A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Régészet - Nagy Márta: A Hajdúbagos/Cehalut csoport leletei a Sebes-Körös vidékéről

edény, csillag alakú tárgy) még mind a helyi, középső bronzkori hagyományokat tükrözik, tehát míg az edényformákon már megfigyelhető egyfajta keveredés, addig a mélyebben gyökerező hagyományok egyelőre még változatlanok. Ez alapján nagyobb a valószínűsége, hogy a halomsíros kultúrának inkább még csak kulturális hatásai jelentek meg a térségben, illetve felmerülhet az a lehetőség is, hogy még nem éltek együtt annyi ideig a kisebb halomsíros közösségekkel, hogy ezeknek hatása már érezhető legyen a hitvilágukon. A bemutatott leletanyag alapján úgy tűnik, hogy a Körösszakálon és Körösszegapátin lévő települések a Hajdúbagos/Cehalut csoportnak nagyon korai időszakát képviselik. Ezt láthatjuk, ha összehasonlítjuk például a Piscolt/Piskolton vagy a Nyírlugoson előkerült, Hajdúbagos/Cehalut csoporthoz tartozó leletanyagokat a körösszakáli kerámiákkal. A körösszakáli és körösszegapáti kerámiákon - amellett, hogy erős Ottomány hatást tükröznek - még egyáltalán nem találkozunk olyan díszítőelemekkel, amelyek a BD-HAi periódustól válnak jellegzetessé, és amelyek a piscolt/piskolti vagy a nyírlugosi edénytöredékeken már megjelennek, ha kis számban is. Továbbá az utóbb említett edénytöredékek között már jóval kevesebb a középső bronzkori hagyományokat őrző forma illetve díszítőmotívum. A leletanyagot tehát semmiképp nem lehet a RBC időszak utánra datálni, hanem inkább a Hajdúbagos/Cehalut csoport korai időszakára (RBB2-BC), és egyelőre úgy tűnik, hogy a hazánkban ismert és publikált, Hajdúbagos/Cehalut csoport körébe tartozó anyagok között a legidősebb fázist képviseli, a csoport kialakulási fázisát. Ennyire jellegzetes középső bronzkori hagyományokkal a Hajdúbagos-Daraboshegyen feltárt sírok edényei sem rendelkeznek, tehát valószínűnek tartom, hogy a körösszakáli leletanyag megelőzheti, illetve részben egyidős lehet a temető korai sírjaival. Ezt követi a nyírlugosi teleprészletről bemutatott, BC végi-BD eleji edénytöredékekkel körvonalazható periódus. A magyarországi lelőhelyek esetében egyelőre még csak egy esetben lehetett megfigyelni olyan típusú továbbélést, mint például Crasna/Kraszna-Csereoldal, vagy Doh/Doh esetében, ahol a Hajdúbagos/Cehalut csoporthoz köthető fázist egy későbbi, RBD-HA periódusra datálható leletanyag követné, ez pedig a Nyíregyháza-Pazonyi út (TESCO és Schell üzemanyagtöltőállomásnál előkerült településrésziét leletanyaga. Ezeknél a leleteknél megfigyelhető, hogy itt már nem vonható éles határ a Hajdúbagos/Cehalut csoport és a korai Gáva kultúra között, hanem egy helyi fejlődésről beszélnek, ami magába foglalja azokat az új formákat és díszítőelemeket, amelyek a HA időszak meghatározó formáivá válnak (BEJINARIU 2001, 117). Hazánkban ez az átalakulás szintén a RBD időszak közepén történik meg, a vége a HAi periódusra esik. Ezen időszak alatt megy végbe az a folyamat, ami a helyi csoportok jellegzetességeit felolvasztja és egységes kultúrkomplexumok alakulnak ki (V. SZABÓ 2002,33). Ezzel a folyamattal párhuzamosan történik az Igrita csoport kialakulása a Körösök vidékén és Délnyugat Erdélyben (CHIDIO^AN-EMŐD11982), illetve a Hajdúbagos/ Cehalut csoport késői változatának feltűnése Szatmárban (NÉMET11990, 43-53; V. SZABÓ 1996,28-29).

13 IRODALOMJEGYZÉK ANDRITOIU I. 1978 Contributii la cunoasterea culturii Otomani din sud-vestul Transilvanei.-Contributions à la connaissance de la culture Otomani dans le Sud-Ouest de la Transilvanie. Acta Mus. Napocensis 15,1978,63-83. BADER T. 1978 Epoca bronzului ín nord-vestul Transilvanei. - Die bronzezeit in Nordwest Siebenbürgen. Bucuresti, 1978. BÁLINT M.-BATÓ SZ. 2003 Régészeti kutatások Magyarországon 2000 - Archaeological Investigations in Hungary 2000. Budapest, 2003. BEJINARIU I. 1995 Matériáié arheologice preistorice din colectia Liceului Simion Bärnutiu din $imleu-Silvanei. Prehistorical arhaeological materials from the collection of „Simion Barnutiu" theoretical highschool from 5'imleu-Silvanei (Sälaj County). Acta M. P. 19, Zalau, 1995, 17-38. 1998 The Settlements of Wietenberg culture in $imleu $ilvanei Area (Sälaj County). In.: The Early and Middle Bronze Age in the Carpathian Basin (ed. Ciugudean H.-Gogältan F.). B. M. A. VIII. Alba Iulia,i998,

243-254. 2001 Late bronze age in the depression of S^imleu. In.: Der Nordkarpatische Raum in der Bronzezeit. Muzeul Judefean Maramurej Bibliotheca Marmatia I. Baia Mare, 2001,157-174. BEJINARIU I-LAKÓ É. 1996 Despre sondajul arheologic de la Cehei, punctul „Misig". Acta M. P. 20. Zalau, 1996,11-33. 2000 Contributii la cunoasterea Bronzului Târziu din nord-vestul Románéi. Asezarea de la Crasna. - Archäologischen beitrage bei der Kennenlernen der Spätbronzezeit im Nord-Westen Rumäniens. Die Siedlung von Crasna, Kr. Sälaj. Acta M. P. 23,1 Zalau, 2000,163-219. BEJINARIU I—

LAKÓ É.-SANA D. 2004 Matériáié archeologice din epoca bronzului de la Doh (Com. Mäierisje), Jud. Sälaj - Bronze age archaeologic materials from 13 A Hajdúbagos/Cehalut csoport eddig megismert lelőhelyeinek elhelyezkedéséből úgy tűnik, hogy délről északra haladva egyre fiatalabb fázisait ismerhetjük meg a csoportnak, ami alátámaszthatja azt a korábban már említett megállapítást, miszerint a Hajdúbagos/Cehalut csoport hordozói az Alföld felől hatolnak fel a Kraszna és a Berettyó mentén egészen a Szilágyságba, és leleteik a Nyírség peremvidékén valamint az Ecsedi lápon is megjelennek (NÉMET11999.172-173).