Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán
210 MEZŐ SZILVESZTER 15. kép Simón Bolivar lovas szobra Méridában (Balázs Dénes felvétele, 1984) különböző iskolai tankönyvek rövidebb-hosszabb fejezetei formájában bemutassák Európa, Afrika, Ázsia, Amerika, Ausztrália és Óceánia közérdeklődésre számot tartó területeit. Dél-Amerikáról is sokan, sokfelé írtak. Nem részletes, mindenre kiterjedő munkák ezek, hanem a helyi specialitások és az általános földrajzi ismeretek igényes, olvasmányos stílusban megfogalmazott ötvözetei. A számos mű közül az alábbiakban csak azokat említem, amelyek hosszabban foglalkoztak Venezuela földrajzával. 1926-ban jelent meg magyarul a heidelbergi egyetemen tanító német geográfus, Hettner Alfréd (1859-1941) 1923-ban készített munkája.,,A leíró földrajz alapvonalai" című kétrészes könyvet Lóczy Lajos (1849-1920) egykori tanítványa, Littke Aurél (1872-1945) tolmácsolásában (s részben átdolgozásában) ismerhette meg a hazai földrajzos társadalom. A vaskos kötetek nemcsak a német szerzőt, de a fordítás nehéz munkáját elvégző magyar szakembert is dicsérik, akinek Fodor Ferenc (1887-1962) földrajztudós szerint legfőbb törekvése éppen az volt, hogy az egyetemi hallgatókat jó minőségű, színvonalas tankönyvekkel lássa el. 5 6 Dél-Amerika természetrajzával a második kötet foglalkozik, amely az ún. „tengerentúli földrészekkel" ismerteti meg az olvasót. Venezuelát három alfejezet56 FODOR F.: i.m. 671. oldal ben taglalta Hettner, külön ismertetve a karibi partvidék, a Llanos és a Guyanai-hegyvidék földrajzát. Utóbbi esetében találóan jegyezte meg, hogy „... tektonikai értelemben masszívumnak nevezhető, mert fiatalabb gyűrődés nem érte és törések is, úgy látszik, aránylag kevéssé zavarják meg. Lényegében hullámos tönkfelület, amelyből helyenként meredekfalú, vörös homokkőből álló táblahegyek, mint a 2600 m magas Roroima, emelkednek ki.". s 7 Dél-amerikai leírásain érződik, hogy személyes tereptapasztalatok birtokában készítette el könyve ide vonatkozó fejezeteit. Tudomásom szerint Venezuelában ugyan nem járt Hettner, ám a szomszédos Kolumbiában jelentős kutatásokat folytatott 1882 és 1884 között. Hettner Alfréd könyvének magyar nyelvű kiadása után nyolc évvel ismét fontos leíró földrajzi monográfia látott napvilágot. A 242 oldalas munka Kalmár Gusztáv (1892-1947) geográfus tollából született meg, aki hosszú ideig bencés rendi főiskolai tanárként oktatta a geográfiát Pannonhalmán. 5 8 A „Négy világrész földje és népei" című könyve a Szent IstvánTársulat gondozásában jelent meg 1934-ben. 5 9 A kötetben Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália egyes exponált területeit mutatta be a tudományos ismeretterjesztésben otthonosan mozgó szerző. Venezuela területét - ahol egyébként sohasem járt - eléggé leegyszerűsítve három részre (Maracaibói-medence, Orinoco-alföld, Guayanai-hegyvidék) tagolta. Legszakszerűbben az Orinoco mellékét ismertette, amely két oldalt foglal el az ország négy és fél oldalas bemutatásából. Kalmár helyenként kifejezetten olvasmányos stílusban fogalmazta meg mondandóját, ami a nem szakmabeli olvasó számára is vonzóvá tehette könyvét. A száraz évszak viszontagságairól például ekképpen ht „Novembertől áprilisig, tehát amikor a Nap a déli féltekén jár, forró és igen száraz idő uralkodik a síkságon. Leverően száraz, kietlen ilyenkor az alföld. A fű teljesen elszárad. A levéltelen, kopasz faágak reménytelenül néznek a felhőtlen égre, amelyet elhomályosít a száraz talajról magasba emelt finom por. A kisebb folyók teljesen kiszáradnak. A hüllők, kígyók, krokodilusok, teknősbékák mélyen befúrják magukat az iszapba, hogy az esős évszakig megvédjék magukat a kíméletlen száraz hőségtől." 6 0 Kalmár Gusztáv regionális földrajzi munkáját két esztendővel követte Cholnoky Jenő földrajztudós híres könyvsorozata:,, A Föld és népei" újabb kiadása. Az öt kötetből álló monográfia-sorozat (A Föld és élete - világrészek, országok, emberek) 1936-ban jelent meg a Franklin-Társulat kiadásában. Amerikát ezúttal a negyedik kötet mutatja be. A számos helyen átdolgozott monográfia több mint felét - 334 oldalt - ezúttal is az Egyesült Államok és Kanada leírásai teszik ki. Ezzel szemben Közép-Amerikára mindössze 37 oldal jut. Dél-Amerika ismertetésére többet, kereken 115 oldalt szentelt a szerző, amelyből a Venezuelát közvetlenül bemutató részek (két részre tagolva) 7 oldalt tesznek ki. A szerző Dél-Amerika általános be57 HETTNER Alfréd: A leíró földrajz alapvonalai. II. kötet. Tengerentúli földrészek. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1926.397. oldal 58 FODOR F.: i.m. 632. oldal 59 KALMÁR Gusztáv: Négy világrész földje és népei. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália. Szent István-Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 193460 KALMÁRG.:i.m. 188-189.oldal
