A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Surányi Béla: A bencések és a magyar agrárkultúra

SURÄNYI BÉLA A BENCÉSEK ÉS A MAGYAR AGRÁRKULTÚRA „Ora et labora" - imádkozzál és dolgozzál - veretes jelmondata 1 fog­ja keretbe azt a bencés szellemiséget, melynek tartópillérei - imádság, munka, atyai tekintély - immáron másfél ezer év óta a rend munkálko­dásában zsinór mértékül szolgál. A bencés rend (Ordo Sancti Benedicti) a keresztény szerzetesség nesztoraként ágyazódott be Európa, benne a ma­gyarság kultúrájába, formálva az európai tudatot, mindig ügyelve a nem­zeti sajátságokra. „A bencés monostorok az elmúlt másfél évezred során egy-egy történeti régió vagy nemzet életében úgy magasodtak ki, mint az ókori népek számára az Akropolisz vagy a hajózóknak Fárosz tornya. " 2 „Mindig éltek és élnek szerzetesek, akik sokakat az igazságra oktattak, ok­tatnak, s hogy közel jussanak az igazsághoz, életük munkáját áldozzák az emberi tudásért, hogy áldozatuk révén annak mélyén az isteni bölcsessé­get is megsejtsék és sokakkal megsejtessék. Betűvetést, olvasást, maga­sabb tudományokat tanultak és oktattak, hogy egy nemzet kultúrájának szőttesébe az isteni bölcsesség aranyfonalát is beleszőhessek. " 3 Az utó­kor korán felismerte 4 , s méltányolja azt a munkát, amelyet a rendalapító Nursiai Szent Benedek elindított és „fiai", a bencés szerzetesek folytattak. E nemes örökség megbecsülésének ékes bizonyítéka, hogy VI. Pál pápa (1897-1963-1978) 1963-ban Szent Benedeket Európa védőszentjévó nyil­vánította. 5 Szent Benedek Regulája 6 a kereszténység szellemében íródva egyértelmű jövőképet adott az antik világ „romjaiból" építkező új népek­nek, amelyből Európa sokszínű, de mégis egységes hite, kultúrája, élet­formája sarjadt ki. 1 Szennay A. (1981): 132-133., 154-157. 2 Várszegi A. (2001): 15. 3 Várszegi A. (1996)120. 4 Szentimrei M (1880): Szent Benedek élete és hatása és a szerzetesi intézmény törté­nelmi és társadalmi jelentősége. Komárom, 1880. A kötet Benedek apát születésé­nek 1400. éves évfordulójára jelent meg. E témakörben megjelent további munkák: Szalay Jeromos: Szent Benedek élete és műve. Bp. 1931., Szunyogh Xavér Ferenc: Szent Benedek tanítása. Bp. 1948., Blazovich Ágoston: Európa védőszentje Szent Be­nedek. Bécs, 1980. 5 Csóka L. I. (1969): 7. Ezzel kapcsolatban II. János Pál 1980-ban kiadott pápai encikli­kájában a következőket frja: „Európa népeihez, amelyek a Földközi-tengertől Skan­dináviáig , Írországtól a tágas lengyel síkságig laknak, ennek a szentnek a fiai vitték el a keresztény kultúrát, a könyvvel és az ekével. " Lásd: Népek nevelője.. .szerk: Szennay A. Bp. 1981.15. A pápa által kiadott apostoli levél 1964. október 24-i kelte­zéssel , Pacis nuntius címmel vált ismertté. Lásd: Puskely M. (é. n. ): 18. 6 Söveges D. (1996): Magyarázatok Szent Benedek regulájához. Pannonhalma, Uő: Szent Benedek regulája. In: Népek nagy nevelője...szerk. Szennay A. Bp. 1981. 31-42. Mi ad patinát e nagy múltú keresztény közösségnek? Elsőkónt talán említhető az a másfél évezred, amelyet már maga mögött tudhat, va­gyis imponáló történetisége. Másodsorban legalább ekkora szerep jut fun­damentális szellemiségének, amely magában hordozta egy adott korhoz igazodó megújuló képességét. A rend mindig képes volt elébe menni - a Regulához szigorúan ragaszkodva - a világ újabb és újabb kihívásainak. Ha kellett az ekeszarvátíoqták, kódexet írtak vagy másoltak, napjainkban pedig számítógépet használnak. A szerzetesség 7 gyökerei Egyiptomban és Kis-Ázsiában eredeznek. A magányos remeték (anachoréták) és a közösségben élők (cenobiták) közül ez utóbbiak körében születtek meg Keleten a monachoszok kö­zösségei (eredeti görög jelentése: egyedül él, nem házasodik), akik az önmegtartóztatást és az elmélkedést választották életük céljaként. A Kr. u. 3. századtól már Nyugaton is szerveződtek monasztikus közösségek, de a szerzetesség szellemi atyja Nursiai Szent Benedek volt, kinek regu­lája adta meg a szerzetesi közösség szilárd szerkezetét. A keleti szerzetesi ideál azonban kibővült a kétkezi munkával ós a tudományok művelésével, mely utóbbiak az európai kultúra meghatározó elemei. A bencések mint a középkori Európa első monasztikus rendjének képviselői, átmentették az antik világ szellemi örökségét. Nélkülük nem ismerné az utókor pl. a ró­mai mezőgazdasági szakírók műveit vagya görög-római irodalom klasszi­kus alkotásait. Szent Benedek az antik világ és a középkor határán 8 lépett be Európa történelmébe. Angliába jutott el elsőként műve, s onnan került vissza a kontinensre és lett hosszú századokon át a hitélet, a közgondol­kodás és a gazdálkodás iránytűje. A bencés rend bölcsőjéből, Itáliából 1 kirajzó szerzetesek a Kr. u. 6. szá­zadban kezdték meg az angolszászok léáését Skóciában 1075 táján meg­alapítják az első bencés monostort. A frankok között a Kr. u. 7. század elején jelentek meg, s egy évszázad alatt érvényt szereztek Szent Be­nedek regulájának. Hispániába is eljutottak a mórok betörése előtt. Né­met földön a korai alapítású monostorok közül kiemelkedett Reichenau (724-ben) és Fulda (744-ben). Hasonló térítő munka folyt a dánoknál ós a svédeknél is. A sikeres munka ellenére már kedvezőtlen jelenségeknek is tanúi lehetünk. Ezt felismerve Anianei Szent Benedek™ Kr. u. 818-ban 7 Puskely M. 1.(1998): 222. 8 SomorjaiÁ. (1981): 422. 9 MKL 1.(1993): 726-730. 10 Puskely M. I. (i998):i44-i46. A Capitulare Monasticum c. munkája egységesítette Nyugat monasztikus világát. (Anianei Szent Benedek (750-821)

Next

/
Oldalképek
Tartalom