Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán

FÉLÚTON ALASZKA ÉS TŰZFÖLD KÖZÖTT 203 7. kép Az Ávila-hegy erdővel borított déli lejtői (Balázs Dénes felvétele, 1969) Időrendi sorrendben első helyre kívánkozik a neves publicista, Falk Miksa (1828-1908) által átdolgozott Gallietti-féle^gyefemes világrajz", mely egyedülálló a maga nemében.

2

2 A „földirati, államtani és történelmi ismerettár" esztendővel a szervezett magyar földrajzoktatás megindulása, Hunfalvy János (1820-1888) egyetemi tanszékének megszervezése (1870) előtt jelent meg nyomtatásban. A „40 fametszvénynyel és 2i színezett térképpel"el látott kötet az enciklopédikus ismeretek gazdag tárházát nyújtja, amelyből a Venezuelára vonatkozó megállapítások sem maradtak ki. A „Kolumbiai Köztársaságok" gyűjtőnév alatt ismertetett országról szűkszavúan szólt a szerző, s az, amit elmondott róla, eléggé elnagyolt. A természeti környezetről például ez olvasható a kötetben:„Földje: részint bérezés, részint róna, úgynevezett Llanókkai, azazfátalan térségekkel, mellyek esőzés idején a legszebb növényzölddel boritvák,".

2

3 Keveset az ,0/e/ioco"országának demográfiai viszonyairól is olvashatunk. Gallietti leírása szerint Venezuela 1 millió 356 ezer fős népességéből nem egész negyedmillió a fővárosban összpontosult, míg a mára milliós metropolisszá növekedett Maracaibóban még csupán 40 ezer ember élt.

2

4 1871-ben, a Magyar Földrajzi Társaság létrejöttét megelőző esztendőben adták ki a több földrajzi tankönyvet is jegyző Ballagi Károly 22 GALLIETTI J. G. A. Egyetemes Világrajza (átdolgozta: FALK Miksa), Pesten, 1857. 23 GALLIETTI J.G. A.: i. m. 790. oldal 24 GALLIETTI J.G. A.: Lm. 791. oldal (1824-1888) királyi tanácsos és Király Pál (1841-1902) földrajzi szakíró háromkötetes geográfiai munkáját.

2

5 Az „Egyetemes Földrajz" című sorozat első kötetében kapott helyet Venezuela általános leírása. A könyv előszavában Ballagi hatásosan mutatott rá a geográfia akkori elnyomatott helyzetére és a hiányzó általános földrajzi munkák fontosságára: „Irodalmunkban a földrajz általában, de különösen az egyetemes földrajz oly szegényül van képviselve, hogy például egyetlen egy jelentékeny, de még csak olyan munkát sem tudunk felmutatni, a melyből az ember valamely egyszerű földrajzi kérdésben fölvilágosítást tudna magának szerezni."

2

6 Hézagpótlónak szánt könyvsorozatuk első kötetében számos dél-amerikai ország, köztük Venezuela bemutatására is sort kerítettek. A távirati stílusban megfogalmazott mondatok számos adalékkal szolgálnak a Venezuela földrajzával foglalkozó kutatók számára. A szerzőpáros három sűrűn telenyomtatott oldalon, államismeszerűen mutatta be az ország legfontosabb tájegységeit: a karibi partvidéktől a guyanai hegyekig. Utóbbi területről az alábbiakat olvashatjuk könyvükben:,,Polgárosultlakosa alig van több 20,000-nél, többi lakosait ellenben a független, vad indiánok teszik. 25 BALLAGI Károly-KIRÁLY Pál: Egyetemes földrajz I. kötet. Az „ATHENAEUM" kiadása, Pest, 1871.342-344-oldal 26 BALLAGI K.-KIRÁLY P.: i.m. III. oldal