Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

IRODALOMTÖRTÉNET - Orosz György: „Elefthériosz és Terasziosz leszálltak a könyv mélységeibe" - Egy régi hitvita zsidók és keresztények közt az európai apokrif irodalomban

186 OROSZ GYÖRGY Taraszka a szkomoroh bölcs válaszán: ahogyan a perzselő tüzet a víz ki­oltja, ugyanúgy szégyeníti meg az ostoba válasza a bölcs bőbeszédűség­ét. Taraszka meg mondá a szkomorohnak: »Elég volt már abból, hogy mi hallgatagon talányokat találjunk ki: én néked talányokat teszek fel, te meg vélem verekedel.« És Taraszka a szkomorohot pofon vágá, mond­ván. »Ide hallgass, te keresztény filozófus! A ti vallásotok szerint a szent evangéliumban ez vagyon írva: hanem aki megüti a jobb orcádat, fordítsd felé a másikat is.« A szkomoroh meg ezt mondá: »Ide hallgass, Taraszka testvér: ugyanabban az evangéliumban az is írva vagyon, amint akarjá­tok, hogy az emberek véletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek azokkal.« És Taraszkát pofon vágá, mondván: »Találd ki, Taraszka testvér: a tyúk lett-é a tojásból, vagy a tojás a tyúkból?« Taraszka meg semmilyen választ nem ada néki. Aztán Taraszka, levevén a sapkát a szkomorohról, annak a kopasz feje búbjára csapott és mondá: »Találd ki, szkomoroh test­vér: mitől lett a csattanás, - az én kezemtől vagy a te kopasz fejedtől?« És Taraszka mondá: »Szkomoroh testvér! hagyjuk mindezt és számoljuk össze, hány ünnep van az évben; és amelyik hitben több ünnep lesz, ak­kor arra a hitre térünk át.« És mondá a szkomoroh:.. .Tetszik nékem, amit szólottál: így cselekedjél..." * „lata istoria cielor 12 Vineri, din cursul anului, cari urmeazá a sä tinea de crejtini §i nule poate §ti carii sunt, Spre laturea apusului Ín tara Alheilor, Ín ín care este 0 cetate anume Drasna acolo era multime de jidovi locui­tor, care în totdeuna se ciertaü eu cre$tini prin tárguri altii pe cale earaltii ín curtile cetäti, pentru care pricinä se fäcu sobor pe vremea ímpáratului Karmil, pre a cerceta pricinele lor, I Deci sä stränserä bäträni jidovi ziserä cäträ cre$tin, Noi numai putem räbda delà voi aceasta räutate. Acum dar alejetivä voi un filosof al vostru dintre voi, §i noi ne vom alege alt filosof al nostru ca säsä ín trebe ei singuri intra ei; dar noi toti sä täcem $i de va birui filosoful vostru pe al nostru, noi sä avem a ne boteza, sä fim supuji la mari pedepse din parte-vë, II lîn urma aciestora crejtin le pläcu acieste cuvinte. Dupä aceasta î$i aleserä evreii un filosof al lor anume Terasie, ear cre$tini î$i aleserä alt filosof alor anume Elefterie, om în tälept §i temätori de D-zeu învâtatîn sfîntele scripturi. Deci filosoful cre§tïnilor era sîngur, ear al evreiilor a avut $i pe fïul seu anume Malho, apoi filosofîi întrarâ în­tro casa mare inciepurä a se întreba ín trecie în cuvinte amêndoi foarte trasnice între dän$ii cä saufost pogorit améndoi întru adencimea cärti eu toate täleuirile Bibliei aie prorocilor le puserä de fatä se pricirä multä vreme. .. Apoi începu ai zice Elefterie ... Spunem dar tu evreu­le de cheia cerului de brêul pâmântului de ciele $eapte urdituri pâmânte$ti stâlpi, încînsâtura märii, calea soarelui $i a lunei a stelelor, încheieturile la tot omul, moarte $i în viierea, spunem despre acestea toate. . ," 2 9 „íme az év 12 Péntekjének története, amelyeket megtartanak a keresz­tények, és nem tudhatják, melyek azok, Az Alheusok országának nyu­gati felében, ahol van egy Draszna nevű vár, nagyszámú zsidó lakosság élt, akik állandóan veszekedtek a keresztényekkel a vásárokban, mások az úton, és ismét mások a vár udvaraiban, ezért Karmil császár idejében gyűlést tartottak, hogy kiderítsék ennek okait, I Összegyűltek tehát az öreg zsidók, és mondták a keresztényeknek: Már nem tűrhetjük tovább részetekről ezt a rosszaságot. Most hát válasszatok magatok közül egy fi­lozófust, és mi is kiválasztunk magunk közül egy filozófust, hogy kérdé­seket tegyenek fel egymásnak, mi pedig hallgassunk, és ha a ti tudósotok legyőzi a mienket, mi megkeresztelkedjünk és nagy büntetéseket szen­vedjünk el, II Ezek után a keresztényeknek tetszettek ezek a szavak. Majd kiválasztották a zsidók a tudósukat, Terasie nevűt, és a keresztények is ki­választották a maguk tudósát, Elefteriet, aki okos ember, Istenfélő és szent írások ismerője. így hát a keresztények tudósa egyedül volt, a zsidókénak pedig ott volt a fia is, Malho, majd a tudósok bementek egy nagy házba, és kérdezték egymást, és nagy versenyre keltek, leszálltak a könyv mély­ségeibe, a Biblia és a próféták összes magyarázatait felsorolták, hosszú ideig vitatkoztak... Majd kezdé mondani neki Elefterie... Beszélj nekem az ég kulcsáról, a föld övéről, a hét nagy földi csapásról, a tenger közepé­ről, a nap, a hold és a csillagok útjáról, az emberi izületekről, a halálról és a feltámadásról, beszélj nekem mindezekről..." Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése Kétegyháza (Békés m.) 1974-12.13• * JELBESZÉD Mátyás király idejében történt, hogy egy angol lord hírét vette a nagy uralkodó világhírű könyvtárának, s eljött Budára, hogy a ritka gyűjte­ményt megcsodálja. A király kiadós magyar vendégszeretettel fogadta, de egy hét múlva megunta a különös lord mindenféle furcsa kérdezős­ködését. Többek közt az iránt érdeklődött, hogy van-e Magyarországon olyan tudós férfi, aki jártas a jelbeszédben. Ha van, szeretné kihívni vitat­kozásra, hadd lássuk, ki a különb: az angol-e vagy a magyar. A király azt mondta neki: - Természetesen van ilyen magyar tudós, csakhogy messzi lakik, sok­napijáróföldre, odafent Kassán. - Mindegy, elmegyek, nekem azt látnom kell - válaszolta a lord. Gyorsfutárral értesítette Mátyás király a kassai professzorokat, hogy egy angol tudós jelvitázót keres s hozzájuk megy. Teremtsenek neki a föld alól is megfelelő embert, aki a győzelmet meg tudja szerezni. A kassai professzorok nagyon meg voltak akadva, hogy hol vegyenek jelvitázót. Sok töprengés és tanácskozás után az egyik tanárnak szeren­csés ötlete támadt: - Van nekem egy elmés félszemű mészáros komám, az talán megfe­lelne az angolnak. 29 IATÄ ISTORIA CIELOR12 VINERI... CITICHAZ ANUL1962. XII. 15. (román kézírásos anyag Magyarországról)

Next

/
Oldalképek
Tartalom