi a»> £mtn*atU*imi> Uuternakm* j|fapU-JfK»0arMW dk »? nunm* aoco tWini w» probet**' ír««*«*» octatvafcfa in «j^nun mmmMtnú* bmIiw «fc*» proprio •tSkvt. r,.,: fWwwfsfakMs bowri* comm. •rrtawwi u». pr.tMujciajHwn». tlttiarainicui*. u-wftneVU* ti ewtnin prtrHUya ac rmrTvyaliivt» Dkwtore* •nwr» (J»m tnuS ót bm (tAWMfaiâw fra»nh»r. Jn *ju*rru « fufem he« waim llttítwríiiaitfl wwtw •ntnUan «» to-n»tu-li* »utocripikitttn*» rotvratera. #1 dari c«ravwin*. <V«iuw la litvm rt^iatjut cü'Uulc 'ÎWrtfim dk t oclftTi» a«m,''DiTöini mw>ii*txk»U»ii> trlcenma «l<a« - ».. , . ..„.irf»» jutalmát kapta. Hosszabb lappföldi tartózkodása mély nyomokat hagyott költői fejlődésében. Lapptárgyú regényei rendkívül nagy feltűnést keltettek. Tárgyuknál és művészi formájuknál fogva egész külön helyet foglalnak el az irodalomban. Järventaus nemcsak kiváló ismerője a lappok életének, hanem páratlan megfigyelő is. Minket leginkább érdekel azonban az a finneknél is ritka mély rokonszenv, mely Järventaust a magyarsághoz fűzi. Kétségtelen, hogy a magyar fajnak olyan mély ismerője, s olyan lelkes barátja még a rokonnépek körében sincs több, mint amelyen Jerventaus. Ezt regényköltészete is visszatükrözi. Három hatalmas történeti regényében a magyarság három sorsdöntő korszakával foglalkozik: a honfoglalással (Maahantulo), a mohácsi vész korával, (Savuava maa) és a kuruc korszakkal (Sydenpolttajat). E regények rendkívül nagy történeti előtanulmánnyal készültek. Idegen íróknál páratlan sajátságuk, hogy az író a magyar témának teljesen magyar levegőt tud adni, mert soha idegen költő a magyar fajt olyan alaposan nem tanulmányozta s nem figyelte meg, mint Järventaus." Az előterjesztést titkos szavazással mind a 12 professzor megszavazta. 2 8 Az egyetemi tanácsülésen a bölcsészettudományi kar képviseletében 1938. május 2-án Dr. Erdős Károly prodékán tett előterjesztést „a lappok volt püspökének, a finnek kiváló írójának honoris causa bölcsészettudományi doctorrá avatása iránt" e szavakkal: „Tekintetes Egyetemi Tanács! Egyetemünk bölcsészettudományi kara 1938. évi április hó 8-án tartott XII. rendes ülésén 123/1937/38. szám alatt tárgyalta dr. Csűry Bálint és dr. Pap Károly ny. r. tanárok indítványát, aziránt, hogy Järventaus Arvi finn superintendens és főesperes tiszteletbeli doctorrá avatását a kar kezdeményezze. Ezt az indítványt a kar titkos szavazás útján egyhangúlag elfogadta, és további eljárás végett Egyetemi Tanácsunk elé terjeszti. A teljesen szabályszerű módon hozott határozatnak további eljárás céljából a Nagyméltóságú m.. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr elé terjesztését javaslom." A rektor által elrendelt titkos szavazás eredménye egyhangú, „igen" volt. 2 9 Az egyetem intézőbizottságot hozott létre, s megtette a költséges előkészületeket az ünnepségre, megrendelte a tógákat, és elkészíttette a díszokleveleket, a finn íróét is! A kormányzó időközben hozzájárult mind a 14 jelöltnek, köztük Järventausnak díszdoktorrá avatásához. 3 0 A következő tanév elején azonban, mint derült égből a villámcsapás, a kollégiumi intézőbizottság, élén a Tiszántúl Egyházkerület világi főgondnokával, az ünnepséget „a beállott külpolitikai helyzet és a felvidéki magyar testvéreink szomorú sorsa miatt" későbbi időpontra halasztotta. Az egyetemi tanács ekkor elhatározta, hogy - a külpolitikai helyzet enyhül28 Jegyzőkönyv a magyar királyi Tisza István Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának 1938. évi április 8-án tartott XII. rendes üléséről. 123. szám és Ib.lmelléklet 29 Egyetemi Tanács jegyzőkönyvei, 1937/38.256. sz. 30 Egyetemi Tanácsjegyzőkönyvei, 1938/39.34- sz.