A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Muzeológia - László Attila: Római „háromláb” restaurálása

-5. fotó a tál restaurálás előtt lő vastagságú vörösréz lapocskát, szalagot vagy drótot kalapáltak a vesé­tekbe, végül a felesleget az alapfém felületéig vissza reszelték, csiszolták, majd polírozták. A lábak alsó és felső részén lévő talpakat és koronázótagokat ólom és ón ötvözetéből készült forrasz rögzíti. Felmerült a kérdés: eredetileg nem hevítéses zsugorítással szerelték-e fel ezeket? Az egyik talp - az előlábé - és egy koronázótag elvált a lábtól. A tisztítás során sorvasztással eltávo­lítottam a forraszanyagokat a lábvégeken található tüskékről és az alkat­részek köpűiből. Összeillesztésükkor az egymásba csúszó részek méretei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a zsugorításos módszer kizárható. Javí­tásra utal azonban az, hogy a forraszanyagokból vett minták elemzése ­lásd az anyagvizsgálatok fejezetben - jelentős eltéréseket mutat. A csapolást, mint lehetőséget, szintén elvetettem, hiszen egyik alkatrészen sem találtam ehhez elengedhetet­lenül szükséges lyukakat. A keresztpántok rögzítését szegecseléssel oldották meg. 3. A TÁRGY ÁLLAPOTFELMÉRÉSE A tál: Jó megtartású, egész. Anyaga bronz. Felületét világoskék, világoszöld, szürke fekete és világosbarna korróziótermékek borítják vékony rétegben. Az anyagvizsgálat eredménye alapján legnagyobbrészt szulfát, és-vagy szulfid, foszfát, karbonát és klorid anionok alkotnak sókat réz és ón katio­nokkal. A kalcium, vas és szilícium jelenléte a felületen még mindig jelenlévő földmaradványokból származik. Pereme egy helyen erősen benyomódott, deformálódott. Belsejében elszórtan apró átlyukadások, és a perem köze­lében - annak deformálódott részéhez közel - három na­gyobb repedés fut szabálytalan vonalban (4-5. fotó). A tripus: Jó megtartású, hiányai: • az élőláb bal felső fülénél az összekötőpánt rögzítésére szol­gáló szegecs, • az élőláb jobb oldalán alul induló összekötőpántból hiányzik egy 7,6 cm hosszúságú darab, • az élőláb felső részét díszítő tausírozásból egy 4 mm-es, egy 7 mm-es, egy 21 mm-esés egy 11 mm-es egyenes, valamint egy negyed ív hullámvonal hiányzik. A hiányos pántból meglévő hosszabb darab ferde törés­vonalban végződik, belső oldalán forrasztóón maradványok és durva csiszolásnyomok, egy korábbi javítás jelei látha­tók (6. fotó). A rövidebb darab vége a síkból kifelé hajlik, törésvonala szabálytalan. Ezen a helyen nem látható sem forraszanyag, sem csiszolásnyom. Mindebből valamint abból, hogy a rövi­debb rész pont-kör díszei feltűnően eltérnek a többi helyen láthatóktól, arra lehet következtetni, hogy ez egy korábbi ki­egészítés törött maradványa. Törött továbbá a bal hátsó láb felső fülétől induló össze­kötő pánt, közvetlenül a szegecs mellett (7. fotó). A két hátsó lábat összekötő pántok egyike - a baloldali felső fülétől induló - a végétől 8,5 cm-re repedt. A repedés hossza, a pánt szélessé­gének fele. Levált az élőláb talprésze. Az élőláb alsó tüskéjén, nagy csomóban forrasz­anyag látható, amely egy korábbi javítás során halmozódhatott fel (8. fotó). Szintén elvált a bal hátsó láb koronázótagja. Ezen a helyen a forrasz­anyag pontosan illeszkedik a köpűbe. A koronázótagokon és talprészeken kisebb nagyobb öntési hibák lát­hatók (9. fotó).

Next

/
Oldalképek
Tartalom