Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Vajda Mária: Adalékok egy bihari település, Mezőkeresztes történeti néprajzához (18. század vége -19. század eleje)

86 VAJDA MÁRIA A jogi népesség száma: 1573 fó Távollévők száma: 4 Az idegenek száma: 30 A tényleges népesség száma: 1599 A házas férfiak száma: 319 A nőtlen férfiak száma 450 A férfiak száma összesen: 769 A nők száma összesen: 804 A férfiak közül 1-12 éves sarjadék: 221 A férfiak közül 13-17 éves sarjadék 45 A férfiak közül paraszt: 174 A férfiak közül polgár 1 0:­A férfiak közül polgár és paraszt örököse: 157 A férfiak közül zsellér: 133 A férfiak közül pap: 1 nemes: 10 tisztviselő: 1 egyéb: 24 szabadságos katona: 3 Ekkor még félévszázad sem telt el a település lakosságát megtizedelő 1738-40. évi nagy pestisjárványtól, amikor is Mezőkeresztes lakosságából 699 fő (387 férfi és 312 nő) esett a járvány áldozatául. 1 1 Adózó úrbéresek 1735-ben jobbágy 142 fiai 52 zsellér 17 összesen 211 Adózó úrbéresek 1744-ben jobbágy 108 fiai 27 zsellér 15 összesen 150 De talán még inkább érzékelhető az 1738-1740. évi pestis pusztítá­sának aránya Mezőkeresztesen, ha az 1785-ös népszámlálás 1599 főnyi mezőkeresztesi lakosához viszonyítjuk a 699 főnyi veszteséget. Ez 43,7%­ot jelent. A MEZŐKERESZTESI REFORMÁTUS EGYHÁZ HELYZETE Mezőkeresztes ekkor tiszta református település volt. A reformációt 1557-ben vette be. A településen már 1567-ben a váradi esperességhez tartozó református gyülekezet volt. 1 21736-ban anyaegyház. Lelkészeit a kezdeti időkből csak szórványosan ismerjük. 1 31766-tól már folyamato­san. Ekkor került Mezőkeresztesre Szőnyi Mihály. 1772-től 1793-ig Pap Já­nos szolgált, 1793—1801-ig Töltési Ferenc, 1801-1802-ben Mezei Dániel, 1802-1818 között Dobrai Áron, a leghosszabb ideig 1818-tól 1862-ig Varga 10 Miután a település nem mezővárosi joggal bírt, hanem csak község volt, falai között nem voltak parasztpolgárok. 11 DÁVID 1973-107,115. 12 BARCSA 1906.1.189. 13 BARCSA 1906.1.189,1908. II. 289; Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, a továbbiakban TtREL. I.8.C.9. János, 1862-1864 között Nagy István, 1864-ben a tüdővészben meghalt Debreczeni Sándor, majd 1864-1890 között Ember Pál, és a századfordu­lón, 1891-1922 között Szigeti Elek. 1 4 1766-ban Szőnyi Mihály lelkipásztorsága idején kezdték vezetni, a re­formátus gyülekezet anyakönyveit, bár első számozott oldalán 1770-es dátum szerepel, a következő felirattal: „A MEZŐ KERESZTESI SZENT EKKLESIANAK EMLEKEZET KÖNYVE, MELY­BEN FELÍRATTATNAK NÉV SZERINT AZOK, AKIK MEG KERESZTELTETNEK, MEG HALNAK, ÉS A KIK HÁZOSSÁGI ÉLETRE NÉZVE ÖSZVE ESKÜDTETNEK Több egyéb dolgokkal edgyütt. ANNOMDCCLXX Per Mlchaelem Szőnyi VDM" 1 5 Mezőkeresztesen az 1840-es években csupán az egyetlen Zajzon csa­lád volt római katolikus, de az 1850-es években több hivatalnokkal, ke­reskedőkkel és magánosokkal szaporodván 1866-ban a váradi püspök Szaniszló Ferenc költségén kezdett itt építtetni a róm. kath. templom, melyet 1870-ben szenteltek fel. 1 6 A gyülekezet első matrikulájába, az Em­lékezet Könyvébe a következőket jegyezte be Szőnyi Mihály prédikátor: „Az Ekklesia Gondviselőinek neveket - Curator 1 7 Uraimékat ide írjuk: 1766-ban Curator volt ide való jövetelemkor 01a Mihály Uram aki hűséges és előmeneteles Ember volt; De Biró Mihály Curatorság vadászása miatt le tette hivatalát 1768-ban. 1768-ban Biró Mihály Ur Curratorra tétettetett egynehány emberek által, nem voxal választatott. Ez Száz huszonnégy -124. forintára Marhát vett maga tanátsábul titkon, semmi bizonysága erre hogy vette nem lévén. Mind meg döglöttek a marhák. Ebbül az Ekklnak nagy kára lett. Deponáltatott ]S parantsolat szerént 1769-ben. 1769. Bosodi János Uram Voxal választatott mg Curatori hivatalra, és szépen viseli, okossan hivatalát. Tisztelt Esperes Uram jelenlétiben meg esküttetett, és a' Parochiális Ház épittéséhez hozzá fogott. El is végeztet­te meg építtette Ao 1770." Az „Emlékezet könyvének" egy másik lapjára is feljegyezte Szőnyi Mi­hály, hogy „A! Parochiális Ház a T. Prédikátorok lakásokért épült Curator Bosodi János Uram idejében". Itt dátumként 1769 szerepel. Ekkor készült a hozzátartozó szekérszín is, bár az erre vonatkozó sorokat több vonással le­húzták:,,A Szekér Szín is ugyan ebben az esztendőben Karátsony felé, mely is náddal szépen meg köttetett Pető János és Pallótzi Péter által 1769 épült." 1 9 14 TtREL. I.8.C.9. 15 Hivatalosan Biharkeresztes Kereszteiési, Esketési és Temetési Anyakönyve 1766-1785. I. kötet néven szerepel, azonban dolgozatom hivatkozásaiban megtartom a Szőnyi Mihály lelkész által adott: Emlékezet Könyve címet. Ebben a kereszteltek anyakönyv­ének vezetése 1766. március 20-án kezdődik, az esketési-1767. január 21-én, a halot­ti anyakönyv pedig 1772. március 14-én. Szőnyi Mihály neve után szereplő V.D.M.: lelkész (verbidivini minister. Isten igéjének szolgája) 16 OSVÁTH, 1996.291. 17 Curator: a protestáns egyházközség világi vezetője, egyházgondnok 18 Deponáltatott tisztségétől megfosztatott 19 Emlékezet Könyve 76. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom