A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Lovas Enikő Amália: A Nagybákay család és a Déri Múzeum

A Múzeum Baráti Kör megalakulásától kezdve Sesztina Jenő mecénási tevékenysége elsősorban ezen a társaságon belül nyilvánult meg. Hatására megszereztek számos műalkotást, például a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletének eredményeként ekkor került a múzeum gyűjteményébe - többek között - az úgynevezett fancsikai aranylelet. Ezt követte 1930-ban Hegedűs László Kánaáni menyegző c. képe, Pólya Tibor Iringálókc.műve, majd 1931-ben Margitay Tihamér Fürdőzők és labdázok c. festménye. 1933-ban a Kör javíttatta meg Somogyi Sándor Diószegi Fazekas szoborcsoportját, és készíttette el téli védőburkolatát.

31 A Kör aktivitása eközben részint a gazdasági világválság okozta változások, részint két vezető tagja rivalizálása miatt alábbhagyott, és végül 1937-ben Sőregi János, a múzeum akkori igazgatójának tervei alapján újjá kellett szervezni. Az újítások rengeteg kedvezményt nyújtottak a tagságnak, és ennek eredményeként két évvel később a kezdeti 30 főről 200-ra emelkedett a belépettek száma. Tovább folytatták a mecenatúrát: 1938-ban megvették Pálffy József: Ekhós szekér a pusztán, ós Csikós arckép c. műveit, és restauráltatták Boross Jenő amerikai ezredes ajándékba adott Van Dyck képét. 1939-ben hozzájutottak Mázán László Nagytanács c. művéhez, ós Sesztina Jenő személyesen is ajándékozott a múzeumnak: Átadta Rombauer János Mendelssohn-képét, és a Csanak családtól megvásárolta Molnár József tájképét. Ekkor szervezte meg a Műgyűjtők Baráti Asztaltársaságát is. A legjelentősebb azonban Déri György tüzérezredes 2500 darabot számláló néprajzi gyűjteményének megszerzése volt. Déri György bátyja nyomán kívánta gyűjteményét a Déri Múzeumnak adományozni, és ennek előnyeiről Sesztina Jenő győzte meg tárgyalásai folyamán a polgármestert. Vállalta az adományozó gardírozását is, aminek eredményeként 1941. október 28-án megnyithatta kapuit a Déri György ezredes Néprajzi Múzeum. A városi közgyűlésen ez alkalomból az ünnepi beszédet Sesztina Jenő tartotta, „a Déri család régi barátja és tisztelője, a Debreceni Múzeumbaráti Kör elnöke, a múzeum felügyelő bizottságánaktagja, a múzeumi ügyek leglelkesebb és bőkezű barátja." 1942. június i-jén Déri György és felesége is megtekintették a múzeumot, ós díszpolgári oklevelet kaptak a várostól.

32 Ezzel párhuzamosan a Déri Múzeumot is tovább gyarapította Sesztina Jenő, a Múzeumbaráti Körön keresztül. 1939-ben Fazekas Mihály Tsillagóra c. könyvét (1826.) vásárolták meg, majd 1940-ben Thuróczy János 1488-as augsburgi „Chronica Hungarorum"-át szerezték meg a múzeumi gyűjtemény számára. Kezdeményezték és segítették tudományos kiadványok, így Zoltai Lajos cikkei és a múzeumi évkönyvek megjelenését is. 1944. május 24-én Nagybákay Rickl Antalt a Baráti Kör társelnökévé választotta. A háború végén azonban az egyesület vagyona megsemmisült, nagy károk keletkeztek a múzeumban is. Nagybákay Sesztina Jenő halála (1944. október 21.) után ellehetetlenült a Baráti Kör tevékenysége, Nagybákay Rickl Antal lemondásával a Kör maga is megszűnt. Sesztina Jenő múzeumpártoló és mecénási tevékenységéről Sőregi János nekrológja emlékezett meg, az 1943-1947 évi múzeumi évkönyvben. A család következő generációja, Nagybákay Rickl Antal és Nagybákay Antal Zelmos ezután is tartották a kapcsolatot a múzeummal, hely- és családtörténeti témákat feldolgozó publikációikkal gyarapították tudományos és kulturális értékeit. A Nagybákay Sesztina családtagok a sokoldalú vállalkozó polgár mintájaként kortársaik nagymérvű elismerését is kiváltották kreativitásuk, szervezőkészségük eredményeivel. Mindig nyitottan az újra, széles világlátásukkal és kapcsolatrendszerükkel valódi, maradandó életműveket alkottak, nagy gondot fordítva az elveiket és munkájukat továbbvinni hivatott utódaik kinevelésére. A család minden tagja elengedhetetlennek tartotta a széles körű, és lehető legalaposabb polgári és szakmai műveltség megszerzését. Személyes adottságaik révén kiválóan ismerték fel és használták ki az új lehetőségeket. Szerteágazó érdeklődésük energikus cselekvőkószséggel társulva jelentős eredményekre vezetett. Sesztina Jenőt életútja rendkívül sokoldalú, nyitott és érdeklődő személyiségként mutatja be. A családi hagyományokat követve még fiatalon igen alapos szakmai ismeretekre, gyakorlatra ós széles körű általános műveltségre tett szert, méltóan a debreceni elit jövendő tagjához. Az üzleti élet mellett, mintegy családi tradíciókónt, igen mozgalmas társadalmi szerepkört vállalt. Ezek részben kötődtek szakmai érdeklődéséhez, részben jótékony hajlamainak voltak köszönhetőek. Mindezek mellett azonban egyre nagyobb teret nyert életében a kulturális mecénási tevékenység, amit elsősorban a Déri Múzeum ügyének támogatásában ós gyűjteményének gyarapításában élt meg. Szervezői szerepe, támogató gesztusai és anyagi áldozatvállalása tagadhatatlanul az egyik legnagyobb segítséget jelentette a debreceni múzeum ügye számára. Nagybákay Rickl Antal, örököse és méltó utóda fiaival, továbbvitte a reá, és a Sesztina család egészére jellemző elhivatottságot, sokoldalú alkotókészséget és az egyedülálló, karakteres szellemiséget, amelyet méltán övez máig maradandó hírnév Debrecen városában. 31 Nagybákay Antal Zelmos: Múzeumpártolás a század elején Debrecenben. Múzeumi Közlöny, 50. sz. 53-58.0. adatai. 32 Uo.