Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

IRODALOMTÖRTÉNET - Orosz György: „Elefthériosz és Terasziosz leszálltak a könyv mélységeibe" - Egy régi hitvita zsidók és keresztények közt az európai apokrif irodalomban

182 OROSZ GYÖRGY mindig ez az anekdota jutott eszébe, amikor látta, hogy a diplomaták milyen kölcsönös megértéssel tárgyalnak egymással. A magyar nyelvterületen még jónéhány adat tanúskodik anekdotánk közkeletűségéről, amelyet az Üstökös egyik elbeszéléséből (1874) és a tárgy keleti változatainak mozzanatsoraiból szerkesztettünk meg. A külföldi szálak aztán a világirodalom útvesztőjében a képzeletet is megerőltető időbeli és térbeli távolságokba vezetnek. Az 1260 körül meghalt Accursius bolognai tanár, a maga idejében a jogtudósok bálványa, egy népmondából jegyezte le a nyugati ősi típust. Ettől kezdve nyomait lépésről-lépésre követhetjük napjainkig. A XIV. században GiovanniSercambi olasz novellista, a XV. században Hans Rosenbliit német költő és a XVI. században Hans Sachs kedélyes részletezésében kerül elénk a jelvita. Elmés gúnyolódásra használta fel a minden idők egyik legszellemesebb francia írója, Rabelais, 1532ben. A prédikációs könyvek lapjai 1483-ban és a schwank-gyűjtemények tág keretei 1522-ben nyíltak meg előtte. Élőszóbeli hagyományának szívós életére jellemző, hogy még napjainkban is egészen friss népies változatai vetődnek felszínre Litvániában, Hollandiában és Németországban. Ezzel azonban még nem érnek véget a nyomok. A kutatás a kínai, mongol, török és indiai népmesékben további gazdag változatait fedezte fel, s csak nemrég derítette ki, hogy eredete lenyúlik az egyik kétezer éves múltú szanszkrit mesegyűjteménybe, ahol azt olvassuk, hogy a dharai király udvarában egy Ranika nevezetű félszemű molnár győzi le a jelekkel való értekezésben a világhírű buddhista tudóst. A legtávolabbiak is a maiakkal mozzanataikban annyira egyeznek, hogy csak a világnézeti különbség és a humor színének árnyalatai különítik el őket egymástól."

1

9 A középkori hajszálgyökerekből táplálkozó és napjainkban is élő szent hagyományanyag tudományos feldolgozása révén a mai generációk kultúrtudata jelentős mértékben gazdagodhat és bizonyos fokig regenerálódhat. PÉNTEKI SZÖVEGEK flflTHMUa

2

0 Bo nycTbiHH TpyqHHMeia TpyflUJica, OHb M fleHb 14 HOMb Bory MOJlUJlCfl, He B/ia/pt OH"b HU pyKaivw, HM HoraMu, He BUfla/lt OH"b CBOHMW flCHbIMH OM3MM. 5 EMy flflTHnqa BO CHe npucHH/iacb M Boropopna noflBM/iacb, fla/ia eMy pyKH m Horn, flajia eMyacHbifl OMM: «Tbl noflu-KO-ca, Focno/ptí-Bo>KÍM TpyflHma, 10 flofln no Bcewiy őe/ioMy CBeTy, «Tbl CKaM, f0Cn0/lHÍÍÍ-B0>KÍM TpyflHMK"b, 19 GYÖRGY 1938:191-192, N

8116. Nevezett kutató a következő műre hivatkozik: GYÖRGY 1934:143,^102. 20 BESSONOV1861-1864: II./6.163-164, N

9 594 (orosz vallásos népének). «HTOÓTJ MaTbfleieií He npoK/iuHana, «HTo6"b fleieíí JKi/iflawb He Ha3biBa;ia: «

H

TO Wnflbi y Xpucra npoK/miu; 15 «HîOÔbl B"b nflTHHLty 30JTb He 30J1MJ1M, «Hïo6"b Ha MMCTyso Bo/iy He nymatiw: «HTO B"b nflTHHity Wiiflbi Xpnaa pocnnHa/iM, «ropflMyio KpoBb nponymajw.» HoBropoflCKaa ryöepHi f\ Ban/iaíícKiM ye3A"b flepeBHfl RPEUJHFLTBI Péntek A pusztában egy aszkéta buzgólkodott, Éjjel-nappal Istenhez imádkozott, Nem volt keze se lába őnéki, Ragyogó szemével se látott. 5 Néki Pjatnyica álmában megmutatkozott És az Istenszülő megjelent, Adott néki kezet és lábat, Adott néki látó szemet: Menj hát el mostan, Úristen aszkétája, 10 -Menjel a széles nagyvilágba, - Hirdesd, Úristen aszkétája, Hogy az anya gyermekeit meg ne átkozza, Hogy gyermekeit Zsidónak ne nevezze: Mert a Zsidók Krisztus előtt átkozottak; 15 - Hogy pénteken hamuból lúgot ne főzzenek, - Hogy vizekhez ruhát öblíteni ne menjenek: Mert pénteken a Zsidók Krisztust megfeszíték, Forró vérét kiontották.Novgorodi kormányzóság Valdaji kerület Gresnyati falu riacTbipcKoe YMeHie 0 flBeHaflMam ïlflTHmvb

2

1 1. riflTHMLta Ha nepBoii HefletiM nocra Be/maro. KTO ciio xpaHMTb, Torb Me/ioBeK"b He yMperb BHe3anHoü cMepm 2. ripefl"b b/iaroBeuteHÍeM"b FlpecBflTbiíi Boropofluubi. KTO ciio nocTHTqa, TOT"b OT"b HanpacHaro yóiíícTBa coxpaHeH"b óy/tem 3. Ha CTPAIUHOM HeflejiM Bemaró nocTa. KTO ciio NFLTHNQY nocTHTita, TOT"b MejioBeia oT"b cMepTHaro rpexa M36aB;ieH"b óyqerb. 4. Flpefl-b Bo3/tBn>KeHÍeM"b HecTHaro KpecTa. KTO CÍIO nocTUTqa, TOTL qejioBeK"b 0T"b BoeHHaro Mena coxpaHeHi. öyflerb. 21 BESSONOV 1861-1864: II./6.156-157, N

s 590 (orosz apokrif szöveg).