Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
MUZEOLÓGIA - Nagy Márta: A lublini Szentháromság-kápolna
336 NAGY MÁRTA 2. Az áruló Júdás Az Utolsó racsora-jelenetbó'l nyakában egy szárnyas ördöggel sétál ki és nyakában ördöggel jelenik meg a főpapok tanácsa előtt is, mely motívum a nyugati román stílus maradványa. Pilátus és az alapító Jagelló Ulászló király fején gótikus kialakítású koronával tűnik föl, s nyugati típusú páncélban lépnek elő a Szenvedéstörténet tóm kori katonái is. Latin hatás a vezető Mester, Andrej alakjának a megjelenítése is. Az ikonográfia nyugatias motívumai közé tartoznak olyan - a keleti szemlélet számára szokatlan - naturalisztikus elemek, mint például a Keresztrefeszítés-jelenetben az ájult Szűz Mária alakja, vagy a Levétel a /rereszfró'/- kom pozícióba n annak a római katonának a figurája, aki, miközben Jézust éppen emelik le a keresztfáról, Jézus lábfejéből a szöget harapófogóval húzza ki. Nyugati hatást mutat az a motívum is, mely talán mind közt a legkülönlegesebb: az Apostolok áldozása ez a kompozíció, melyben egy testből nő ki a Szentháromság három személye, azaz középen a Dániel látomásából ismert fehér hajú és fehér szakállú Atya-Isten, két oldalt egy-egy azonos fiziognómiájú Krisztus-arccal. A lublini Szentháromság-kápolna szépen restaurált falképeinek többrétegű ikonográfiája, de alapjaiban bizánci-orosz stílusa és nyugati gótikus architektúrája, a valamikor két ágra szakadt kereszténység, a keleti és a nyugati ág egymásra találásáról, a bizánci és a latin tradíció saját specifikumait föl nem adó, békés, harmonikus együtthatásáról tanúskodik a művészetek területén. Bizánci, román, gótikus, ortodox, nyugati keresztény, lengyel és orosz - ezek azon kulturális, vallási és nemzeti jelleget tükröző címszavak melyekkel a lublini várkápolna együttesét jellemezhetnénk. Ismeretükben könnyen beláthatjuk, hogy ezek - modern szóhasználattal élve - térben és időben is igen tágra nyúló multikulturális közeget sejtetnek. Ez a fajta szimbiózis, nyugati gótikus architektúra keleti keresztény stílusú falképekkel díszítve nem volt szokatlan a Jagelló-dinasztia irányította Lengyel királyságban. A jelenség szép példái a lublini várkápolna mellett a waweli katedrális Szent kereszt-kápolnája, a sandomierzi katedrális, vagy a wislicai falképek a 15. századból. De föllelhetünk hasonló együtteseket a mai Szlovákia területén is, ilyen például a szepescsütörtöki stb. És egy magyarországi gyöngyszem is ide tartozik, az 1487-ben gótikus stílusban épült ráckevei Isten Anyja elhunyta-tempóm a falképeivel. A ráckevei műemlék együttes a fölsoroltakhoz viszonyítva egyedülálló, hiszen a gótikus architektúra falait és hálóboltozatát nem korabeli falképek, hanem a 18. századból való metabizánci falfestmények ékesítik. A jelen kiállítás tehát művészettörténeti jelentősége és esztétikai kvalitásai mellett azt is példázza számunkra, hogy a különböző kultúrák, vallások békés egymás mellett élése, sőt, egymás gazdagításának a gondolata nem volt idegen az elődeink számára. Mondhatni ennek a szép - és napjainkban igen időszerű - gondolatnak a jegyében született meg ez a kiállítás, két nagy város, egy lengyel és egy magyar, a lublini és a debreceni Déri Múzeum több éve tartó együttműködésének következő állomásaképpen, mely által - a kiállítás időtartamára - a képeken jelen lévő multikulturális közeghez befogadóként csatlakozhatunk mi magyarok is. Ott, ahol a Kelet a Nyugattal találkozik - a lublini Szentháromságkápolna. Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum, 2009. augusztus 7.
