Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET, IPARMŰVÉSZET - Grazyna Jakiminska: A Szentháromság-kápolna

146 GRAZYNA JAKIMINSKA rangsorában az első harminc utolsó harmadába tartozott.

1

4 A város jelentősége szorosan összefüggött a Német Lovagrendet a Fekete-tengerrel összekötő kereskedelmi útvonal melletti elhelyezkedésével.

1

5 Ettől a fő kereskedelmi útvonaltól leágazott egy Lublint Sziléziával és Wrocfaw-val, illetve egyéb nyugati városokkal összekötő út is. A város három gazdasági szféra találkozásánál feküdt, melyek fejlődéséhez elengedhetetlen volt a cserekereskedelem. Nagyon sokat nyert a Krewói (lengyel-litván) Unió 1385-ben történt létrejöttével.

1

6 Lengyelország és Európa történetének e korszakával foglalkozó történészek egy része úgy tartja, hogy 1385. augusztus 14-én Krewó-ban csak előkészítették ezt a megfelelő dokumentumok aláírásával. Jagelló, a litván nagyherceg, Lublinban került a lengyel trónra, itt volt ugyanis a nemesek koronázási országgyűlése 1386 februárjában. Jagelló ezután Lublinból Krakkóba ment a koronázási szertartásra, keresztelésreés esküvőre.

1

7 Jagelló Ulászló minden bizonnyal emlékezetébe véste azt a várost, ahol lengyel királlyá választották: erre utal az uralkodó itinerariuma is.

1

8 Uralkodásának 48 éve alatt 35 alkalommal látogatott Lublinba, hosszabb-rövidebb időt töltve a vár termeiben. Istenfélő ember volt, így minden bizonnyal lublini tartózkodásai során részt vett a várkápolnában tartott miséken. Jagelló Ulászló idejéből származik a kápolna következő írásos említése is. 1395-ben a király két Lublin melletti falut adományozott a kápolna káptalani javadalmasának.

1

9 Jan Dtugosz erre az információra, valamint Jagelló királyi portréjának és címerének jelenlétére alapozta azt a feltételezést melyet utána sokan átvettek -, hogy Jagelló Ulászló a kápolna alapítója. A Lengyel Királyság építészeti műemlékeit Kazimierz Stronczynski szenátor vezetésével vették leltárba, Adam Lerue rajzoló ekkor ismerte fel a vártemplom „ókori" jellegét.

2

0 Feltűnt neki a hasonlóság a Nagy Kázmér alapította egy tartópilléres templomokkal.

2

1 Jagelló Ulászlónak tulajdonítja a templom alapítását Wladyslaw Kornél Zielihski lublini történész is,

2

2 aki az építkezés kezdetének évét 1395-ben határozta meg. Zielihski szerint a templom egy régebbi fatemplom helyén épült.

2

3 Észrevette a „furcsán gyönyörű és különleges belső szerkezetet"

2* Egy másik XIX. szá14 M. Bogucka, H. Samsonowicz, Dzieje míast i mieszczanstwa w Polsce przedrozbiorowej, Wroclaw 1986,42.0. - a XII. században Lublin a lengyel városok listáján az első harminc között szerepelt; R. Szczygiet, W. Sladkowski, Zarys dziejów miasta Lublina, Lubiin 1993,14.0. 15 R. Szczygiet, Lublin na przetomie XIV i XV wieku, [in:] Kaplica Trójcy Swiçtej na Zamku Lubelskim..., 1-9.0. 16 R. Szczygiet, Lublin osrodkiem wielkiego handlu w XV i XVI wieku, [in:] Spojrzenia w przesztosc Lubelszczyzny, szerk. K. Mysliriski és A. A. Witusik, Lublin 1974,27-45.0. 17 R. Szczygiet, H. Gmiterek, P. Dymmel, op. cit. 42.0. 18 A. G^siorowski, Itinerarium króla Wtadystawa Jagietty 1386-1434, Varsó 1972. 19 J. A. Wadowski, Koscioiy lubelskie, Krakkó 1907, 40-41 0.; J. Dtugosz, Liber beneficiorum dioecesis cracoviensis, t. 2, Krakkó 1864,537- 0. 20 A. Lerue, Album Lubelski, Varsó 1858. 21 M. Brykowska, Architektúra królewskiej kaplicy sw. Trójcy na Zamku w Lublinie, [in:] Sztuka okolo 1400. Materiaty Sesji Stowarzyszenia Historyków Sztuki, Varsó 1996, t. 1,127.0. 22 W. K. Zielihski, Monografia miasta Lublina, 1.1 Dzieje miasta Lublina, Lublin 1878,32.0. 23 u.o. 24 u. 0. zadi lublini történész, Alfred Pomian Kobierzycki szerint a vártemplom prebendaként funkcionált 1326-tól és Jagelló Ulászló újíttatta fel 1395ben.

2

5 Az egyházi források és a lublini templomok történetének ismerője, Jan Ambrozy Wadowski atya szerint a templomot 1400-ban, a Szt. Márton-nap utáni első vasárnapon szentelte fel a krakkói érsek, Piotr Wysz Radoliríski.

2

6 Nehéz megmondani, honnan származik a felszentelés dátuma, ami az 1603-as lublini érseki látogatás jegyzőkönyvében már szerepel.

2

7 Az is elképzelhető, hogy a helyi hagyomány ily módon őrizte meg Jagelló lublini érdemeit.

2

8 Összefoglalva: meglehetősen nehéz meghatározni a lublini vártemplom fennállásának kezdetét. A régészek feltételezései szerint a templom a vár építésével lehet egyidejű, s ez kapcsolatba hozható a lublini esperesség felállításával.

2

9 Amikor a várhegyen megjelentek a vár első épületei, mint pl. a köralaprajzú öregtorony, azzal egyidejűleg, minden bizonnyal a várfalakon belül, az uralkodó képviselőjének székhelyén kellett emelni egy vártemplomot is, hiszen ebben a korszakban törvényszerű a hasonló jellegű központokban a templomépítés. A régészek úgy tartják, hogy a kápolna későbbi hajójának építése Igazságos Kázmér (1177-1194) uralkodásának idejére tehető.

3

0 Lokietek Ulászló királysága alatt folytatódott a vár bővítése, ezt a négyszögletű lakótorony építésével kapcsolják össze.

31 1407-ben a lublini városi tanács nem kis összeget, 9 márkát fordított a Szentháromság-kápolna körüli munkákra. A legrégebbi lublini városi számadáskönyv (ami nem maradt fenn) kivonatából tudjuk, hogy pontosan mire költötték ezt az összeget: a királyi határozat értelmében 8 márkát a lublini vártemplom körüli munkákra, 1 márkát pedig a festő munkabérére.

3

2 A templomra vonatkozó feljegyzések elemzése után megállapíthatjuk, hogy a Nagy Kázmér által megépíttetett kápolnán legközelebb Jagelló Ulászló utasítására végeztek építési munkálatokat. Kazimierz Mysliriski történész szerint ezen munkák kezdete valamivel 1407 előttre tehető és a 9 márka feltehetően csak ennek az egy évnek a kiadásait fedezte.

3

3 Mysliriski hívta fel a figyelmet arra, hogy ekkor valamilyen festészeti munkálatokat is végeztek. Érdemes kiemelni azt a tényt, hogy a lublini városi tanács ilyen komoly összeget fordított a várkápolna munkálataira - a városi tanács minden bizonnyal a király jóindulatát akarta megnyerni magának.

3

4 25 A. P. Kobierzycki, Monografia Lublina, Lublin 1901,109.0. 26 J. A. Wadowski, op. cit., 56-57.0. 27 A Lublini Érseki Levéltárban fellelhető Érseki látogatás aktája, AKL, vol. 96. 28 Feltehetően így zajlott a vártemplomnak, mint Jagelló Ulászló királyi kápolnájának felszentelése. 29 J. Marczewski, Duszpasterska dzialalnosc Kosciota w sredniowiecznym Lublinie, Lublin 2002,86. o. 30 I. Kutylowska, Rozwój Lublina w VI-XIV wieku na tie urbanizacji miçdzyrzecza srodkowej Wisty i Bugu, Lublin 1990,84.0. 31 K. Mysliriski, Najstarszy Lublin..., 183.0.; S. Kuras, Stownik historyczno-geograficzny, 12.7 0. - ez a történész azt is feltételezi, hogy a Szentháromság-templom Lokietek Ulászló idején már létezett. 32 K. Mysliriski, Wójt dziedziczny i rada miejska w Lublinie 1317-1504, Lublin 1962,40.0. 33 u.o. 34 u.o.