Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán

206 MEZŐ SZILVESZTER 10. kép Angelo Heilprin (1853-1907) magyar származású amerikai természettudós (Képforrás: Földrajzi Közlemények, 1909) egyébként hatalmas területet foglal el Venezuela térképén. Erről a tér­ségről később, a „Guyana-gyarmatok" név alatt számolt be, bővebb le­írást adva közre a három ország határán emelkedő „Roraime" hegyről: „Távolról tekintve mérőónnal szabályosan alakított óriási koczkának látszik, s az oldalain itt-ott található csenevészbokrok messziről csak egy kissé sö­tétebb színezést adnak a piros szirtnek, mintha az időjárás látszanék meg rajta. A tetőn nagy síkság van, csodálatos alakú sziklatömbökkel borítva. Még feltűnőbb a meredek sziklafalakról aláhulló sok vízesés, melyek közt öt nagyobb van, s az egyik, a Kamaiba nevű, valóban óriási. A csodálatos he­gyet először (1884-ben) Im Thurm Everard-nak sikerűit megmásznia, s a te­tőn valóságos kincseket talált: valódi unikumokat, kivált növényekből.. .V s reket ért el a földrajz, a geológia, a biogeográfia és az őslénytan területén. A széleskörű érdeklődéssel megáldott kutató terepi munkája révén so­kat utazott szerte a világon. Különösen a korallzátonyok, a tűzhányók és a jég ismeretlen világa érdekelték őt. Forrásértékű tanulmányokat publi­kált az evolúció és a tengerpartok állatvilága témakörökben. Jelentős tere­pi kutatásokat folytatott a Floridai-félszigeten, a Bermuda szigetvilágban, Martinique (Mont Pelée) és Mexikó (Orizaba, Popocatepetl) vulkánjain, valamint Alaszka és Grönland egyes területein. Utóbbin - Földünk leg­nagyobb szigetén - Robert Peary (1856-1920) amerikai felfedező jégárt és egy sziklafokot nevezett el a magyar gyökereire büszke természettu­dósról. 4 0 Az átlagon felüli rajztehetséggel megáldott Heilprin földtani és hegységszerkezeti megfigyeléseket végzett az észak-afrikai Atlaszban (Tunézia, Algéria, Marokkó), illetve a Sziklás-hegységben (USA). A dél­amerikai kontinens északi részén, Brit Guyanában is megfordult, s érté­kes tanulmányt írt Venezuela és az angol gyarmat között régóta fennálló parázs határvitákról, illetőleg a Schomburgk-vonalról. 4 1 Ezen írása csak angol nyelven érhető el, így a Venezuelával foglalkozó hazai szakiroda­lomban neve nem kellően ismert. 4 2 A források szerint legutolsó nagy uta­zása Dél-Amerika kiterjedt dzsungelvilágába vezetett. A kalandos útra halála előtt egy évvel, 1906-ban kerített sort. A földrajzi utazók kutatója és hazai népszerűsítője, Halász Gyula (1881-1947) szerint Heilprin ekkor az „Orinoco torkolata körül elterülő rengetegekbe és dzsungelekbe" utazott. 43 Halász a kutatási területet Brit Guyanába helyezte, ám tudjuk, hogy az Orinoco deltája és a hozzá kapcsolódó torkolatvidék Venezuelához tarto­zik, s Heilprin utazása idején is oda tartozott. Egy másik életrajzíró, Lan­tos Lajos már valamivel pontosabban fogalmazott, ám az ország, mármint Venezuela nevét ő sem írta le cikkében. A nekrológszerű írás a Magyar Földrajzi Társaság 1927-ben megalapított ifjúsági folyóiratában (Ifjúság és Élet) jelent meg 1938-ban. E cikkében Lantos így emlékezett meg Heilprin venezuelai látogatásáról és a tudós végnapjairól: „Utolsó utazá­sát 1906-ban tette meg Dél-Amerikában, az Orinoco torkolatának dzsungel­jeibe utazva. Örömmel ment ide. Már régen vágyódott a forró égöv vidékére. Sajnos ezen az egészségtelen vidéken beteg lett és a trópusi láz megölte a szervezetét. Erről az útjáról készülő könyvét már nem fejezhette be. New­Yorkba ment gyógyulni és pihenni. A szorgalmas, nemes érzésű, kiváló em­ber és nagy tudós itt fejezte be munkás életét ötvennégy éves korában."" III. c. Földrajztudósok és természetbúvárok Venezuela-képe a 20. század elején 1906-ban járt az Orinoco vidékén a sátoraljaújhelyi születésű Heilprin Angelo (1853-1907), a Philadelphiai Földrajzi Társaság egyik alapítója. 39 A magyar származású, de lengyel felmenőkkel is rendelkező természet­tudós nagyon fiatalon, három esztendős korában került ki az Amerikai Egyesült Államokba (Philadelphiába), ahol később komoly szakmai sike­38 GYÖRGY A.: i. m. 495-oldal 39 BALÁZS Dénes: Heilprin, Angelo. In: Magyar utazók lexikona (szerk.: BALÁZS D.), Pa­noráma, Budapest, 1993-154. oldal 40 LANTOS Lajos: Angelo Heilprin. Ifjúság és Élet. 13. évfolyam, 16-17. szám, 1938.312— 313. oldal 41 HEILPRIN, Angelo: Notes on the Schomburgk Line and the Guayana Boundary. Bulle­tin ofthe Geographical Club, Philadelphia, vol. IL, 1896.20-30. 42 A nevezett határvitáról GERSTER Béla (1850-1923) mérnök, földrajzi szakíró is érte­kezett. A „Brit Guyana és Venezuela közti határrendezés" című írása a Földrajzi Köz­lemények 1900.28/3-4. számában jelent meg a 111-113. oldalon. A cikkben Gerster a két ország között régóta dúló disputa történelmi és földrajzi gyökereit, valamint a robbanásig feszült ügy megoldására felkért bizottság 1899. június 15-i párizsi dönté­sét ismertette. 43 HALÁSZ Gyula: Angelo Heilprin emlékezete (1853-1907). Földrajzi Közlemények, 1909. július-augusztus, 238. oldal 44 LANTOS L.: i. m. 312-313. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom