A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Természettudomány - Kövér László – Juhász Lajos: A dolmányos varjú (Corvus cornix L.) debreceni terjeszkedése

5. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A dolmányos varjú urbanizációját több okkal magyarázhatjuk. Talán az egyik legfontosabb az utóbbi években megfigyelhető „dúvadirtás" intenzitásának csökkenése, mivel ennek hatására a városon kívüli populációk megerősödésével út nyílhatott a faj városokban való megtelepedéséhez. Ezt reprezentatívan mutatják az Országos Vadgazdálkodási Adattár ezen fajra vonatkozó adatsorai, ahol mind országos, mind pedig Hajdú-Bihar megyére nézve csökkenés tapasztalható az elejtett egyedeket illetően (CSÁNYI - LEHOCZKI - SONKOLY, 2006). Másik fontos tényező a városban rejlő táplálkozási- illetve fészkelési lehetőségek. A varjak számára kitűnő lehetőségeket kínál a városi kommunális hulladók és számos vízforrás. Fészkelésüknek idillikus helyet jelentenek a Nagyerdő idős tölgyfái, fenyői illetve a csendes utcák magasabb fasorai (Sophora japonica, Celtic occidentalis). Ezek mellett megemlítendő a varjúfélékre jellemző rendkívül magas fokú intelligencia és alkalmazkodóképesség, amelynek köszönhetően könnyedén tudtak érvényesülni a város falain be5.1. A dolmányos varjú városi fészkelési szokásai A 23 lokalizált lakott fészket 8 fafajon találtuk {Quercus robur, Pinus sylvestris, Sophora japonica, Celtic occidentalis, Gleditsia triacanthos, Pinus nigra, Platanus hybrida, Robinia pseudoacacia). Különböző szerzők más fafajról is leírták fészkelésüket, így vadgesztenyén (TAPFER, 1985), fűzen, égeren, kőrisen, vadkörtén, mezei juharon, gyertyánon és eperfán is törtónt már költésük (FARAGÓ, 2002). Ebből arra következtethetünk, hogy a dolmányos varjú nem válogatós a fafajjal szemben, számára inkább a fa tulajdonságai, elhelyezkedése a döntő a fészkelőhely kiválasztásában. Városon belül általában minden évben új fészket épít 14-16 méteres magasságban. Debrecenben a párok jóformán az egész várost felosztották egymás között, esetlegesen a városszéli peremterületek és a belváros néhány pontja az, amelyek még fészkelési lehetőségeket kínálnak. 5. ábra A 2007 tavaszán azonosított fészkek • kocsányos tölgy (Quercus robur) • erdei fenyő (Pinus s Uv es tris) Q japánakác (Sophora japonica) E platán (Platanus hybrida) • fehér akác (Robinia pseudoacacia) 6. ábra A dolmányos varjak fafaj választása a 2007-ben 1 I3m 14m I6m I7m I8m 20ni 7. ábra A 2007-es idényben megtalált fészkek magassága