Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
RÉGÉSZET-ÓKORTUDOMÁNY - Kovács József Dénes: Az auxiliáris katonák hitvilága a I-III. századi Pannóniában
AZ AUXILIÁRIS KATONÁK HITVILÁGA A I—111. SZÁZADI PANNÓNIÁBAN 25 is felfedezhető az itt talált, mindössze 12 oltáron. Közülük legtöbbet itt is luppiter Optimus Maximusnak szentelték. Érdekes megfigyelni, hogy az auxiliáris egységek körében tisztelt isteneknek csak egy része tekinthető klasszikus hadistennek (pl. luppiter Dolichenus, Mars, Victoria, Minerva), a többiek - nem elhanyagolható számban - a mindennapi élethez köthetőek, például a természethez, a mezőgazdasághoz vagy a gyógyításhoz (pl. Silvanus, Liber, Aesculapius). Ebből is látszik, hogy a katonák tartósan berendezkedtek új hazájukban, és szoros kapcsolatban álltak a civil társadalommal és életmóddal. (A vallási emlékek részletes felsorolását a Melléklet tartalmazza, ahol a katonai tábor, a feliratállító egység neve, az istenek vagy császárok megnevezése és a felirat keletkezésének időpontja szerint vannak rendszerezve). RÓMAI ISTENEK A legtöbb feliratos emlék a római istenekhez kötődik. Közülük is kiemelkedett luppiter, akinek tisztelete az összes auxiliáris egység körében elterjedt volt: az oltárköveik mintegy felét neki szentelték az egész limes vonalán. Cirpiben a cohors II. Alpinorum equitata még templomot is állított a tiszteletére. A feliratok legtöbbször luppiter Optimus Maximusként említik (rövidítve I0M), de gyakran szerepel luppiter Optimus Maximus (ulminarisként 1 6, luppiterDolichenuskénf 7 vagy luppiter Depulsorként. Népszerűsége indokolható egyrészt azzal, hogy a Római Birodalom főistene volt, másrészt azzal, hogy sokszor hadistenként tekintettek rá. luppiteren kívül sok más római isten tisztelte is elterjedt a segédcsapatok katonáinak körében: luno és Minerva: ez a két istennő mindig csak luppiterrel együtt szerepel a feliratokon. Ez nem meglepő, hiszen ők együtt a római vallás három fő istenét alkotó capitoliumi triász tagjai voltak, az viszont érdekes, hogy a felirataink között három esetben is csak luno Regina luppiter kísérője, és hiányzik Minerva, holott Minervát, miután Athénével azonosították, hadistenként is tisztelhették, így a katonák körében feltételezhető lenne a nagyobb népszerűsége. Fortuna: a boldogság, a siker és a forgandó szerencse istennője a császárkorban igen népszerű volt: a katonai alakulatok mellett különböző testületek, családok és magánszemélyek is szenteltek neki oltárt. Az Augusta jelzője gyakori volt. 16 Alföldy Géza véleménye szerint lupitert Culminaris jelzővel a thrákok illették, így azonosítva a hazai égistenükkel, aki a természet hasonló szféráit (ég, időjárás, vihar) irányította, mint luppiter (vagy mint Zeusz), és ugyanúgy atyai vonásokkal ruházták fel. Mivel ezen a néven egyetlen helyi vagy dél-pannóniai nép sem nevezte, nagyon valószínű, hogy a feliratállítók thrákok voltak. - Alföldy Géza: Egy intercisai feliratról. Archaeologiai értesítő, 84,1957,2i4-2i6.old. 17 I. P. Haynes, a „The Romanisation of Religion in the Auxilia of the Roman Imperial Army from Augustus to Sepimius Severus" című tanulmányában utal arra, hogy luppiter Dolichenus igen népszerű hadisten volt a Római Birodalom keleti népeinek körében, elsősorban a szíreknél, vö. Britannia, 24,1993,141-157. oldal. Neptunus és a Nymphák: a vizsgált feliratokon mindig együtt szerepelnek. Neptunus az egyik legősibb római isten. Eredeti szférája nem állapítható meg pontosan, de feltételezhető, hogy már kezdetekben a vízhez volt köthető. Ennek köszönhető, hogy könnyen lehetett azonosítani Poszeidónnal. A természetes vizek és a lovak 1 8 istene volt, így némileg meglepő, hogy a pannóniai limesen viszonylag kevés oltárát találták meg, holott a Duna és a nagyszámú lovas egységek jelenléte mindenképpen indokolná a sokkal elterjedtebb kultuszát. A Nymphák szintén a vizekhez kapcsolható mitológiai lények voltak. Vulcanus: kezdetben a pusztító- és a tisztítótűz istene volt 1 9, majd az idők során a tűzvésztől védő istenséggé szelídült. Később a görög Héphaisztosznak feleltették meg, bár mint kovácsistenséget egyedül a Rajna és a Duna mentén tisztelték. Diana: a római mitológiában a természet patrónusaként és a nemzetségek gyámolítójakénttisztelték. Minta latin törzsszövetség istennőjének, Servius Tullius az Avnetinuson állíttott neki templomot. Később a görög Artemisszel azonosították. A provinciákban Diana néven helyi istennőket imádtak, amelyek elsősorban a termékenységért voltak felelősek. Igen népszerű istennő volt - Diana Tifatina néven - a szírek között is: a cohors I. Hemesenorum templomot állított a tiszteletére Intercisában. Genius: az egyik legősibb római isten, a nemzetségek ősatyja volt. Később a férfiúi élet- és nemzőerő megtestesítőjévé vált. A császárkorban jelentősen megnövekedett kultuszának a tisztelete. Ügy tartották, hogy nem csak az embereknek van „Geniusuk", hanem a városoknak, testületeknek, katonai egységeknek is. Népszerű hadisten volt Pannóniában. Victoria: a győzelem istennője volt, aki megszemélyesítette a római nép győzni akarását, valamint a hadvezérek és császárok dicsőségét. Emiatt népszerű lehetett a katonaság körében is, bár Pannónia területéről igen kevés emléke került elő, ami a vizsgált korszakhoz köthető. Mars: Az egyik legősibb római isten, aki egykor a római panteont vezető isteni hármas egyik tagja volt. Romulus és Remus atyjaként Róma nemzetségalapító ősének számított. A rómaiak legjelentősebb hadistene 2 0 volt, tiszteletére templomot emeltek a Mars-mezőn. Katonai jelentősége ellenére Pannónia területén mindössze egyetlen feliratos emléke van, amely auxiliáris csapathoz kapcsolódik. Ezen Mars Victorként szerepei Liber: A termékenység, a gabona és a bor istene volt, de a későbbi korokban lassan a szabadság és az élvezetek patrónusává is vált. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy fokozatosan felruházták az addig Dionysosnak és Bacchusnak tulajdonított princípiumokkal. Pannóniában igen nagy tiszteletnek örvendett a segédcsapatok körében. Gyakran feleségével, Liberával együtt említették vagy ábrázolták. 18 Ezt a Poszeidónnal való hasonulás következtében kötötték hozzá. Ennek köszönhetően Neptunus a lovagrend patrónusává is vált. 19 Tiszteletére a legyőzött ellenség fegyvereit elégették, ebből kiindulva, a korai korszakban Vulcanust, mint egyfajta hadistent is tisztelhették. 20 Érdekesség, hogy Róma történetének korai időszakában egyfajta vegetációs istenként tekintettek rá, aki a nyájak szaporodásának és a földek jó termésének a patrónusa volt.
