Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
RÉGÉSZET-ÓKORTUDOMÁNY - Kovács József Dénes: Az auxiliáris katonák hitvilága a I-III. századi Pannóniában
23 KOVÁCS JÓZSEF DÉNES AZ AUXILIÁRIS KATONÁK HITVILÁGA A MII. SZÁZADI PANNÓNIÁBAN A kora császárkori Pannónia mindennapjaiban fontos szerep jutott az auxiliáris csapatoknak. 1 Elsődleges feladatuk a limes egy adott szakaszának védelme, illetve a provinciában állomásozó légiók támogatása volt. Mivel katonai tevékenységük miatt többnyire hosszú évekig a határnak ugyanazon a pontján állomásoztak, a harcászati feladatok mellett számtalan más módon is részt vettek a provincia életében. Ennek következtében a segédcsapatok katonáinak élete szorosan összefonódott a civil lakosságéval: karban tartották az utakat, részt vettek a termelőmunkában, segítettek fenntartani a közbiztonságot, és miután véget ért a katonai szolgálatuk, sok esetben az állomáshelyük közelében (gyakran a katonai tábor melletti canabae-ban) telepedtek le 2, és családot alapítva (sokszor helyi asszonyt feleségül véve) romanizálódtak új hazájukban. A segédcsapatok történetének tanulmányozásában a legnagyobb segítséget az utánuk fennmaradt feliratos emlékek nyújtják, 3 amelyek a katonák és az egységük életébe engednek bepillantást. Ezek közül is kiemelkednek a történettudomány szempontjából rendkívül fontos vallási feliratok (oltárok és szentélyek, templomok feliratai) amelyek segítségével képet alkothatunk az auxiliáris katonák hitvilágáról, ezen keresztül pedig mindarról, ami életükben fontos volt. Ii hazájuk isteneihez? 4 2. Milyen mértékben vették át a birodalom isteneinek tiszteletét? A régi és az új istenek mennyire keveredtek hitvilágukban? Ezeket a kérdéseket azért is érdemes tisztázni, mert Pannóniában nagyon sok nemzet fia szolgált: szinte a birodalom összes népe képviselve volt a csapatokban (például: germánok, thrákok, hispánok, szírek, észak-afrikaiak, dákok, britek, illyrek, kelták, pannonok). Ennek köszönhetően a limes menti települések társadalma is igen vegyes volt etnikailag, ami többek között a vallási sokszínűségben is megfigyelhető. Összesen 32 olyan auxiliáris egységről tudunk, amelynek katonái vallási emlékeket hagytak hátra maguk után Pannóniában. 5 Megfigyelhető, hogy az alák és a cohorsok hozzávetőlegesen ugyanakkora számban szerepelnek ezeken a feliratokon, tehát nem állapítható meg, hogy melyik fegyvernem katonái állítottak több emléket. Az, hogy a csapatok illetve azok katonái mennyi feliratot állítottak, több tényezőtől is függött: meddig állomásoztak ugyanabban a térségben vagy táborban 6; honnan származott a katonák többsége 7; a katonák milyen polgárjogi státuszban voltak (azaz rendelkeztek-e római polgárjoggal 8 vagy sem). A KATONAI ALAKULATOK ÉS A VALLÁSI FELIRATOK KAPCSOLATA Sok esetben érdekes információval szolgálhat, ha a vizsgálat során azonosítani tudjuk azt az egységet, ahol a vallási felirat állítója szolgált. Ez alapján ugyanis több kérdésre kaphatunk választ: 1. A többnyire római polgárjoggal nem rendelkező birodalomlakók köréből sorozott gyalogos cohorsok vagy lovas alák katonái mennyire kötődtek saját, gyakran távo1 A pannóniai auxiliaris haderőhöz Id. Wagner, Holder, Mócsy, legutóbb pedig Lőrincz B., aki nem csupán az itteni auxiliáris haderő összetételében bekövetkezett változásokat követi nyomon, hanem az auxiliaris katonák feliratainak katalógusát is mellékeli. 2 Erre utalnak a táborok környékén nagyszámban előkerült feliratok, amelyeket veteránok állítottak, pl. Intercisában. (A canabae-hoz vö. Szabó E., Canabae, Római Történeti Kézikönyv, 83-85.old.) 3 A császárkori Pannóniában állomásozó segédcsapatok feliratait Lőrincz Barnabás gyűjtötte össze, : Die römischen Hilfstruppen in Pannonién während der Prinzipatszeit. Teil I.: Die Inschriften. Wien, 2001.). 4 Megfigyelhető, hogy az újonnan felállított segédcsapatot igen ritkán állomásoztatták ott, ahol létrehozták. Gyakran fordult elő, hogy szülőföldjüktől igen messze kerültek, például sok szír íjász-alakulat fordult meg a Birodalom nyugati provinciáiban: Pannóniában, Britanniában. Ez érvényes többnyire a pannóniai törzsek fiaiból felállított egységekre is, pl. a cohors III és a cohors VI Breucorum, vagy a cohors I Latobicorum et Varcianorum Germania inferiorban, lásd a 127. aug. 20-ra keltezett katonai diplomát, W. Eck - E. Paunov, Chiron 7,1997, 335-. 5 Ezek közül 5 csapat ismeretlen, mivel a hiányos feliratok miatt nem lehet egyértelműen azonosítani az egységet. 6 Gyakran előfordul, hogy egy adott auxiliáris alakulat feliratai különböző táborokból is előkerülnek (amely táborok ráadásul nem egyszer másik provinciában vannak). Ennek legfőbb oka a csapatmozgás, a haderő átcsoportosítása. Előfordulhatott olyan eset is, hogy egy-egy katonai akció során a segédcsapatnak csak egy kisebb egysége hagyta el a tábort. Ezek a különítmények is hagyhattak maguk után feliratos emléket. A harmadik leggyakoribb oka a feliratok különböző helyeken történő felbukkanásának, a másodlagos felhasználás. Ez általában olyan területeken történt, ahol kevés volt a megfelelő mennyiségű és minőségű építőanyag (pl. Intercisa). 7 Voltak ugyanis a Római Birodalomban olyan provinciák, amelyek a városiasodás és a kultúra szempontjából magasan az átlag fölött álltak (pl. Syria), ez pedig esetenként megmutatkozhatott a katonák erőteljesebb felirat-állítási igényében is. 8 A polgárjog meglétére utal a civium Romanorum jelző, ami az egység hivatalos megnevezésében is szerepelt. A római polgárok felirat-állítási hajlandósága valószínűleg nagyobb volt, mint a birodalom többi lakosának.
