A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: A gótikus és reneszánsz építészet múzeumpedagógiai feldolgozása

PoRCSALMY JÁNOS A GÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ ÉPÍTÉSZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FELDOLGOZÁSA Pedagógiai bevezetés Korszerű szemléltetési igényt elégíthetünk ki a gótikus és a reneszánsz stílusú építészet audiovizuális feldolgozásával.

1 Ehhez a hangszalagot úgy készítettük el, hogy két hang bevonásával ismertethetjük a szöveget. A képeket - diapozitiveken - színes és fekete-fehér változatban készíthetjük el. Ezek felhasználásával - sok vonatkozásban - az érdeklődők egy óra keretében átfogó képet alkothatnak az európai gótikus, valamint a reneszánsz építészetről. így azok egyetemes építészettörténeti kialakulásáról, stílusjegyeiről, építészeti jellegzetességeiről, az egyes európai országok sajátosan gótikus, reneszánsz építészetéről, s elterjedésükről. Az utóbbival kapcsolatosan megismertethetjük az egyes országok európai hírű gótikus, reneszánsz stílusú építészetének nevezetességeit, műemlékeit. Azok sorából természetesen nem marad ki hazánk sem. A tanórákon történő módszertani alkalmazás egyik változata lehet a következő eljárás: végig szimultán módon, azaz a kísérő szöveggel párhuzamosan vetítünk, közben leállíthatjuk a magnót egy-egy résznél, s a tanulók kérdéseket tehetnek fel. Ilyenkor új fogalmakat tisztázhatunk, s ahhoz magyarázó képeket, ábrákat is kivetíthetünk. (Pl. a gótikus támívszerkezetet, illetve rendszert a templomok térkiképzésében, a 3 és 5 hajós kialakításokat, a mérműves szerkezetű ablakokat, - fiálékat, huszártornyot, stb. ismertetése, megvilágítása érdekében. Egyes alaktani építészeti jellegzetességek bemutatása is hasznos lehet. (Pl.: a gótikus díszítő elemekkel kapcsolatosan.) Sok diapozitivet színes változatban készíthetünk el. Ezek ólményszerűbb, maradandóbb emlékképeket hagynak a tanulók tudatában. Az építészettörténeti ismeretek megszilárdítása, elmélyítése érdekében feladatlapot is készítettünk, így az azt alkalmazó tanár - részben - meggyőződhet az ismeretek elsajátításának eredményességéről, a tanulók szerzett tudásáról. A gótika, a reneszánsz építészeti stíluskorszakai is igen jelentősek az egyetemes építészettörténet illetve a művészettörténet szempontjából. Szemléltetés nélkül ezekről nem lehet eredményesen tanítani. Ezért is fontos, hogy még audiovizuális módon is igyekezzünk megkönnyíteni a szaktanárok munkáját, segítsük általuk a tanulók emlókképeken alapuló ismeretszerzését, a bevésést, illetve a tanulást. 1 A szerző középiskolai tanárként dolgozta ki az építészettörténet feldolgozásának módszertanát, munkája technikai vonatkozásban egy korábbi korszak oktatástechnikai eszközkészletének dokumentuma, tartalmi vonatkozásban azonban időtálló, hasznosítható információkat tartalmaz. A hangosított diapozitívek vetítése, alkalmazása azért is célszerű lehetőség, mód, mivel a kivetített állóképekhez a szaktanár is fűzhet magyarázatot, így a tanári szabadság is érvényesülhet, amely nélkülözhetetlen követelmény az okatató-nevelő munka hatékonyságának növelése érdekében. A diapozitívek készítéséhez bőségesen soroltunk fel forrásmunkákat, számolva azzal, hogy az iskolai vagy közkönyvtárakban azok többségét megtalálhatják az érdeklődő és aktív szellemű, szertárgyarapító tanár kartársak, igya megnevezett diapozitiveket-a könyvek képeinekfelhasználásával - minden nagyobb nehézség nélkül elkészíthetik. A hangosított dia ma már könnyen előállítható, hiszen a legtöbb iskola rendelkezik audiovizuális információhordozókat készítő (fotó) laboratóriummal. A feldolgozások időtartama különböző. Azok 15-50 perc között váltakoznak. A tanár - élve módszertani szabadságával - a helytől, időtől, körülményektől függően - vagy az egész sorozatot, vagy annaki-i részletét építheti be tanítási órájába. Kísérő szöveg: i.hang: A gótikus stílusú építészet. A virágzó középkor építészetének ugrásszerű fejlődése összefüggött az európai városodás folyamatával, azárutermelés és pénzgazdálkodás elterjedésével, fellendülésével. Társadalmi hatásként a polgárság - a nyugat-európai feudális államokban - egyre jobban megerősödött és politikai befolyása is növekedett. A13-14. században lejátszódó kézműipari forradalom találmányaival, új munkaeszközeivel egy új stílus: a gótika kibontakozását, virágzását segítette elő. A13. század elején tetőpontjára került az egyház hatalma. A pápaság győzedelmeskedett a német-római császárság felett a hosszantartó invesztitúra háborúkban, s így az egyház a feudális Európa közéletében, szellemi kultúrájában továbbra is vezető szerepet játszott. Vallásos világszemlélet uralta a középkori ember gondolkodását. A túlvilág felé fordult, hogy elterelődjék a figyelem a földi bajokról, a szegénységről, a kizsákmányolásról. Ezzel párhuzamosan azonban mára világi, illetve a deákos műveltség is kezd kialakulni a lovagság keretében, a 14-15. századtól kezdve pedig a városi polgárság körében kialakul s terjed a humanizmus, mely tulajdonképpen az ókori írók műveinek tanulmányozása révén kialakított emberközpontú szemlélet. Ezekben a századokban az egyház nagyméretű építkezé-