Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Szabó-Zsoldos Gábor: Egy debreceni a búrok oldalán

68 SZABÓ-ZSOLDOS GÁBOR Ezen felül még számos érdekes adatot tudhatunk meg az ő szemszögéből a második angol-búr háborúról, kezdve a brit sereg hatékonyságától a búrok tábori életéig. Péchy Tibori9öo. novemberében érkezett négy óv után újra haza, Debrecenbe. Bár Afrikába már sohasem tért vissza, a búr háború még nem ért véget az ő életében. Hazaérkezését követően ugyanis több esetben kapott megkereséstarra vonatkozólag, hogy protezsáljon be kalandvágyó magyarokat a búr hadseregbe.

6 Ez korántsem meglepő, mivel a korabeli magyar sajtó és közvélemény nagy érdeklődéssel fordult a dél-afrikai események felé. A magyar lapok ontották a különféle haditudósításokat, háborús történeteket, valamint a búr és angol vezetőkről szóló anekdotákat. A búr háborúval kapcsolatban a honi sajtó előszeretettel cikkezett a résztvevő magyarokról. Maga Péchy Tibor is írt cikket 1901-ben a Világkrónika XXV. Évf. 10. számába, Tábori élet a búroknál címmel. Az országos érdeklődés Debrecenben is megmutatkozott. A Debreczeni Újság napilap napról napra szállította a búr háborúval kapcsolatos különféle írásokat és híreket. Ezen felül e témában a humor is helyet kapott. Erre nagyon jó példát olvashatunk a Debreczeni Újság V. Évf. 57. számában, a Karczolatok rovatban: „Bur szövetség alakult Budapesten. Tehát a burok ügyét diadalra segíti Pest is, de még inkább a pestis." A helyi érdeklődés pedig hamar rátalált Péchy Tiborra, azzal a kéréssel, hogy egy előadás keretén belül ismertesse dél-afrikai élményeit. A megkereső, az ún. Ingyen kenyérosztó bizottság volt, ennek a jótékonysági szervezetnek volt, amelynek elsődleges funkciója a debreceni szegények ingyen kenyérhez juttatása. A karitativitásnak ezen formája nem volt egyedi eset Debrecenben. 1901 februárjában például Falk Ármin kefegyáros munkásai tartottak Kenyér-bált a Korona vendéglőben. Az Ingyen kenyérosztó bizottság minden nap délelőtt 11 órakor a városháza udvarán osztott kenyeret, 1901. február 23-án például 702 adagot (Debreczeni Újság 1901,55. sz.). Nem Péchy Tibor volt az első, búr háborúbeli magyar, aki tapasztalatairól, élményeiről előadást tartott. Bajtársa, az egyébként legnagyobb sajtófelületet kapó Luzsénszky Félix is beszámolt több ízben a nyilvánosságnak. A Debreczeni Újságban a rendezvényt hirdető egyik írás is úgy harangozza be a jótékonysági estet, hogy amíg Luzsénszky, aki csak pár hónapot volt Dél-Afrikában, városról-városra utazva aratja előadásaival a sikert, addig „városunk fia", Péchy Tibor szerényen meghúzódik családja körében (Debreczeni Újság 1901,53- sz.). A búr-magyarok közül valóban báró Luzsénszky Félix tűnt központi személyiségnek. Gyakran írtak róla úgy a magyar lapok, hogy egész magas rangig vitte a búr hadseregben. Megjegyzem, Péchy Tibor is megjelenik a korabeli magyar sajtóban, mint búr tábornok (Kumlik 1899,883). Báró Luzsénszky hírnevéről Péchy Tibor levelezésében is olvashatunk. Ö még Dél-Afrikában, az édesanyja leveleiből értesült arról, hogy itthon milyen hírek terjedtek el a bajtársáról. Válaszlevelében határozottan reflektált a történtekre: „A mint olvastál Luzsénszkyról olvastál abból annyi igaz csak, hogy itt van Natalban mint közember mint én itt és sok más, mert a boerok semmiféle idegent sem tesznek meg tisztnek, ha ez így lenne, akkor elhihetitek, hogy én a ki már ca. 4 éve itt vagyok, a kit itt sokan ismernek, a ki meglehetősen bírom a nyelvet és a kinek itt minden tekintetben jó neve, hogy ha a mint mondom ez lehetséges lenne, akkor én mindenki más előtt, a kik csak most a háború alatt akár kalandvágyból, akár bármely más okból kijöttek, ki lettem volna tiszté nevezve."

7 Az előadás promóciójában nagy szerepet vállalt a már fentebb említett Debreczeni Újság, amely 1901. február 22-től kezdve (V. Évf. 53. szám) folyamatosan minden számában helyet adott a rendezvény reklámozásának, sőt gyakran az egész estet Péchy Tibor felolvasásával fémjelezték. Az újság szerint a debreceniek tömegesen tették meg a jegyvásárlási előjegyzésüket (Debreczeni Újság 1901,57.SZ.). A felolvasó estnek, amelyre 1901. február 28-án délután 5 órától került sor, a debreceni városháza nagyterme adott otthont. Bár Péchy Tibor előadásán kívül két másik előadót is beiktattak a programba, nevezetesen Kun Béla költő saját költeményeinek előadása, valamint Réthi Laura énekesnő, Magyar nóták c. műsora, mégis Péchy Bur földről c. beszámolója köré volt fölépítve az est. A Debreczeni Újság

8 beszámolója, valamint az előadás szövege alapján rekonstruálhatjuk, hogyan zajlott le az ünnepség. A lap 1901. március i-i számában található részletes leírás arról tudósít bennünket, hogy Kun Béla előadását követően Péchy Tibor, vagy ahogyan a publicista írta: „a bur háborúban parancsnokká lett debreczeni ifjú, társadalmi életünk egyik nagy tiszteletben álló családjának a tagja" kezdte meg felolvasását (Debreczeni Újság 1901,60. sz.). A következőkben megismerkedhetünk az előadás tartalmával. A beszámoló két nagyobb egységre bontható. Az előadás első felében a civil életről, és a háború előtti állapotokról ír, illetve általánosságokban mutatja be röviden Transvaalt és lakóit. Míg a második nagy egységet a háborúval kapcsolatos tapasztalatok ismertetése tölti ki. Péchy még a legelején tisztázza, hogy a közönség ne várjon többet annál, minthogy saját tapasztalatait előadja. Ezt követően, a bevezetésben summázódik az, ahogyan ő vélekedett az egész búr háborúról: „Szegény „Boer nemzet"! A mely nemzet iránt kivált mi magyarok oly rokonszenvvel lelkesedünk és balsorsukban őszintén osztozunk, amely nemzet minden pártfogás, segedelem nélkül, csupán önmagára utalva, hazaszeretetét, lelkesedését önmagából merítve, vérét, vagyonát áldozza, hogy hazáját, önállóságát, házi tűzhelyét az idegen kapzsi és önző hatalmi befolyás ellen megvédje, fenntartsa, annak talán ma már a hősei között a legutolsónak vére is azon imádott rögét áztatja, amelyet egész Európa szégyenére, a túlerő ellen megvédeni képtelenek." (Péchy 1901,60. sz., 1) A bevezetés után röviden összefoglalta a búrok eredetét, majd ezzel összekapcsolva és néprajzi elemekkel díszítve leírásukba kezd. A fizikai 6 Spick Nándor levele 1900. 7 Péchy Tibor levele 1900.02.18. 8 A Debreczeni Újság, V. Évf. 60-67. számokban közölte Péchy Tibor előadását.