Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET, IPARMŰVÉSZET - Jolanta Zuk-Orysiak: A lublini Szentháromság-kápolna bizánci-orosz freskói és restaurálásuk története
158 JOLANTA 2UK-ORYSIAK restaurálták, 1986-1995 között pedig a hajó 3 9 festményeit. Korábban újrafalazták és megerősítették a régi falak repedéseit. Az 1970-es és '80as években eltávolították az összes foltot és glettet, és sárgásabb színű habarccsal pótolták (márgás mésszel vagy vasoxid- és agyagtartalmú krétával) azokat. A munkálatok programja tartalmazta a freskók teljes restaurálását, amely a vakolat és a festmények struktúrájának megerősítésével kezdődött. A régi javítások során alkalmazott glett nem megfelelően lett felhelyezve, és nem megfelelő anyagokból képszült (gipsz, cement). A felületekről eltávolították a só-lerakódásokat, az elszíneződött retust és pontozást (túl nagyméretű pontokat alkalmaztak), és a rekonstrukció nagyobb részét. A nagy felületű hiányok esetében csak „egyesítő rekonstrukciót" alkalmaztak, a megsemmisült részletek helyreállítása nélkül. A restaurátoroknak meg kellett küzdeniük a technikai és technológiai szabályok okozta nehézségekkel is. Új, kétrétegű, mész alapú glettet vittek fel a falakra, melyet a falak alsó részein márványporral vegyítettek. 4 0 A pontozást mésztejjel kevert gyenge tojástemperával végezték - a világosabb alapra kisebb méretű, sötétebb pontokat vittek fel. 4 1 Kétfajta technikát alkalmaztak: a kis felületi hiányokat simára festették, míg a nagyobb felületű hiányosságok esetében egész színfelületeket festettek, alkalmazkodva a kompozíció alakjához és méretéhez, annak részleteiben azonban nem törekedtek az eredeti kép helyreállítására (a hitelesség miatt). Azt az elvet követték, hogy az eredeti részeknek mindenkor dominálniuk kell, még akkor is, ha csak töredékesen maradtak fenn. A felújításon dolgozó restaurátor-csoportból feltétlenül ki kell emelni okleveles restaurátoraink Stanislaw Stawicki, Maria Milewska, Magdalena Gawlowska és Leonard Bartnik nevét. Munkájuk híven tükrözi szakmai professzionalizmusukat. Az Örökségvédelmi Hivatal 1997-ben magas díjjal jutalmazta a Lublini Múzeumot, a beruházó és a restaurátorok mintaértékű munkájának elismeréseként. M. Gawlowska és L. Bartnik a freskók retusálásán is dolgoztak 20042005 és 2008-ban, a kápolna alapozásának stabilizálását követően. Sajnos a felújítási munkálatok során a falak repedései tovább mélyültek, a falakra nehezedő nyomás miatt sérültek a szentély déli oldalán és a boltozaton található freskók. A korábbi repedések helyén nagyobb rések jelentek meg, illetve újabb hajszálrepedések alakultak ki. A legnagyobb mérték39 A festmények restaurálásának dokumentációja: b. Gawlowska, M., Szentháromság-kápolna hajójának déli fala, Lublin, 1993 c. Bartnik, L., Szentháromság-kápolna, hajójának északi fala, pillére, a kórusra vezető lépcső külső borítása, Lublin, 1995 d. Milewska, M., Szentháromság-kápolna hajójának északi fala és boltozata, a diadalív, 2002 40 A festmények restaurálásának dokumentációja: a. Stawicki, S., A Szentháromság-kápolna szentélye, Lublin, 1980 b. Gawlowska, M., Szentháromság-kápolna hajójának déli fala, Lublin, 1993 c. Bartnik, L., Szentháromság-kápolna, hajójának északi fala, pillére, a kórusra vezető lépcső külső borítása, Lublin, 1995 d. Milewska, M., Szentháromság-kápolna hajójának északi fala és boltozata, a diadalív, 2002 41 mint 39 ben a szentélyrész 4 2 sérült, a repedések összesített hossza itt elérte a 62,4 métert, a hajóban főleg a falak repedeztek meg, 32,1 m összhosszúságban. A falak mozgásának következményeként sérültek a boltív bordái és csúcsa, a diadalív felőli résznél. Amikor a folyamatos megfigyelés megerősítette, hogy a falak mozgása abbamaradt és a repedések már nem mélyülnek tovább, megkezdődhetett a kötőanyaggal való kitöltésük. A szerkezeti-restaurációs munkák célja a freskók sérüléseit okozó tényezők kizárása volt. A repedéseket fehér cement és szénrost tartalmú mészalap valamint Ruredil X márkájú ásványi ragasztó keverékével töltötték ki. Összeragasztották a vakolat különvált rétegeit a repedések mentén, retusálták a freskók sérült részeit. A restaurálás során a felhólyagosodott részeket és a felvált vakolat-darabokat visszaragasztották, ezt diszperziós akrilgyanta (kétkomponensű ragasztó) beinjektálásával végezték; illetve márványporral kevert mészből készült glettel fedték a nagyobb felületi hiányosságokat. A mélyebb repedéseket homokos-meszes habarccsal fedték be két rétegben. A szentély boltozatán található borda csúcsának sérülését is helyreállították, pótolták az ablakkeretek hiányzó töredékeit. A korábban színes folttal már elfedett glettekre apró pontozást alkalmaztak, amelyhez tojástemperát használtak (kevés meszet kevertek bele, amely fehér szín szerepét töltötte be). A 2007-2008-ban folytatott restaurátori munkák alatt a kápolnában kicserélték az elkorhadt fa ablakkereteket is, ami együtt járt az ablakok kőkeretén található freskók restaurálásával. Az új ablakkeretek ragasztott tölgyfából készültek, natúr színben, melyekbe visszahelyezték az eredeti vitrázsokat. Megtisztították az ablakok káváit is. ÖSSZEGZÉS A lublini freskók technikai-technológiai problematikáját több publikációban bemutatta Stanislaw Stawicki professzor. Az első restaurálás idejéből származó retus vízzel való eltávolítása, a kötőanyagban lévő szervesanyag elmozdulását eredményezte. 4 3 A következő időszakban, 1976-ban és 1986-ban felfedezték a glóriák és a szentély boltozatán található csillagok aranyozásának nyomait. Etikai és restaurátori szempontokat szem előtt tartva a mintavétel lehetősége korlátozott. A kutatások kiegészítéséhez feltétlenül fontos a digitális fotódokumentáció készítése. A Szentháromság-kápolnában még hátra van a homlokzat, a földszint és a kripta téglafalainak konzerválása, a kőelemek és a reneszánsz portál restaurálása, a világítás modernizálása, a tetőszerkezet és a tető felújítása a tetőhéjazat cseréje, a szentély tetején és a diadalív felett található fémkeresztek restaurálása, a földszinti megmaradt ajtók konzerválása. Akár 42 Gawlowska, M., Bartnik, L., Sprawozdania z prac konserwatorskie przy malowidtach sciennych w Kaplicy Trójcy Swiçtej prowadzonych w latach 2005 i 2008. 43 Kaplica Trójcy Swiftej na Zamku Lubelskim. História, teologia, sztuka, konserwacja. Materialy z sesji zorganizowanej w Muzeum Lubelskim 24-26. kwietnia 1997Stanislaw Stawicki, Uwagi do prac konserwatorskich prowadzonych w kosciele zamkowym w latach 1954-60 oraz 1972-78.
