Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET, IPARMŰVÉSZET - Boldog Zoltán: Török fonott pajzs a Déri-gyűjteményből
TÖRÖK FONOTT PAJZS A DÉRI-GYŰJTEMÉNYBŐL 131 zik Erdélyből, a Brukenthál család gyűjteményéből. Török. XVI.sz. I. fele. 500.000" (DÉRI 1922,154b, kéziratos bejegyzés, 17.). A gyűjteménybe kerülés időpontjára csak következtetni lehet. Déri 1920-ban lezárt kéziratos beszerzési naplójában nincs nyomuk, tehát a pajzs feltehetőleg ezután kerülhetett hozzá. Az 1922-ben kiadott leltárkönyben a többi, máshonnan vásárolt török fegyver nyomtatott listája mellett a Brukenthal-gyűjteményből vett néhány török fegyver (a kalkanon kívül még két aranyfestésű török íj, egy íjtegez és hat török nyíl - ezek közül ma nincs meg minden tárgy) csak Déri Frigyes saját kezű, utólagos kéziratos bejegyzéseként szerepel. A tárgy mellett vételárként igen magas összeg, 500 000 áll, ez arra utal, hogy Déri már az ekkor erősen inflálódott koronában fizetett érte. 1 0 A Déri-gyűjtemény kalkanja a díszítetlen harci pajzsok közé tartozik (10-11. képek). Kivitele a lehető legegyszerűbb, olcsó anyagokból készült. Festetlen kenderfonalakkal összeerősített, vöröses mogyoróvesszőkből áll. A pajzsdudora egyszerű, domború vaslemez, ami körül hat vasszegecs helyezkedik el, a pajzs pereménél körben további hat vasszegecs van. A felületet átütő szegecsek a pajzs belső oldalán a szíjakat rögzítik. A fém alkatrészek, a pajzsdudor és a szegecsek kidolgozása kimondottan durva, illeszkedésük pontatlan. A kalkan belső oldalát félig lekopott, barna vászonborítás fedi. A középső, egymást keresztező tartószíjak fonott bőrből vannak, akárcsak a másik, középen rögzített tartószíj. A szélső hordszíjak már nincsenek meg. A kalkan peremén varrott bőrcsík fut körbe. Átmérője 53 cm, így még az amúgy sem túl nagy török kalkanok között is a kisebbek közé sorolható. 16-17. századi, pontosabban datálni nem lehet. A pajzs felületén hat-hét, 10-15 cm hosszú vágásnyom található, ezek egyike a pajzsdudort horpasztotta be, a többi, nagyjából egyirányú vágás a pajzs széléhez közel van. Nagy kárt egyik sem okozott, csak a kenderfonalakat hasították szét, és a vesszők felületét sértették meg kissé, illetve a legszélső vágások a pajzs bőrperemébe is belevágtak. A Debrecenben őrzött török pajzs különlegessége éppen az egyszerűségében van. Ugyanis a hazai és külföldi gyűjteményekben őrzött török kalkanok csaknem mindegyike díszített harci- vagy kimondottan díszpajzs, hiszen éppen emiatt kerülhettek egykor a főúri és uralkodói magán-, majd később közgyűjteményekbe. A Debrecenben őrzött kalkanhoz hasonló, egyszerű, kizárólag hadicélokra szánt fonott pajzsok egykor tömegével készülhettek a Török Birodalomban, de ilyen ma a múzeumokban kevesebb van, jóformán csak ábrázolások maradtak fenn róluk. A nyugati katonák szemében pedig jellegtelen külsejük és csekély értékük miatt nem számíthattak hasznos vagy mutatós zsákmánynak, így többnyire a 10 Néhány kiragadott példa Déri beszerzési naplójából összehasonlításként: a régi, stabil korona idején Déri 1913. ápr. 14-én egy (mostanra elveszett) hegyestó'rt vett 400 koronáért, 1915. márc. 5-én egy vaspajzsot, egy kengyelpárt, négy alabárdot vett öszszesen 2000 koronáért. A fegyvergyűjtemény egyik legdrágábban vett tárgya egy ritka 15. századi osztrák pajzs, amely vagy az ausztriai Szent György-lovagrend, vagy egy Szent György Társaság néven működő zsoldoskompánia fegyvere lehetett (ez utóbbi a valószínűbb). Ezt a tárgyat 9000 koronáért vette meg Déri 1913 dec. 13-án. Munkácsy híres festménye, az „Ecce Homo" 80 000 koronáért került Déri Frigyes birtokába 1917 ápr. 14-én. csatatéren korhadtak el, vagy legfeljebb tűzrevalónak voltak jók. Olcsó anyaguk miatt az ilyen kivitelű pajzsokat pedig már átalakítani vagy szétszedni sem volt érdemes. Viszonylagos ritkasága okán így a Dóri-gyűjtemény török kalkanjának még a nála jóval díszesebb fegyverek között is méltó helye van. 1 1 IRODALOM ÁGOSTON 2005 Ágoston, G., Guns for the Sultan, Cambridge, 2005. B. SZABÓ 2007 B.Szabó, J., A tatárjárás, Budapest, 2007. 2008 B.Szabó, J., A huszárság megjelenése Magyarországon, in: Rex invictissimus. Hadsereg és hadszervezet a Mátyás kori Magyarországon, Budapest, 2008,121-153. BLAIR-TARASSUK 1982 Blair, C., Tarassuk, L., The Complete Encyclopedia of Arms and Weapons, New York, BISHOP-COULSTON 2006 Bishop M., C. , - Coulston J., C., N., Roman Military Equipment, Oxford, 2006. BRZEZINSKI 2003 Brzezinski, R., Polish Winged Hussar 1576-1775, Oxford, 2003. CAESAR 2003 A polgárháború, ford:Ürögdi, Gy., Szeged, 2003. CONNOLLY 2006 Connolly, P., Greece and Rome at War, London, 2006. CSALOG 1962 Csalog, Zs., A magyar népi fonástechnikák típusai, Ethnographia LXXIII (1962), 302-323. 1963 Csalog, Zs., A kosárfonás úgynevezett spirál-technikája magyar nyelvterületen, Néprajzi Értesítő XLV (1963), 5-33. CARPINI 1981 Johannes de Piano Carpini: Az általunk tatároknak nevezett mongolok históriája, ford.Gy. Ruitz, I., in: A tatárjárás emlékezete, szerk.: Katona, T., Budapest, 1981,214-277. DÁVID 2005 Dávid, G., Pasák és bégek uralma alatt, Budapest, 2005. DÁVID-FODOR 2005 Dávid, G., Fodor, P., „Az ország ügye mindennél előbbre való". A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (15441545,1552), Budapest, 2005. 11 A publikációs lehetőségért a debreceni Déri Múzeumnak tartozom köszönettel, a cikk elkészültéhez nyújtott szakmai segítséget is ezúton megköszönöm Kovács S. Tibornak.
