Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán
FÉLÚTON ALASZKA ÉS TŰZFÖLD KÖZÖTT 221 véréből" című alkotás. 10 9 A kötet - amelyet később angol nyelven is kiadtak - a Gondolat Könyvkiadó „Világjárók" sorozatának 74. tagjaként került az olvasók kezébe, széles körben megismertetve velük Venezuela egyes indián népcsoportjait: a karinyákat, a piaroákat, a yekuánákat és a waikákat. A Boglár Lajos által lektorált kötet három érdekes utazás lenyűgöző története, amelyben a szerző Caracasból kiindulva eljut a Llanos, a Guyanai-hegyvidék és az Amazonas tartomány területére, az ott élő indiánokhoz. írásában nem a természettudományos szemlélet dominál, hanem a néprajzi-antropológiai elemek túlsúlya. Műve külön értéke a rengeteg csodás felvétel, amelyek egy érzékeny lelkű fotóművész parádés alkotásai. Könyvében Kandó mély empátiával fordult az egyszerű körülmények között élő őslakosokhoz, az erdők mélyén rejtező indiánokhoz. A rájuk váró keserű jövőkép víziója a művésznőt markáns véleménynyilvánításra késztette. Könyve végén, ái„ezüstchuruata" címei viselő befejező fejezetben a következő - önmagát sem kímélő - sorok olvashatók: „Ideális megoldás az volna, ha be tudnánk borítani az őserdőt egy mágikus meneva kupolával, hogy soha senki oda ne férhessen. Se gyilkos, se hittérítő, se doktor, se etnográfus, se... fotóriporter. És meghagyhatnánk mintának, hogy a jövő emberiség (remélhetőleg egyszer mégiscsak megszelídül) fogalmat alkothasson arról, milyenek voltak azok az állítólagos vademberek, akiket igazi vad ősei irtottak, holott azok soha úgy nem vadultak el, hogy ezreket, egész népeket rakásra gyilkoljanak.. ,". 11 0 Az utolsó szerző, akiről tanulmányom első részében szólni kívánok, szintén nem geográfus, hanem néprajzos volt. A brazíliai Sáo Paulóban született Boglár Lajos (1929-2004) a Magyar Néprajzi Múzeum muzeológusaként tevékenykedett, s munkája révén több tanulmányutat szervezett Közép- és Dél-Amerikába. Venezuelában is járt. Etnográfiai kutatásokat folytatott az ország délnyugati szegletében élő piaroa indiánok között. A náluk töltött időt nemcsak írásaiban, hanem „A piaroák világa" (1968) című filmalkotásában is megörökítette. Boglár Lajos venezuelai tevékenységére Balázs Dénes is hivatkozott 1987-ben írt könyvében. Az ő szavaival: „Boglár Lajos neves néprajzkutatónk 1968-ban és 1974-ben hónapokat töltött a piaroa indiánoknál. Az ott gyűjtött tapasztalatait, az indiánok eredetmítoszait és mondáit a Gondolat Könyvkiadó gondozásában 1978-ban megjelent »Wahari« című könyvében adta közre." m í\„Wahari"tím kötetben Boglár átfogó elemzésnek vetette alá a 3-4 ezer lélekből összetevődő piaroa társadalom kultúráját, megismertetve bennünket saját utazásával és az őserdei kutatás gyakorlati kérdéseivel is. Az alábbiakban egy rövid részletet emeltem ki Boglár venezuelai útleírásából: „A Llanót, a végtelennek tűnő síkságot kell átszelnünk, hogy eljussunk az Apure folyóig. A mocsaras-bűzös, pálmaligetekkel tarkított lapályt szinte kettéhasítja a nyílegyenes országút. Paradicsomi világ fogad: az út mentén jobbra is, balra is kócsagok seregei, az iszapos padkák mellett kis kajmánok, míg az úton előttünk járt teherautók által elgázolt kígyók, övesállatok tetemei jelzik a civilizáció behatolását. La27. kép Gránitsziklára épült lakóépület, egy gazdag fakereskedő otthona (Puerto Ayacucho) (Balázs Dénes felvétele, 1977) komázhatnak a dögkeselyűk. Emberi település ritka ezen a tájon. »Jóakaróink« még a fővárosban figyelmeztettek: lehetőség szerint sehol ne álljunk meg, mert sose tudhatjuk, hol lesnek ránk banditák!" m Az idézetből érzékelhető, hogy ez a kötet nemcsak a néprajzos érdeklődésű olvasók számára lehet érdekes, hanem mindenkinek, aki kíváncsi arra, hogy egy nyitott szemmel járó magyar kutató mit látott és mit tapasztalt az őserdőben élő indiánok és az újonnan odaérkező neo-venezuelai lakosság (kereskedők, misszionáriusok stb.) mindennapjaiból. 11 3 109 KANDÓ, Ata: A Hold véréből. Gondolat, Budapest, 1970. 110 KANDÓ, Ata: i. m. 327-328. oldal 111 BALÁZS Dénes: Amazónia. Egy geográfus utazása a folyók királyán - a torkolattól a forrásig. Gondolat, Budapest, 1987.132. oldal 112 BOGLÁRL:i.m. 16.oldal 113 Boglár Lajos további venezuelai témájú cikkei, írásai magyar nyelven: „Adalékok a vad gondolkodáshoz" (Valóság, 1971. VI. k. 14:6.57-61. oldal); valamint „Indiánok és neokolonializmus: egy venezuelai eset". Etnographia, 1975.19.464-470. oldal
