Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

IRODALOMTÖRTÉNET - Bakó Endre: Juhász Gyula debreceni kapcsolatai

192 BAKÓ ENDRE adást, és elhatározta bemutatását. Társulata legjobb erőit mozgósította a feladatra, s a debreceni lapokban hírverést indított már az előkészületekről. Ebben segítségére sietett Móricz Pál, a Debreczen szerkesztője, aki szegedi újságíró korából jól ismerte Deésyt, Juhász Gyulát pedig első szárnypróbálgatásaiban támogatta is. Most nemcsak elismerő kritikát közölt az 1909. április 1-i bemutatóról, de másnap, április 3-án vezércikkben méltatta az Atalantát és a Debrecen-Nagyvárad kulturális kapcsolatot. Helyt adott Csűrös Eerenc kritikájának is, amely nem impresszionista lel— kendezés, hanem alapos esztétikai értékelés. Csűrös méltatta a librettót, de rámutatott hibáira is, s emlékeztetett arra, hogy a mese nem eredeti, Perre Louys híres Aphrodite c. regényéből vette a szerző. Juhász a bukástól félve csak a második előadáson „merészkedett" megjelenni. Végül az Atalantát három sikeres előadásban vitte színre a debreceni társulat, „s a sikert teljesebbé tette a város irodalmi közvéleményének gavalléros megnyilvánulása: Juhász Gyulát, a komponistákat, s a színház művészeit Angol Királynő-beli díszvacsorán fogadta a Csokonai Kör."

7 Az elegáns banketten Juhász Gyula az asztalfőn foglalt helyet, s szerzőtársai nevében meleg köszönetet mondott a színigazgatónak és a szereplőknek. Háláját levélben is kifejezte Zilahy igazgatónak, melyet ugyancsak közölt a Debreczen. Az Atalanta azonban a negyedik tervezett előadást Debrecenben már nem érte meg, a társulat még egyszer játszotta júniusban - Nyíregyházán. „Mindenesetre - írja Borbély Sándor - Juhász Gyula és a debreceni színház kapcsolatáról összegzésképpen megállapítjuk: habár jelentős kihatást nem is jelentetett a költő életében, mégis A Holnap irodalmi társaságot és személy szerint Juhász Gyulát ért rágalmak és támadások évében együttérzést kifejező baráti gesztus Debrecen részéről az Atalanta előadása, Ady egy évvel korábbi debreceni szereplése után - Juhász Gyula meleg fogadtatása."

8 Az irodalomtörténet tud róla, hogy a háború idején néhány Juhász-vers megjelent debreceni lapokban, mégis konkrét előzmény és helyi vonatkozás nélkülinek tűnik az Egyetértés c. debreceni lap 1923. évi karácsonyi számában egy Juhász Gyuláról szóló cikk: „Az édes szavú, bánatos hangú rejtett érzékek költője, a szonettek dalnoka: Juhász Gyula jubilált. Huszonöt éves költői jubileumát ünnepelte Szeged, s az egész magyarság, aki szereti a költőt, és aki szívébe zárja annak dalait. A bensőséges magyar ünnepen megszólalt az új magyar irodalom. Babits Mihálynak és Kosztolányi Dezsőnek szavai mélyen bevésődtek a szívekbe, s ott új érzéseket gyújtottak meg. S a költő boldog volt, mert álmának egy része valóra vált - már életében a halhatatlanok sorába lépett. Huszonöt év, kegyetlen hosszú idő annak, kinek szívét új s új sebek fakasztottak véresre, akit tragédiák és álmok, szerelmek és bánatok kísértettek. De Juhász Gyula, az áldott Anna-dalok költője megmaradt az igazi művészi magányosság elefántcsonttornyában élő poéta portréjának. Juhász Gyula a csendnek, a melankóliának mély szavú énekese, elsősorban Szeged, s azután a magyarság poétája. Illő, hogy a magyar ifjúság is tűzzön egy szál búzavirágot 7 Szabó Sándor: Juhász Gyula Atalanta című operettje Debrecenben. Múzeumi Kurír, 1971/5.57-60 8 Juhász Gyula Atalantája Debrecenben. ITK. 1964/4.492-496. annak a poétának hervadhatatlan koszorújába, aki a magyar ifjúságnak mindig nagy tisztelője és igaz barátja volt. Jubilamus.. ,"

9 1924. december 21-én a Csokonai Kör Byron ünnepélyt rendezett a nagy angol költő halálának emlékére. A világhírű poéta alakját, költészetét Oláh Gábor idézte meg. „Ez alkalommal mutatkozik be azonban a debreceni közönség előtt Juhász Gyula, a ma élő költői generáció egyik legjelesebb tagja, akinek mély hangulatokat kifejező, igaz magyar bánattól átitatott költeményeit mindannyian olvassuk, de személyesen őt Debrecenben csak kevesen ismerik. Juhász Gyula néhány versét fogja felolvasni."

1

0 így történt, amint arról a lapok beszámoltak. „Juhász Gyula saját verseit olvasta fel, melyek, mint maga mondja, Tisza-parti furulyázáshoz hasonlatínak. Idejött Debrecenbe, a magyar lírai költészet városába, mert Debrecenből indult útnak a legnagyobb három magyar költő: Csokonai, Petőfi és Arany. Most itt volt közöttünk, és aki látta, saját szájából hallotta az ő költészetét, nem felejtette el rendkívül kedves verseit, elragadó szerénységét, hallatlan ünnepeltetését, vonzó megjelenését, és rövid idő alatt teljesen híve és tisztelője lett."

1

1 A debreceni szereplés versre ihlette, amely rövidesen, 1925. január 25-én látott napvilágot a Magyarság hasábjain, ezzel a dedikációval: Oláh Gábornak ajánlom, a vers alatt Debrecen jelzéssel.

1

2 Rosszul tudta tehát a kritikai kiadás szerkesztője, Juhász Gyula nem tartott előadást Byronról a debreceni Csokonai Körben, ott minden tudósítás szerint saját verseit olvasta fel Oláh Gábor előadása után, Móricz Zsigmond szereplése előtt. Csokonai szobránál A csillagtalan magyar téli éjben Megálltam szobrod előtt, ősi, szent Elődöm, és a csöndben és setétben Érced szava nekem vigaszt izent. íme, te állasz rendületlen épen. A halandók és mulandók felett, Maradandóság komoly köntösében Túléled a földi ítéletet. Megcsonkul ország, é s te oly egészen Dalolsz a múltból a jövőbe még, S szavad ekhózza bízó büszkeséggel Az ébredő s elhunyó nemzedék. És minden Lilla megszépül dalodban, Minden borocska tüzesebb leszen, Ha rád gondol utódod, s összedobban Minden magyar szív édes versekben9 Anonom: Juhász Gyula. Egyetértés, 1923. dec. 25.2 10 A Csokonai Kör Byron ünnepe. Egyetértés, 1924. dec. 18.5 11 A debreceni Csokonai Kör ünnepi felolvasó ülése Byron halálának századik évfordulója alkalmából. Egyetértés, 1924. dec. 23.12 12 JGYÖM 2. Versek. 1963.570.