Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

AGRÁRTÖRTÉNET - Surányi Béla: Hortobágy és a magyar szürke szarvasmarha

HORTOBÁGY ÉS A MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA 299 tották. 1935-ben Szabolcs ésSzatmár-Bereg megyében volt több a magyar szürke fajtájú tehenek száma a pirostarkával szemben. Szabolcsban 14. 000, Szatmár-Beregben 12.300, őket követve Hajdú megye 7.000 egyedet számláló állománnyal. Az Igásökrök létszámának

10

1 látványos visszaesése 1918-1944 közé esett. Az erőgépek terjedése elsősorban az igásökröt szorította háttérbe, ott ahol az állomány zöme volt, a nagybirtokon. Az 1930as évek közepén

10

2 az összes vonóerő 14 %-át adta az igásökör, 80 %-át a lóállomány és 6 %-át az erőgépek. Valójában ekkor teljesedett ki az igaerőváltás, vagyis a ló igaerő elsődlegessége, ami a gazdálkodás belterjesebbé válásának a jele. Az igásökrök létszámának csökkenését

10

3 a második világháborús évek megállították, mert a hadi célokra használt lovakat ökrökkel helyettesítették. Az országban a tehenek igázása kevésbé volt elterjedve. A két világháború között a szürke marha

10

4 tartása már leginkább csak az Alföldre, annak is az észak-keleti tájaira korlátozódott. Debrecen mellett azonban jelentősek voltak az uradalmi tenyészetek. Draskovich Iván hitbizományi birtokának törzsgulyáját 1885-ben alakították ki.

10

5 A tenyésztés igásökrök és tenyészbikák nevelésére irányult Baranyasellyén. Vérfrissítésre alkalmas tenyészbikák, továbbá uradalmak részére igásökrök nevelését szolgálta az EgriFőkáptalan ároktői-poroszlói állománya,

106 ahol 200 tehén szaporulatát nevelték. 1904-ben létesítették Esterházy Pál uradalmának magyar fajtájú tenyészetét a Fertő-tó délkeleti részén fekvő Mexikó-pusztán,

10

7 ahol a fajta jellegéből adódóan szintén ökröket, tenyészbikákat tartottak. Veszprém megyében is volt magyar szürke fajtájú uradalmi tenyészet,

10

8 amely alapanyagát a szatmári püspökség uradalmából szerezték be. EszenyiJenő tornyospálcai (Szabolcs megye) állományából

10

9 évente 20-20 tenyészbikát értékesítettek. A Csongrád és Kiskunfélegyháza között fekvő Gátéron Faragó István

11

0 magyar gulyájának alapítása visszanyúlt a XIX. század első harmadába. Szintén XIX. századi keletkezésű GraeflJenő poroszlói alföldi marhatenyészete.

111 A Somogy megyei Öreglakon

11

2 a Jankovich-Bésán Endre-fék állomány minőségi javításához Mezőhegyesről, az Almásy és a Wenckheim uradalomból vásárolt bikák beszerzésével járultak hozzá. A kalocsai érsekség

11

3 101 Ua. 442. 102 Ua. 103 Ua. 443. 104 Wellmann 0. (1926): 23. los Ua. 112. 106 Ua.114. 107 Ua. 116. 108 Ua. 118. 109 Ua. 120. 110 Ua. 122. 111 Ua.124. 112 Ua. 126. 113 Ua. 128. A legtöbb régi tenyésztő a magyar szürke marha eredeti állapotának a viszszaállításával foglalkozott. E téren élen járt Zichy Gyula érseksége óta a kalocsai érseki uradalom. A magyar marhát úgy tartották mint évszázadokkal ezelőtt. Az állatok olyan istállóba kerültek, ahonnan bármikor kimehettek a téli hónapokban is a szabadba. Sokszor kint ellette meg borját a tehén - bármilyen időjárás is volt magyar gulyáját 1867-ben létesítették a Csáky-féle uradalomból vásárolt jószágokból. Az állomány nagysága 250 tehén szaporulatából állt. Erdélyi marha tenyészete volt Károlyi Lászlónak™ a Csongrád melletti Felgyőn. A már meglévő jószágokhoz 1921-ben Erdélyből 30 tehenet vásárolt, továbbá gyarapította állományát Mezőhegyesről, Sarkadról, sőta közeli birtokostól, Faragó Istvántól vásárolt állatokkal. Kecskemét MOS bugaci gulyája

11

5 országos hírnévnek örvendett. A tenyészállatok több helyről származtak, többek között Debrecen város gulyájából is vásároltak jószágokat. A kisújszállási redemptus közbirtokosság

111

6 tartott fenn egy tenyészetet, amelyet 1908-ban alakítottak ki. Szintén rangos tenyészetnek számított a Magyar Föld Rt. sarkadi állománya,

117 amely a XIX. század első évtizedeiben született meg. 1908-ig kizárólag beltenyésztést folytattak, majd 1925-ben mezőhegyesi bikákat vásároltak, de utána ismét visszaálltak a korábbi módszer alkalmazásához, aminek eredményeként az ország egyik legkiegyenlítettebb tenyészetévé váltak. A mezőhegyesi ménesbirtok™ szintén nagy hírnévnek örvendő gulyát birtokolt. Az 1860-as évek elején létesítették a sarkadi, a kamuti, a berekböszörményi és a mindszenti uradalmak állományából. Az eredeti Csáky-féle gulya 30 legkiválóbb tehenéből cifragulyát - törzstenyészetet - alakítottak ki. Debrecenből is többször vásároltak tenyészbikákat. A teheneket nem fejték, de a kísérleti eredmények kedvező képet mutattak. A nagyváradilatin szertartású káptalan

11

9 daruszigeti gulyájának elődjét még a XIX. században hívták életre. A háborús megszállás következményeit anyaországi tenyészállatok beszerzésével számolták föl. A Pusztatomajon

120 lévő tenyészetet 1906-ban alakították ki. Erdélyből is vásároltak teheneket. A tenyészbikák leginkább Mezőhegyesről kerültek a gulyához. A dögei (Szabolcs megye) tenyészetet

12

1 1891-ben létesítették, amelynek alapját az akkor feloszlott országos hírű „Apponyi-gulya" alkotta. Évente 10-15 tenyészbikát értékesítettek. A Zemplén megyei Pűc/'/iban

12

2 lévő gulyát 1850-ben Sennyey Lajos hozta létre. Az 1920-as években 60 tehén szaporulatát nevelték. A szatmári püspökség pusztahídvégi állománya

123 régi alapítású. Az 1848-ban elhajtott gulya egy része Világos után viszszakerült és ez képezte az újólag létesített marhatenyészet alapját. A tartás erőscsontú ökrök előállítására irányult, de tenyészállatok előállításával is foglalkoztak. Somogyban Erdőcsokonyán,

m Csengerben SzuchányiFe- minden következmény nélkül. Lásd: Éltető József: A magyar marha, különös tekintettel a kalocsai érseki uradalom magyar fajta szarvasmarha tenyésztésére. = Köztelek,1928. XXXVIII. 39.847-848. 114 Ua.130. 115 Ua.132. 116 Ua.134. 117 Ua.136. 118 Ua.138. 119 Ua.140. 120 Ua.142. 121 Ua. 144122 Ua.146. 123 Ua. 148. 124 Ua. 150.