A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)
Kéziratos források - Várhelyi Ilona: 1800-1825-ből származó, ismeretlen kéziratos gyűjtemény Sárospatakról, Csokonai emlékekkel
ter bútsúzáso, A kopottabb Nemesekhez, Lehel, Tsípős Vers, Festett Ortza, A' távol lévő Szerető, A'szemérmes Rósi, Az öszve fűzött Rózsáról, Rósi) között rábukkanunk egy Cs. V. M. monogrammal jelzett versre: Epigramma a' Palatinusné halálára címmel. A vers szövege nem azonos a Csokonai-kiadásokból ismert latin és magyar változatokkal. A hatsoros epigrammát akár a kézirat szerzője is fordíthatta a Magyar Hírmondóban megjelent kétszer négysoros latin szövegből.. 11 Versformájában nem követi az eredetit. A gyűjteményben található változat a következő: A'néki szépült Budára Nádor Ispányunk számára Egy Aloét hoztak volt. De alig lett virágzása, Mintáz Áloék szokása, Őis azonnal megholt. A következő verset, a Nemzeti Fohászkodás címűt pedig K. J. (Kováts József?) monogrammal jelöli a kézirat. Egyébként a versek szerzői nincsenek jelölve. A továbbiakban néhány rövid verset olvashatunk a szerzőkre való utalás nélkül, majd a 90. oldalon egy hosszabb vers következik: Individuale Datum az Asszonyok álhatatlanságáról, amelybe a szerző szatirikus felhangokkal a latin nyelvtan kifejezéseit szőtte. Ez a módszer kedvelt volt a korban, maga Csokonai is többször alkalmazta. A verset a modern Csokonai-kutatás bizonytalan eredetűnek tartja 12 , de kortársai, sőt Toldi Ferenc kiadása nyomán sokáig mások is, a művet egyértelműen Csokonainak tulajdonították. Alighanem a vers egy eddig ismeretlen másolatára bukkantunk, amely a további kutatás során segítséget nyújthat a probléma tisztázásához. A 96. oldaltól a 104-ig olvasható egy hosszabb mű, melynek már címe is sejteti a szatirikus tematikát: Kétforintos Tallér, M. Therézia krajtzárja, és a kajla Máriás beszélgetése. A104. oldaltól egészen a 113. oldallal bezárólag egy jól ismert, másik epikus mű másolatát találjuk: A'Mennyei Diaeta vagy Az Istenek Osztozása. Toldi Ferenc szerint ez a „dévaj" versek közé tartozik. Csokonai eredeti kézirata nem maradt fenn, de sok kortárs és közeikorú másolat bizonyítja a vers népszerűségét. Mint ismeretes, az elbeszélő költemény az 1790-91-es budai országgyűlés „karikatúrájának", illetve a Békaegérharc közvetlen előzményének tekinthető. 13 Alapos összehasonlító kutatás derítheti ki, milyen útvonalon és milyen szövegváltozatok alapján került ebbe a pataki gyűjteménybe. Feltűnő különbség az, hogy az utolsó sor latin kifejezését a másoló magyarítja: Az eredeti szöveg szerint a befejező sorok így hangzanak: 11 1801.11.371. 12 Szilágyi Ferenc: Csokonai művei nyomában. Akadémiai Kiadó 1981.79-94- Ö a szatirikus verset leginkább Mező István szerzeményének tekinti. 13 Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Költemények 2.179M793- Szerk.: Julow Viktor, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt Szilágyi Ferenc írta. Akadémiai Kiadó 1988. 183-184. Practice a'mindennapi Tapasztalás és a'Papi Acta iam domonstrarunt. Itt pedig: Practice a'mindennapi Tapasztalás és a'Papi Hatalom bizonyítja. Egy üresen hagyott oldal után egy újabb tematikai egység következik, amelynek címe a szöveg forrására utal: Töredékek az i824iki Kedveskedőből. m kötet. Ez a rész a 128. oldalig főként versbe szedett találós kérdéseket és egyéb rejtvényeket, illetve komikus szófejtéseket és a társasági életben hasznos „elsütni valókat" tartalmaz. A rész a Találós Meséktel ós ezek Meg-fejtéseNe\ zárul. A129. oldaltól egészen a 144. oldalig üres lapokat találunk a kötetben. A145. oldalon ismét a második egység írásképére emlékeztető rövid rész következik. Ez a negyedik egység a 154. oldalig tart. A korábbinak tetsző részekbe későbbi (vagy másik kéztől származó) bejegyzések ékelődnek. Az első három oldalon leginkább életbölcsessógeket olvashatunk, majd egy oldal kihagyásával Igaz történet címmel egy olyan esetről olvashatunk, amelyben a latin nyelvismeret fogyatékosságai idézik elő a komikus helyzetet. Ezt követi az Oratio Napóleonhoz kezdetű békesség-kérő beszéd szövege, majd egy latin nyelvű, néhány soros írás Seneca Neroni címmel, végül pedig két szellemes sírfelirat. A kéziratos gyűjtemény utolsó, ötödik egysége a 159. oldaltól a 199. oldalig tart, a kötet végén ismét üres oldalak találhatók. A terjedelmes, az előzőeknél kevésbé színvonalas epikus versezet A'Tanító Mester címet viseli. Ez vallási tanítást, erkölcsi konzekvenciákat tartalmaz. Érinti a hitújítás ós a vallásszabadság kérdését, és a hiteles keresztény életre tanít. A szöveg végén dátum is olvasható: Patak, 825 9 Julius. A SZALAY ISTVÁN-FÉLE KÉZIRATOS GYŰJTEMÉNY TUDOMÁNYOS ÉRTÉKE A Debreceni Irodalmi Múzeum birtokába került kézirat gyors és rövid ismertetését azért tartottam fontosnak, mert úgy vélem, érdemes a beható tanulmányozásra. Különösen a második és harmadik egysége tartalmaz értékes szövegeket, amelyeket szívesen ajánlok a korszak kutatóinak figyelmébe. A Szalay István által megőrzött gyűjtemény további feldolgozása új eredményekkel és tisztázó adalékokkal gazdagíthatja a Csokonairecepció kutatását, de az 1800-1825 közötti korszak irodalmi ízlésvilágáról és műveltségéről is színes képet tükröz.
