Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET, IPARMŰVÉSZET - Jolanta Zuk-Orysiak: A lublini Szentháromság-kápolna bizánci-orosz freskói és restaurálásuk története
A LUBLINI SZENTHÁROMSÁG-KÁPOLNA BIZÁNCI-OROSZ FRESKÓI ÉS RESTAURÁLÁSUK TÖRTÉNETE 155 szállás vezetőinél. A felfedezés megtekintéséhez Szentpétervárott öszszehívták a Cári Régészeti Bizottságot, 1 6 amely 1903-ban a helyszínen, Lublinban megtekintette a műemléket. A helyreállítási munkákat gyorsan és felületesen végezték, 1903-ban 2 hét alatt felszínre hozták a festmények nagy részét P. P. Pokryskin irányításával. A freskók kiszabadítása során Pokryskin és Csisztjiakov fotókat készített a lublini kápolnáról, ezek hátoldalára feljegyeztek némi információt a fényképekről, illetve a szentpétervári archívum leltári száma látható még rajtuk. 1 7 A Bizottság néhány előre meghatározott, téves elméletet közölt a freskók keletkezéséről, melyek megalapozatlanságát Hieronim topaciiíski fedte fel 1904-ben a lublini sajtóban. 1 8 Az orosz fennhatóság által kiküldött Bizottság 1914ben még folytatta a munkálatokat, melyek során sajnos visszafordíthatatlanul megsérült a Jagelló teljes királyi titulusát is tartalmazó alapítási felirat. Már a húszas évek végén felvetődött, hogy ez szándékosan történhetett így... A FESTMÉNYEK KÉSZÍTÉSÉNEK TECHNIKÁJA A falak és a boltív díszítése megfelel a XV. században kötelező bizánciorosz kánonnak. A vakolat felületeit horizontális rendben kapcsolták öszsze - ilyen elhelyezkedést alkalmaztak orosz földön is. A technikai-technológiai szabályok megértéséhez Stanislaw Stawicki professzor elemzései 1 9 nyújthatnak segítséget, melyeket az „Athoszhegyi festőkönyv", az orosz festőkönyvek (podlinnik), Tipika Niektarija (legterjedelmesebb) és a görög Hermeneiák (a fa- és falazott alapon való festés iránymutatóit tartalmazzák) - festészeti egyezmények, dolgozatok alapján fogalmazott meg. A lublini freskók technikája néhány egyedi vonást is mutat, ezek az épület adottságaiból és a festmények készítőinek technikai és művészi tehetségéből fakadnak. Az első laborvizsgálatok 1965-ben készültek és a freskók kémiai összetételére irányultak. 20 A bizánci-orosz falfestmények felrakásának szabályai minden kulturális központban egységesek. Általában a mesterekkel együtt dolgozó képzett „technikusi csapat" segített a megvalósításban (mészalap elkészítése, a „napi adagok" rendszerében fentről lefelé felkerülő vakolathoz; nemritkán a vakolat elegyengetése volt a feladatuk). A vázlatrajzot felvizezett, 16 A Lublini Állami Levéltár dokumentumaiból, melyek a Cári Régészeti Bizottság munkájával kapcsolatosak, ill. a műemlék állapotát írják le az I. világháború idején. 17 A lublini vár Szentháromság-kápolnája. Történelem, teológia, művészet, restaurálás. Az 1997. április 24-26 között rendezett konferencia előadásainak anyaga. - H. Bilewicz, Krakkó és Szentpétervár között... 18 llustrowany przewodnik po Lublinie, Lublin, 1931, Kiadja: Polskié Towarzystwo Krajoznawcze - oddziat Lubelski. 19 A lublini vár Szentháromság-kápolnája. Történelem, teológia, művészet, restaurálás. Az 1997. április 24-26 között rendezett konferencia előadásainak anyaga. - Stanislaw Stawicki, A lublini vártemplom bizánci-orosz falfestményeinek technikai és technológiai problematikája. 20 A lublini vár Szentháromság-kápolnája. Történelem, teológia, művészet, restaurálás. Az 1997. április 24-26 között rendezett konferencia előadásainak anyaga. - Stanislaw Stawicki, Megjegyzések a vártemplomban 1954-60 és 1972-78 között folytatott restaurálási munkálatokhoz. világos okkerrel készítették, majd éles szerszámmal bevésték. A rajz szélein kezdték meg a festékanyag felvitelét - először a sötét alapot (rieft), a grafikus kidolgozást pedig egyre világosabb árnyalatok és sötétebb kontúrok alkalmazásával oldották meg, melyek körbefogták és hangsúlyozták az egyes formákat. A festészeti technikák közül dominál a lazúrtechnika, de találunk impasto-technikával festett jeleneteket is, mint pl. egyes függönyökön a fény, Krisztus az Olajfák hegyén, vagy az Utolsó vacsora (a szentélyben). A szentélyben található freskók sokkal magasabb művészi szintet képviselnek, mint a hajóban található festmények. A munkák záróakkordjaként a sötét alapra lazúr és aranyozás került: elsősorban a szentek és angyalok alakjának fénykoszorújára, illetve a boltozaton található csillagokra. A háttér (ég) kékjének és a csillagok szikrázásának hatása szerepel a bizánci, az olasz trecento valamint az (nyugati és közép-) európai festészetben is. Négy héttel a vakolás és a festett réteg elkészítése után vitték fel a freskók aranyozása alá az okker alapot. 2 1 A Cári Régészeti Bizottság által végzett munkálatok Juliusz Makarewicz, Edward Trojanowski és Bohdan Marconi csoportjai közvetetten hozzájárultak az aranyozás megsemmisüléséhez. Az olajpácos aranyozáshoz egyfajta mixtiont készítettek száradó olajból, szárítóanyag hozzáadásával. A glóriákat az aranyozás előtt belülről sötét, kívülről világos vonallal jelölték körül. Néhány drapéria-ábrázoláson ritmikusan váltakozó színformákat figyelhetünk meg, ezek lehetnek a megsemmisült aranyozások nyomai. A lublini freskók vakolata mikroszemcsés szerkezetű. A mésziszapoló gödör aljából feltehetően agyagszemcsék kerültek a masszába, amikor a sulykolóval a mészpéphez szerves anyagot kevertek, ez az oka a lublini vakolat meleg tónusának. 2 2 A Lublini-hátság területein fejtett, kalcedon- és kovatartalmú (Si0 2 x nH 0) mészmárgából vagy krétamészből 2 3 készült az égetett mész (CaO). A vakolat színe befolyásolta a festmények színtónusát valamint nehézségeket okozott a rekonstrukció során főleg a pontozásos technika alkalmazásakor. Az 1950-es és 60-as évek fordulóján folytatott restaurálás során a vakolat hiányosságait egyszerű, világos 2 4 homokos-meszes 2 5 habarcscsal pótolták, mely azonban faktúrájában meglehetősen elüt az eredeti vakolattól. 21 A lublini vár Szentháromság-kápolnája. Történelem, teológia, művészet, restaurálás. Az 1997. április 24-26 között rendezett konferencia előadásainak anyaga. -Stanislaw Stawicki, A lublini vártemplom bizánci-orosz falfestményeinek technikai és technológiai problematikája.. 22 A lublini vár Szentháromság-kápolnája. Történelem, teológia, művészet, restaurálás. Az 1997. április 24-26 között rendezett konferencia előadásainak anyaga. - Stanislaw Stawicki, A lublini vártemplom bizánci-orosz falfestményeinek technikai és technológiai problematikája. 23 Rudniewski, P., Technika malowidel bizantyjsko-ruskich na przykladzie polichromii sciennej w Lublinie i Supraslu. [in:] Bibliotéka Muzealnictwa i ochrony zabytków, séria B, 1X1,1965. 24 A festmények restaurálásának dokumentációja: a. Stawicki, S., A Szentháromság-kápolna szentélye, Lublin, 1980 25 Rudniewski, P., M. Samborski, Problemy zwiqzane z pracami konserwatorskimi przy kaplicy sw. Trójcy na zamku w Lublinie, [in:] Ochrona Zabytków, 1968, nr 3,
