Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán
FÉLÚTON ALASZKA ÉS TŰZFÖLD KÖZÖTT 201 5. kép Rosti Pál (1830-1874), Venezuela fotográfus utazója (Képforrás: Magyar Földrajzi Múzeum) Haenkét.) A kitűnő botanikus - aki korábban Erdély növényvilágáról írt átfogó értekezést - 1788-ban kapott meghívást a spanyol királytól, hogy csatlakozzon a szolgálatába szegődött itáliai felfedező-utazó, Alessandro (Alejandro) Malaspina (1754-1810) herceg tudományos expedíciójához (1789-1794). Az alapos geográfiai ismeretekkel rendelkező természettudós lemaradt a Cádizból induló hajóról, s csak később - Dél-Amerikában - csatlakozott az expedícióhoz. Előtte - egyes hazai szerzők (pl. Fodor Ferenc, Csinády Gerő) szerint - Henke megfordult az Orinoco deltavidékén, ahonnan gyűjtögetve vándorolt az uruguayi Montevideóba, majd onnan tovább Argentínába és Chilébe. 1 0 Amennyiben helytállónak tekinthető a fenti megállapítás, Henke venezuelai utazása nagy jelentőséggel bír az ország földrajzi megismerésében, mivel Alexander von Humboldt (17691859) híres latin-amerikai expedícióját (1799-1804) tíz esztendővel megelőzve sikerült eljutnia az Orinoco mellékére. 10 FODOR Ferenc: A magyar földrajztudomány története. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006.494. és 610. oldal CSINÁDY Gerő: Régi magyar geográfusok lexikona. Kézirat (Déri Múzeum természettudományi gyűjteménye), Debrecen, 1969.109. oldal Az első olyan hazánkfia, aki eljutott Bolivar országába, s az ott látottakról írott formában is számot adott, egy emigráns utazó, Wass Sámuel (1814-1879) volt. A kolozsvári születésű gróf [Wass Albert (1908-1998) erdélyi író egyik felmenője] regényes úton, Kossuth Lajos titkos megbízásából utazott 1849-ben Észak-Amerikába, majd onnan az Antillák érintésével Brazíliába. Feladatteljesítés közben az Amazonas torkolatánál bajba került, és mindenét hátrahagyva menekülni kényszerült Belém kikötővárosából. Alig ismert vízi utakon, kalandos körülmények között jutott el az Orinoco mellékére és Caracasba. Venezuela fővárosából az Egyesült Államokba utazott, ahol még éveket töltött el, mielőtt hazatért Magyarországra. Úti élményeit - köztük a Venezuelában szerzetteket - kétkötetes munkában („Kilencz év egy száműzött életéből"-, „Számi és tengeri utazások nyugoton") tette közzé 1861-62-ben. 1 1 Valamivel több időt töltött a „llanók országában" Rosti Pál (1830-1874), aki civilben szakképzett fotográfus volt. Akárcsak Wass, ő is az 1848-49es forradalom és szabadságharc idején, pontosabban annak leverése után hagyta el Magyarországot. Előbb Münchenben és Párizsban élt, ahol kémiai, néprajzi és földrajzi tanulmányokat folytatott. 1 21856-ban Amerikába utazott, ahol az Egyesült Államok és Kanada mellett számos trópusi országot felkeresett. Ekkor jutott el Venezuelába is, ahol nem kevesebb, mint öt hónapig tartózkodott. Utazásairól szépen illusztrált könyvet jelentetett meg 1861-ben. Az „Úti emlékezések Amerikából" című írását százhét évvel később Venezuelában is kiadták spanyol nyelven. Az előszót Wittman Tibor (1923-1972), Latin-Amerika történelmének avatott ismerője írta. A régi fotográfiák értékét jelzi, hogy Rosti Pál képanyagából 1987-ben kiállítást rendeztek Caracasban. A tárlat címe jól tükrözi az esemény jelentőségét:,, Első fényképek Caracasról". A kiállításról Balázs Dénes a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. számában emlékezett meg: „Ittkét fotográfus képeit mutatták be, a német Federico Lessmann festő és litográfus felvételeit, valamint a magyar természetbúvár Rosti Pál fotóit. Az utóbbi képeket másolatban a Magyar Nemzeti Múzeum bocsátotta a kiállítók rendelkezésére. A kiállítást a Szövetségi Kerület (...) kormányzósági palotájában rendezték meg. A megnyitón részt vettek a venezuelai politikai és kulturális élet jeles képviselői, magyar részről pedig Lederer Róbert, hazánk venezuelai nagykövete. A kiállításról szép ismertető füzet jelent meg.' n i Balázs Dénes felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak Caracasról, hanem az ország bizonyos karsztvidékeiről és barlangjairól is Rosti készítette a legelső fényképfelvételeket. Ezekből à „Venezuelai Barlangtani Egyesület külön kiállítást rendezett. Ebből az alkalomból a venezuelai posta elsőnapi bélyegzőt használt. Felirata - magyar fordításban így hangzott: Rosti Pál 130 évvel ezelőtt látogatta meg a Los Morrost. Az utóbbi Venezuela egyik legfestőibb karsztvidéke, melyet hazánkfia örökített meg elsőként fényké11 BALÁZS Dénes: Wass Sámuel. In: Magyar utazók lexikona (szerk.: BALÁZS D.), Panoráma, Budapest, 1993.414-415 oldal 12 KUBASSEK János: Rosti Pál. In: Nemzeti évfordulóink - 2005. (főszerkesztő: ESTÓK János), Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest, 2004.35- oldal 13 BALÁZS Dénes: Rosti Pál fényképeinek kiállítása Venezuelában. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok. Érd, 1989.64. oldal
