Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Berek Sándor: A néprajzi cigány reprezentációk képi forrásai a debreceni Déri Múzeum Néprajzi Adattárában

A NÉPRAJZI CIGÁNY REPREZENTÁCIÓK KÉPI FORRÁSAI A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM NÉPRAJZI ADATTÁRÁBAN 121 6. kép Cigányasszony a kunyhóban. Hajdúhadház, 1959. Béres András felvétele (F14000) tek meg, a háttérben a táncba involválódott közösség tagjaival. A fény­képek elsősorban szokásképek, de viseletfotóként is értelmezhetőek. A hajdúhadházi anyagban találunk még egy megdöbbentő épületfotó sorozatot is, Cigány lakótelep, Földbeépített veremszerű cigányputri, Cigá­nyok háza és Cigány gyerekek a kunyhó előtt címekkel, az utóbbi két fény­kép egyben csoportos portré és viseletfotó is. Az előbbieken kívül még több csoportos portré is van a Hajdúhadházon készült felvételek között Cigányok, Cigányok csoportja Béres Andrással és Cigányok csoportja Békés András színházi rendezővel címmel. A fotográfiák eltérő beállításokban a telepen élők különböző csoportjait ábrázolják. Az Öreg cigányasszony és a Cigányasszony a kunyhóban című portrék új vonása, hogy egyúttal a putri belsőkbe engednek bepillantást. A hajdúhadházi fotográfiák épületfotó­kon és portrékon keresztül a szélsőséges nyomort ábrázolják. A negyedik periódust egy sorozat alkotja, a felvételek elkészítését pe­dig egy alkalom adta. Az 1960-ban Debrecen - Halápon készült 46 foto­gráfia 1 3 Béres András és Faragó István munkája. A szöveges források közé tartozó Vándorcigányok a Nyírségből című, Iváncsics Nándoráltal készített kutatási jelentésnek a fotográfiai anyaga. A képanyagból két, egyaránt Ci­gánygyerekek című fénykép hiányzik, a Vákáncs kunyhó góréja című fény­kép pedig nem cigány reprezentáció. A halápi fotográfiai anyag sajátos és bonyolult belső tematikai felépítéssel rendelkezik. Több településfotónk van, a Vándorcigány település távlati képe címmel két különböző felvétel is készült, továbbá ide taroznak még a Kóbor cigányok településének táv­latiképe és a Cigánytábor című fotográfiák, utóbbiak már fél közeli képek, és csak a település egy-egy részét mutatják. A településfotókhoz hason­lóan több épületfotó is készült, Cigánykunyhó címmel két különböző fel­vétel, továbbá a Cigányasszony a kunyhó előtt, a Cigánycsalád a kunyhó alatt, utóbbiból szintén két különböző felvétel, és a Cigánycsalád a kuny­hóban című, amely az ebédelés pillanatait örökítette meg. A fényképek az egyaránt Cigánykunyhó című két fotográfia kivételével egyéni és cso­portos portrék, életképek és viseletképek is egyben. A sorozatban csak két különböző tárgyfotó van, mindkettőnek a Cigányok szekere a címe, de szekér ezen kívül több más képen is szerepel még a háttérben. Gazdál­kodással kapcsolatos munkafotóból is csak két fotográfiánk van, Tuskózó cigány és Kecskefejés címmel, utóbbi életkép és tárgyfotó is. Több olyan munkafotó sorozat is készült azonban, amelyek különböző hétköznapi te­vékenységeket mutatnak be. Ilyen tevékenység a mosás. A mosáshoz kap­csolódó sorozatban található a Mosóvíz előkészítése, a Cigányasszony mos című fénykép, utóbbinak négy változata is van, és a Kiteregetett ruhák a félig kész cigánykunyhón című fotográfia, ami egyben épületfotó is. A mo­sogatásról kétfénykép készült, egyaránt a Cigányasszony mosogatómmá. A tésztagyúrást ábrázolja a Cigányasszony tésztát gyúr című kép. A főzést mutatják be a Cigányasszony főz és a Cigányasszony ebédet főz szabad tűz­nél című fotográfiák. Több fotográfiánk is van mindennapi szokásokról, így az étkezésről, amelyet szintén több fénykép is illusztrál, az evést a Reg­geliznek a cigányok, erről két különböző változat született, és a Cigányok a reggeli körül című fénykép, az ivást pedig a Cigányasszony iszik és a Ci­gányember iszik című fotográfiák. A pihenéshez, a társas élethez kapcso­lódnak a Tere-fere a fazék mellett, a Cigányember magyaráz és a Cigányok alkusznak a lóra című fényképek. Ritkán adódik lehetőség megörökíte­ni intimebb emberi helyzeteket, de ilyen is előfordul a halápi fotográfi­ák között, ennek a képnek Fiatal cigányasszony szoptat a címe. A portrék többségén gyerekeket látunk különböző helyzetekben, ilyen fotográfiák a Cigánygyerekek, két különböző kép is készült ezzel a címmel, illetve a Mez­telen cigánygyerekek és a Cigánygyerek lóháton című fényképek. A portrék további része a családi kapcsolatokat mutatja be, így a Fiatal cigányasz­szony gyermekével, a Cigány nagypapa az unokával és a Cigánycsalád című fotográfiák. Önálló portré a Cigányasszony című kép, amelynek a beállítá­13 Fotószámok: 14614 a, 14614 b, 14615,14616,14617,14618,14619,14620,14621,14622, 14623,14624,14625,14626,15627,14628,14629,14630,14631,14632,14633,14634, 14635,14636,14637,14638,14639,14640,14641,14642,14643,14644,14645,14646, 14647,14648,14649,14650,14651,14652,14653,14554,14655,14656,14657,14710.

Next

/
Oldalképek
Tartalom