Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Vajda Mária: Adalékok egy bihari település, Mezőkeresztes történeti néprajzához (18. század vége -19. század eleje)
88 VAJDA MÁRIA téteményként kapott jószágokat a kurátor felügyelete mellett híveknek adták ki gondozásra, s akkor értékesítették, mikor az eklézsiának pénzre volt szüksége. 3 0 A korabeli eklézsiákhoz viszonyítva, megjegyzésre kívánkozik, hogy pl. a debreceni tractusban, 1816-ban az oda tartozó 54 egyházközség közül mindössze 14 eklézsia tulajdonaként vettek számba lábasjószágot, öszszesen 79 darabot. 3 1 (A mezőkeresztesi eklézsia a Bihari egyházmegyéhez tartozott ekkor, de erre az egyházmegyére vonatkozóan nincs feltárt adatunk.) 1773-ban a mezőkeresztesi eklézsia a maga költségén építtetett egy szárazmalmot. 3 21772-ben ugyanis az úrbéríá lis pontokra adott válaszukban azt vallották, hogy nincs malma a településnek. Ezt a hiányt pótolta az egyház. A jószágtartás mellett a földművelés, s azon belül is a gabonatermelés volt a jellemző. A betakarított termést gabona-kasokban, hombárokban, nagyobb mennyiség esetén földbevájt gabonás vermekben tárolták. Pap János lelkész, mint megjegyzésre érdemes dolgot jegyezte be az Emlékezet Könyvébe: „Minthogy sem Kass v. Hombárja azEklesla Prédikátor számára is nem volt, ásattam 4 [négy] 25-25 Köblös vermeket, az egyik vagyon az uttzan Fekete Ferentz Uram háza végénél, az hároma az Uraság Csapszékje erant az uttzan egy egyszersmind Olah Mihály Háza ellenében. Ezek allandoképen a Prédikátor szamara meg maradjanak. Lásd az ujj 4 vermeket az ujj Protocollumban az utolsó Levélen." 3 3 1809-ben a Tiszántúli Egyházkerület által elrendelt összeírás szerint a mezőkeresztesi református eklézsia ingó és ingatlan vagyonaként a következőket írták össze: „1- Vagyon egy égetett Téglából épült Templom. Renováltatott i799 dikbe n. Ennek hossza 13 V2 Német öli, Szélessége 4 Vi Öli, magassága 3 V4 öli. Stukaturás Padlása van. 2- Ezen Templomhoz van egy égetett Téglából épült Torony ragasztva. Ennek Kőrakása 10 Német öli, a' teteje 11 öli, épült 178^ Esztendőben. 3- Ebben lévő Két Harangok közül a'nagyobbik 6 Mázsás, a'Kisebbik 4 Mázsa. Újra öntődtek ezen harangok i793 ba n vagyon mellettük egy Csengettyűs óra is. 4- Kerítése a' Templomnak nintsen. 5- A' Paróchián lévő Prédikátori Ház épült 777?^™ Földből veretett, dészka Padlása, Nádas teteje és Kű Kéménnyé vagyon. 6- Van az Udvarron egy Földből vert Sütő Házatska. 7- Vagyon egy Fedél alatt egy Kamara égetetett Téglából vakolatlan, mellette egy Szín, alatta egy téglából rakattatott Pintze. 8- Ugyan tsak egy Fedél allatt egy Kis Istálló, Sertés ól, és egy Tyúk ól földből verve, nádas tetejű. 9- A'Parochiális Ház után való Két Fordulóban van 8 Köblös föld és 4 ember vágó Kaszálló. 10- A'Parochiális Udvar egy nagyobb és egy Kisseb Kerttel mintegy 2 az az kettő Köblös Földet tészen. 11- A' Fijúk Oskola Háza áll egy Szobából és egy Classisból, földből verődött deszka Padlása, Náddal kötött teteje, Kű Kéménye, épült i8oi dikbe n. 12- A'Fijúk Oskola Udvara egy Kisebb és egy nagyobb Kerttel vékányi földet tészen. 13- A'Leányok Oskola Háza áll egy Szobából és egy Classisból, deszka Padlással és Náddal kötött teteje vagyon egy Kű Kéménnyel, épült i802 dikbe n. 14- Ennek Udvara és Kertye tészen mintegy 1 vékányi földet. 15- Az Ekklésiának van két fordulóba 15 Köblös Szántó Földje. 16- Van egy Száraz Malma, mellyet az Ekklésia a maga Költségén építetett az i773 di k Esztendőben. 17- Vagyon az Ekklésiának 9 darab kisebb és nagyobb Marhája. 18- Sem az Ekklésia, sem a' Tiszteletes, és a' Tanítók élettyei 179 f fogva i8oi di k Esztendeig még nem Dézsmáltattanak, hanem akkori Püspök Néhai Kondé Nagysága akart azokból Dézsmát venni, de tsak ugyan fel hagyott vélle hanem a'mostani Méltóságos Püspök Miklóssy eő Nagysága, már két esztendőktől fogva, mind a' Belső Személlyek, mind a'Ekklésia élettyeiből a'Dézsmát meg vette." 3 4 Az összeírás a mezőkeresztesi református egyház javairól, a „Mező Keresztesi Eklézsiának Külső és Belső Előljáróji" által 1809. március 5-én kelt. A dokumentum végén szereplő záró mondat és az aláíró személyek rendkívül plasztikusan világítanak rá az egyház és a település viszonyára, a kettő összeforrottságára. Hiszen ahogy a zárómondat fogalmaz az irat hitelességéről: „Hogy ezek így légyenek Nevünk aláírásával 's Ekklésiánk és Helységünk Pecséttyeivel bizonyíttyuk." S ez jóval többet takar, mint a kor bevett iratzáró formulája. Bár az egyház javairól van szó, nem az egyház, s annak lelkipásztora, s gondnoka állítja össze az inventáriumot, s szembeötlően nem ők írják alá elsőkként, hanem a település első embere a főbíró. S ezek sorát az irat technikai kivitelezője, megírója, vagyis a helység nótáriusa zárja. Az őt megelőző státuszban pedig az egyház lelkipásztora: „Helység Fő Bírája Kiss Péter Második Gyenge János a' Consistorialis Személyek Nemes Szabó János Curátor Prédikátor Dobrai Áron Ki-adta Mezei János Nótárius" 30 Vö.: RÁCZ 2002.280-281. 31 Volt ahol csak 1-1 db volt. Hajdúnánáson, e jelentős hajdúvárosban mindössze 5; Gáborjánban 8; s a legtöbb: Hajdúbagoson, 13 darab. - Vö.: RÁCZ 2002.281. 32 TtREL I. Püspöki Hivatal Iratai 1. s. 1809.2. szám 70. p. 33 Emlékezet Könyve 144. p.; Egy köböl: 60-64 liter; A vályogvermekie L. még: IVÁNCSICS Nándor: Terménytartó vermek Berettyószentmártonban. In: Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959. Szerk.: Béres András. Debrecen, 1960.111-125. 34 TtREL. I. Püspöki Hivatal Iratai, i.s. 1809.2. szám 68-70. p. - Az iratot közölte DANKÓ Imre: Forrásközlés Biharkeresztes XVIII-XIX. századi történetéhez. Itt és most. 1. 1996.6-7. ; köblös: egy köböl gabonával bevethető szántóföld Egy köböl búza 0,95 mázsát nyomott, a búzára átszámított köblös föld nagyjából egy katasztrális holddal volt egyenlő.
