Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Vajda Mária: Adalékok egy bihari település, Mezőkeresztes történeti néprajzához (18. század vége -19. század eleje)
ADALÉKOK EGY BIHARI TELEPÜLÉS, MEZŐKERESZTES TÖRTÉNETI NÉPRAJZÁHOZ 99 Katalin 1846. október 30-án halt meg 61 évesen, vízibetegségben, férje 70 évesen, szélütésben, 1847. március 30-án. Az ekkor már földművesnek írott házaspár mindkét tagját, a megbecsült embereknek kijáró prédikációval temették. Kecskeméti Katalin 20 évesen megesett leánytestvérének, Juditnak, 108 a további sorsára vonatkozóan nincsenek adatok, akárcsak párjáról Szabó József katonáról sem. 1806. január 14-én „Szabó Sára tisztátalanságáértpeniteált önként. Eccla Curator Nemes Szabó Jánosjetentétében". 10 9 A bűnbánat tartása idején már teljesen nyilvánvaló lehetett a leány vétkessége, jól látható terhessége, hiszen 1806. február i-én, már a leányanya világra jött István nevű gyermekét keresztelte Dobrai Áron tiszteletes úr. A matrikulába azonban nem jegyezte be a gyermek származására vonatkozó megbélyegző „fattyú", „zabgyerek" megjegyzést, annak ellenére, hogy a gyermek apját nem nevezte meg. 11 0 1806. szeptember 8-án Szombati Erzsébet önként peniteált a berekböszörményi Bak Lászlóval való tisztátalanságáért. Füsüs István kurátor és Oláh István presbiter jelenlétében, a lelkész előtt. 11 11806. november 24én Bakk László is bűnbánatot tartott Szombati Erzsébettel való tisztátalanságai Ezen az eseményen még a főbíró, Szabó Gáspár is jelen volt Füsüs István kurátor és Füsüs Mihály esküdt jelenlétében. 11 2 A bűnbánatot tartó pár december 30-án összeházasodott. 1807. január 9-én pedig már a gyermek is megszületett. A kereszteltek anyakönyvének bejegyzése szerint, a házasságkötés után tíz napra születő Mária leányuknál semmi sem utalt arra, hogy „tisztátalan ágyból" származott a gyermek. A nő azonban a házasságban sem tudta megbecsülni magát. 1811. októberében, bár apának Vetési Ferencet írták be, Szombati Erzsébet Zsuzsanna leányát „fattyú"-ként anyakönyvezték. 1816. szeptember 28-án, apa nélkül bejegyzett János fia neve mellett is a „zabi" megbélyegzést találjuk. Minden bizonnyal ennek a gyermeknek Béles János volt a természetes apja, aki 1816-ban, június 10-én megbánva bűnét, hoqy„nősparáznaságba esett egy Menyetskével Szombati Ersébettel", ezért „ önként, minden külső kénszerités nélkül" eklézsiát követett. 11 3 1807. november 24-én özvegy Nagy Mihályné leánya: Nagy Sára peniteált Karakas Istvánnal való tisztátalanságáért. 11 4 Minden bizonnyal az egész települést felbolygatta a rektor úr és a katonaként szolgáló mezőkeresztesi csizmadia feleségének szerelmi története. Pógyor János rektor 1807-ben került Mezőkeresztesre rektornak. Az Sára 1810. augusztus 14. és 1827. március 21. között született hét gyermekének ők voltak a keresztszülei. 108 Emlékezet Könyve - Kereszteltek: Kecskeméti János nyolcadik gyermekeként, 1784. december 12-én született. 109 Emlékezet Könyve, 143. 110 A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekek helyzetére vonatkozóan L. VAJDA 1995. 111 Emlékezet Könyve, 143. 112 Emlékezet Könyve, 144. 113 Emlékezet Könyve, 133. 114 Emlékezet Könyve, 144. azévi vizitációs bizottságtól arra vonatkozóan, miképpen tanít, „jól" minősítést kapott. (Ettől már csak egy fokozattal jobb minősítés létezett a dicséretesen -, de ezzel csak nagy ritkán értékelték a XIX. sz. első felében Keresztesen szolgáló tanítók munkáját, s az ettől rosszabbakat pedig ekképpen: gyengén, középszerűen, meglehetősen, kielégítően.) Az ő odakerülésével jelentősen megnőtt az iskolába feljáró gyerekek száma. 102 fiú és 101 leány jár iskolába. (Ekkor még nem volt kötelező az iskolai tanulás) A csizmadiáné és a rektor úr közötti szerelmi kapcsolat részleteit nem ismerjük. Bár Mezőkeresztesen is ismert mondás szerint a falnak füle, a sötétnek szeme van. A házasság előtti vagy házasságon kívüli kapcsolat hitelt érdemlően többnyire akkor derült ki, ha a vétkes önként bevallotta, vagy a kapcsolatnak látható jelei voltak. Ez utóbbi történt esetünkben is. A rektort elzavarták, az asszonnyal pedig a település egyházi és világi vezetőinek jelenlétében eklézsiát követtettek. Az esetet pedig különös emlékeztető gyanánt bejegyezték az Emlékezet Könyvébe a következőképpen: „A 17: Maii 1810 Mező FerentznekM. Keresztesi Lakosnak, Csizmadia Mester Embernek, és ez idő szerént Hessen Hamburg Regementje Seregbeli Katonánakfelesége Jar Sára, Vólt-Rectorral Pogyor Jánossal tselekedett és viselőssége által nyilván való lett paráznaságáért Ecclesiát követett, közönségesen tsak nem minden Presbiteriális Személyeknek Fő Bíró s Birákk jelenlétekben. Feő Biró Kis Péter, Második Biró Szabó Mihály, Presbyterek: Ns Pető István, Olah István, Varga János, Ns Szabó János, Fodor Péter, Füsüs István, Ns Pető Mihály, Curator Kis Péter, Prédikátor Dobrai Áron." 11 5 Nem ismerjük az asszony, Mező Ferencné Tar Sára életkorát, mert nem mezőkeresztesi származású, és a házasságkötésük sem itt volt. A keresztesi anyakönyvben hét gyermekük születése szerepel 1796. május 27-től, Sándor fiúk világra jöttétől, 1808. március 29-ig, Gábor fiúk keresztelőjéig. 1808. áprilisáig négy gyermekük halt meg. Figyelembe véve, hogy a leányok legkorábban tizenhat évesen mentek férjhez akkoriban, az asszony a harmincas évei elején járt paráználkodása idején. Az ő, és a születendő gyermekre vonatkozóan nincsenek adataink. A csizmadiamester az eset idején 40 esztendős volt. 1854. december 6-án halt meg Mezőkeresztesen a 233. helyrajzi szám alatt. A kiállított orvosi bizonyítvány szerint, „kimerült az életerő". 84 évet élt. A közösség erkölcsi érzékét mutatja, hogy bár ebben a korban már nem kötelezte őket az egyház, ha vétettek az egyházi törvények ellen, a többség lelkiismerete parancsát követve, önként bevallotta vétségét. 1811. január 11-én Nagy István önként eklézsiát követett Katonánéval (katona felesége) Kováts Mihálynéval, aki előtte Balog Péterné volt, elkövetett tisztátalanságáért. 11 61813. január 4-én Szabó András is önként ajánlotta magát az eklézsia követésére. Vádolva magát „Szívbeli paráznasággal, istenkáromlással." 11 7 Önként tartott penitenciát Tasnádi Mária, aki Belényesi Lászlóval megesett. (1813. aug. 2.) Úgy tűnik a férfinak esze 115 Emlékezet Könyve, 144. p. 116 Emlékezet Könyve, 144. p. 117 Emlékezet Könyve, 144. p.
