Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

IRODALOMTÖRTÉNET - Orosz György: A mi Urunk Jézus Krisztus legeslegszentebb nyelvének tisztelete a magyar és a német keresztény népi jámborságában

174 OROSZ GYÖRGY vedése.

1

0 így tudósít erről „Assisi Szent Ferenc Virágoskertje" (Fioretti), a róla szóló legendagyííjtemény: „A szeráfi látomásban megjelenő Krisztus Szent Ferenccel magasztos titkokat közölt, amelyeket ő életében nem mondott el senkinek, csak halála után fedte föl őket, amint erről még a továbbiakban szó lesz. Krisztus szavai ugyanis ezek voltak: »Tudod-é, mit tettem veled? Megajándékoztalak sebhelyeimmel, szenvedésem jeleivel, hogy zászlóhordozóm légy. És miként én halálom napján leszállottam a pokol tornácára, hogy az ott várakozó lelkeket kiszabadítsam sebhelyeim ereje által, akként azt a kiváltságot adom néked, hogy minden évben halálod napján leszállhass a purgatóriumba, s mindhárom rendednek, vagyis a kisebb testvéreknek, a klarisszáknak és a terciáriusoknak, ezenfelül még különös tisztelőidnek lelkeit, akiket ott találsz, sebhelyeid erejénél fogva kiszabadítsd és a paradicsom dicsőségébe vezesd. Azért teszem ezt, hogy halálodban is hasonló légy hozzám, mint ahogy életedben hasonló vagy.« Amikor a hosszabb ideig tartó és szent titkokat közlő beszélgetés után a fönséges jelenés eltűnt, Szent Ferenc lelkében az isteni szeretet végtelen izzását, testében pedig Krisztus szenvedéseinek csodálatos nyomait hagyta. Kezein és lábain azonnal föltűntek a szögek másai azon a módon, ahogy a szeráfalakjában megjelent keresztre feszített Krisztus testén látta. Úgy látszott, hogy kezei és lábai át voltak szögezve: a szögek feje tenyerein és lábfejein dudorodott, hegyük pedig kézfejein és talpain nyúlt ki a húsból, visszahajlítva oly módon, hogy a görbületekbe, mint valami gyűrűbe az ember könnyen bedughatta volna az ujját. A szögek feje kerek és fekete volt. Jobb mellén egy lándzsaverte, be nem forradt, piros és véres seb jelent meg, amelyből utóbb gyakran vér szivárgott, s csuháját és alsóruháját összevérezte. Társai látva, hogy kezeit és lábait mindig takargatja, hogy nem bír talpra állni, s hogy mosásba került csuháján és alsóruháján vérfoltok vannak, mindebből, mielőtt tőle magától megtudták volna, bizonyosra vették, hogy a megfeszített Krisztus sebeinek mását hordja magán."

1

1 Erdélyi Zsuzsanna, a folklórműfaj szempontjából az utolsó órában, 1968-ban kezdte el az archaikus népi imádságok gyűjtését. Áldásos munkáját nem korlátozta csak a mai Magyarország területére, hanem azt külföldön is végezte: a Kárpát-medencében és minden olyan országban, amelyekkel Magyarországnak élő történelmi kapcsolatai voltak. Az öszszegyűjtött imádságokat a „Hegyet hágék, lőtőt lépek" című kötetben jelentette meg.

1

2 Erdélyi Zsuzsanna több szempontból elemezte az általa gyűjtött imaanyagot. Megmutatta a szóbeli hagyomány motívumainak múltbéli irodalmi kötődéseit mind magyar, mind nemzetközi vonatkozásban.

1

3 A passióimádságok ugyanúgy hozzátartoztak a nép vallási életéhez, mint az olvasni tudók hóráskönyvei vagy a rózsafüzér. Hiszen ezeknek az imáknak az a feladatuk - írja Erdélyi Zsuzsanna -, hogy megjelenítsék Jézusnak a bűnös emberiségért elszenvedett kínhalálát, és az elmon10 SEIBERT 1986:98. 11 Assisi Szent Ferenc Virágoskertje 1988:192-193. 12 ERDÉLY11999. 13 ERDÉLY11999:13-37dóban felébressze a bűntudatot: neki is része van Krisztus kínhalálában, miatta is, érte is szenvedett Isten Fia a keresztfán.

1

4 E belső dráma folyamán maga az imádságszöveg is szakralizálódik, és kegyelemhordozóvá válik.

1

5 Nagyon fontos az Erdélyi Zsuzsanna által hangsúlyozott következő szempont: „A halál-gyász-siralom költészetével foglalkozva figyeltem föl e népi lírának a népi gyakorlatban jelentkező pszichikai hatására. Mégpedig a behelyettesítés (szubsztitúció), kivetítés (projekció) belső mechanizmusaira, furcsa, reflexszerű megnyilatkozásaira. [...] Számtalan adat, hosszú beszélgetések leszűrte tapasztalat bizonyítja, hogy Krisztus szenvedésének, Mária fájdalmának átélése viszonyító erejű. Csökkenti, ha ugyan - mint sok esetben láttuk - át nem lényegíti, és misztikus síkba helyezve érdem-kegyelem szerző ténnyé nem emeli [.. ,]."

1

6 A népi imádságok központi témája a Krisztus-halál és Mária anyai gyásza, siralma. „TI keresztény művészet lexikonából", ami Jutta Seibert szerkesztésében jelent meg, megtudhatjuk, hogy a Fájdalmas Krisztus (Vir dolorum lat. 'fájdalmak férfia') azoknak a szentképeknek a címe, amelyeken Krisztus sebei, főként oldalsebe láthatók. A Fájdalmas Krisztus ábrázolásai nem egy epizódot jelenítenek meg, hanem Krisztus szenvedéseit tárják a hívek elé az ájtatosság felkeltése céljából. Izajás próféta is beszél a „fájdalmak férfiáról" (Iz 53,3). A Fájdalmas Krisztust a keleti egyházban a 12. század óta ábrázolják. A Fájdalmas Krisztus ábrázolása gyakran szerepel párhuzamba állítva Mária mint Fájdalmas Anya (Mater dolorosa) vagy a Hétfájdalmú Szűz alakjával. A misztika Krisztus szenvedéseit az elmélkedés és eksztatikus együttérzés tárgyává tette. A Fájdalmas Krisztus ábrázolása nyugaton a 16. századig élt tovább, ezután már csak ritkán szerepelt, mivel a barokk kori vallásosság más képtípusokat (pl. Jézus szíve) alakított ki.

1

7 Krisztusnak a keresztre feszítéskor kapott sebeit (kéz-, lábés oldalsebét) a 9. század óta külön ájtatosságokon tisztelték.

1

8 A13. század óta Máriát - írja továbbá Jutta Seibert -, gyakran ábrázolták mint Fájdalmas Anyát a passió egyes mozzanatainak szereplőjeként, főként a kereszt alatt és fiának siratása közben. Gyakran látjuk a Fájdalmas Krisztus ellenpárjaként, esetleg tőrrel a szívében. Az agg Simeon jövendölése alapján (Lk 2,33-35) a fájdalmas Anyát hét tőrrel a szívében jelenítették meg, amelyek az alábbi eseményekre vonatkoznak: 1. Jézus körülmetélése; 2. Menekülés Egyiptomba; 3. A tizenkét éves Jézus a templomban; 4. Krisztus elfogatása és keresztvitele; 5. Keresztre feszítés; 6. Levétel a keresztről; 7. Krisztus sírba tétele.

1

9 14 ERDÉLYI 2001:15. 15 ERDÉLYI 2001:15-16. 16 ERDÉLY11999:780. 17 SEIBERT 1986:90-91. 18 SEIBERT 1986:194. 19 SEIBERT 1986:218.