Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán

230 MEZŐ SZILVESZTER 36. kép Útszéli „hentesüzlet" San Juan de los Morros közelében, háttérben a híres karszthegyek. A területet Humboldt és Rosti Pál is felkereste (Balázs Dénes felvétele, 1969) sok városi ember autózgat vidéken, bőven akad látogatója az átmenti lacikonyháknak."™ A vidéket tájképileg uraló karsztos szigethegyek „felfedezésére" Franco Urbanival, egy fiatal venéz geológussal indult el Balázs Dénes. A környéken emelkedő mészkőszirtek keletkezéséről a magyar geográfus könnyen érthető magyarázattal szolgált:,,/ hegyvonulat [...] különböző keménységű, laza és keményebb szerkezetű kőzetekből épült fel, a csapadékvíz tehát nem egyforma eséllyel birkózott velük. A mészkő bizonyult a legeilenállóbbnak, pedig a ráhulló esővíz - a talajból felvett szénsav segítségével - kémiailag is oldja. Sok-sok ezer esztendő alatt az agyagos-márgás térszínek lepusztultak, s magányos szirtek alakjában emelkednek ki belőlük a mészköves kemény sziklabörcök, a morrók,".

13

9 A vadrózsabokrokkal tűzdelt bozótban helyenként sötét üregek ásítoznak. Az egyik nagyobb méretű grottóba, a Cueva de Loma del Medio nevű karsztbarlangba a két kutató is bemerészkedett. A nevezett üreg -110 méteres szintkülönbséggel - Venezuela legmélyebb barlangjának számított akkoriban.

14

0 Azóta jelentősen visszacsúszott ebben a rangsorban, amiről Balázs Dénes is beszámolt egyik cikkében. Az íús a „Karszt és Barlang" Myowti 1982/1-es számában jelent meg „Barlangkutatás Venezuelában" címmel. A rövid cikkben az ország legmélyebb barlangjai mellett a legkiterjedtebb üregrendszerek nevét és ismert hosszát is közölte a szerző. Véleménye szerint:,,Dél-Amerikában a tudományos barlangkutatás Venezuelában érte el a legjelentősebb eredményeket. Ennek tárgyi oka, hogy Venezuela viszonylag sok karsztos területtel rendelkezik. Kedvezőek a személyi adottságok is, mivel a Venezuelai Szpeleológiai Egyesület (Sociedad Venezolana de Espeleologia) keretében igen aktív kutatógárda dolgozik. Az egyesület tudományos folyóirata a Boletin, melynek 1982-ben jelent meg a 10. kötete több füzetben. Gazdag szpeleológiai könyvtárral is rendelkezik az egyesület amelynek külön kiadványsorozata az El Guácharo."

w A hegy belsejében több képet készített Balázs Dénes, többek között a látványos középszintű bejáratról. A karsztvidék és barlangjai 1954. november 11. óta törvényi oltalom alatt állnak. Akkor hívták életre a Monumento Natural Morros de San Juan elnevezésű védett területet. A hozzávetőleg 2800 hektáron kialakított parkban nemcsak a látványos földtani értékeket óvják nagy gondossággal, hanem a térséget uraló szavanna-vegetáció növényritkaságait és a területen honos állatvilág veszélyeztetett képviselőit. Végezve a „természeti emlékpark" megismerésével, Balázs Dénes és Urbani visszatértek Caracasba, amely autóval 2-3 órányi járásra fekszik a morrók birodalmától. Útközben körülnéztek egy hangulatos városká138 BALÁZS D.:i.m. 1972.33. oldal 139 BALÁZS D.: i. m. 1972.33-34- oldal 140 BALÁZS D.:i.m. 1972.34. oldal 141 BALÁZS D.: Barlangkutatás Venezuelában. Karszt és Barlang. 1982.1.53. oldal