A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Néprajz, kulturális antropológia - N. Szabó Magdolna: Ahol gyárak épültek a hagyományos tudásra. Adatok a hajdúnánási szalmakalap-ipar történetéhez

lyozását gyarló módon végzik. A finomabb készítményekhez szükséges fehérítést nem értik és nem ismerik."

21 Egyébként a fonás szép és tartós, vetekszik az angol és holland készítményekkel, sőt a belföldi fonadékok puhábbak, tartósabbak - állítja a kamarai jelentés. A hajdúnánási szalmakalap kollektive először 1885-ben mutatkozott meg a nagyközönség előtt. A Budapesti Országos Általános Kiállításon a város a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamarával közösen vitte a tárlatra a háziipart. Érdemes felsorolni a kiállított szalmatárgyak lajstromát: „23 fonat szalmából, 28 csomó szalmaszál, 23 db. Férfi- és női kalap és sipka, ... tisztított szalma L, II., III., IV. és V. osztályú; fonatok: finom fonat I., II., III., IV. és V. osztályú; félkész fonat finomabb és durvább, dísznek való fonatok: szegélyszalag keskenyebb és szélesebb... kész kalapok: oláh kalap szegetlen, oláh kalap zöld szegélyű, nagy szélű kerti kalap, egyenes szélű- tarka gyermekkalap, nagyhernádi kalap, sima szélű leánykakalap, bodros szélű leánykakalap, kls-hernádi kalap, fél hernádi kalap, Kossuthkalap".

22 A várost kitűnő munkáiért és a szalmakalap iparfejlesztéséért kiállítási nagyéremmel jutalmazta a zsűri.

23 Az 1800-as évek közepén a párizsi, toszkán és helvét mintákat követő, polgári ízlésű szalmakalapokat gyártó iparvállalatok először a fővárosban telepedtek meg. Micsei (később Micsei és Ráth)

2

* cége 1872-ben, a Kecskeméten rendezett országos iparműtárlaton kitűnő szalmafonataiért, ízléses szalmakalapjaiért és az iparág hazai terjesztéséért kapják az elismerést.

25 HÁZIIPARBÓL GYÁRIPAR Az 1880-as népszámlálást követően, csak évekkel később, 1884-ben indul meg a foglalkozási statisztika részletes felvételi ívekkel történő adatgyűjtése, melyre Jekelfalussy József többször is hivatkozik háziipari tanulmányaiban. A 'vessző-, gyékény-, háncs-, szalma- és káka ipar' fő csoportjában külön táblázat tünteti fel a kalapkészítő férfiak és nők számát, a felhasznált gépeket, és az évi termelést. A közölt mutatók alapján Hajdú megye jár élen, ahol több mint 2800 egyén egyedülállóan 1000 darab simítógépet (a szalmafonat mángorlására) is igénybe vesz a munkafolyamatban.

26 Évente a megyében közel 21.500 kalap készül. Minden bizonnyal Hajdúnánás számai ezek. A sorban Szeben és Udvarhely megye követi, de a háziiparosok és a termelés értéke is alig negyede az előbbinek. Azi885-ben megjelent statisztikai közlemény szerint a városban 229 21 Uo. 22 MUDRONYS. 1885.359. 23 Az 1885.évi... 1885.192. 24 Micsei Rudolf és Roth Károly közös vállalata 1862-ben alakult. Az egyik társ az a Ráth Károly, aki szak-, és hetilapokban megjelent cikkeivel népszerűsítette és honosította a szalmafonást. (A szalmafonás, mint népipar. Szatmári Közlöny. 1860.50) Azon igyekezett, hogy a háziipart versenyképesebbé tegye. A háziipari cikkeket gyűjtő Kereskedelmi Múzeum igazgatójaként (1893-tól) számos szalmafonat típust és készárut beszerzett és az intézmény kötelékében tárlatokra is eljuttatta azokat. 25 KATONA ZS. 1874.83. 26 JEKELFALUSSY J., 1885a. 35. önálló iparos vállalkozó dolgozik mindössze 52 segédszemélyzettel. A város iparossága az összlakosság 2,02 %-a.

27 A korábban háziipari szinten működő szalmakalapkószítők ós kereskedők hivatalosan ekkor kezdik működésüket. A fővároson, Hajdúnánáson, Nagyváradon

28 kívül a szász lakosságú Nagyszebenben és az erős német kultúrával rendelkező Temesváron is működtek szalma ka lapokat gyártó kisebb-nagyobb üzemek. A temesvárit Ladstädter alapította 1880-ban. 1891-ben 26 nő és 4férfi munkást foglalkoztatott.

29 Fiai Budapesten is létesítettek fiókvá IIa latot, Váci utcai bejegyzéssel.

30 Amikor 1884-ben Debrecen felé kiépült a vasútvonal, a szalmakalapokterjesztése megállíthatatlanná vált. Özönlöttek az idegen kereskedők, s nem volt ritka, hogy 3-4, fonattal és készáruval megrakott vagon hagyta el az állomást. Főleg a szerdai piacnapon lepték el a várost a Debrecenből, Budapestről, sőt Bukovinából, Havasalföldről, Moldvából érkezők

31 a kora tavaszi hónapokban, hogy a nyári szezonra elláthassák a felvevő piacot. A kereskedelmi vérkeringésbe vasútja révén bekapcsolódó városban megszaporodtak a szalmakalap készítők. Az 1885-ben bejegyzett kisiparosok között va n Magi Benjáminné, Meskó György, Búsi Sándorné és /. Nagy László,

32 akik saját otthonukban, a hagyományos technikákat alkalmazva termelnek. Ők korábban is készítéssel és kalapkereskedéssel foglalkoztak: felvásárolták a fonatokat, kalapvarró asszonyokat fogadtak fel, kénezóssel fehérítettek házilag és ún. simítót, a kész kalapok utolsó csinosítására szolgáló vasalót is használtak.

33 A kereskedelmi sikerek és a hírnév ide vonzotta a tőkével rendelkező gyárosokat. Az 1800-as évek végére Hajdúnánáson épültek fel a szalmakalap készítésére specializálódott, komolyabb gépesítettséggel is rendelkezőtelephelyek. Nagyságrendilegtöbb bedolgozót, a szalma kötésével, a szalmafonat előállításával foglalkozó úgynevezett parasztspecialistáttudtak itt alkalmazni, mint bárhol másutt. Gombamód szaporodtak a kalapok gyártását kiszolgáló, nyersanyag előállítással, festéssel, fehérítéssel és konfekcionálásával foglalkozó kisebb-nagyobb üzemek, melyek jórészt a kiváló minőségű, helyben termesztett búza- és rozsszalmára, ill. a nánási nép tradicionális tudására és szolgalmára alapozták gazdasági tevékenységüket. A nagyobb gyárak és a kisüzemek ellátták a helyi igényeket, de elsősorban kivitelre dolgoztak: Erdélybe, Felvidékre, Romániába, de Szerbiába és Galícia

34 felé is szállítottak. Fő piacuk Erdély volt. Igmándy Jó27 JEKELFALUSSYJ., 1885b 534. 28 „Czirokés Szalmaáru Gyár Kiviteli Rt." néven 1900-ban alakul, többek között szalmakalapot is készít. Bécsbe, Prágába, Luxemburgba szállít. BOROVSZKY S. 1901.312. 29 A Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara 1891 évi jelentése. MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR, K231-1892-2-1209 30 BACSKAYM. 1906.481. 31 IGMÁNDY J. 1940b 224. 32 CSONTOS G. 1975.25. 33 Az 1870-es évektől név szerint is ismert volt jó néhány kereskedő asszony, akik gyalog, majd vonaton járták Erdély, Kárpátalja, Felvidék nagyobb városait, de eljutottak Havasalföldre és Galíciába is. Portékáikat a piacozás során megismert igényekhez igazították. IGMÁNDY J.i94oa 72. 34 Autonóm tartomány, az Osztrák-Magyar Monarchia része az I. Világháború végéig. Területén ma Lengyelország és Ukrajna osztozik.