A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - Lovas Enikő Amália: A Nagybákay család és a Déri Múzeum

1889-1890 fordulóján hazatért, ós letöltötte önkéntes katonai szolgálatát a 15. Gróf Pálffy huszárezredben. Ezt követően tovább folytatta szakirányú tanulmányait a budapesti jogi egyetemen. Válogatott tárgyakat hallgatott, majd 1891 őszén hazatért, ós beállt a családi vaskereskedés alkalmazottai közé. Ügyviteli szerepköre egyre fontosabbá vált, olyannyira, hogy 1894. január 31-én részesedést kapott az üzleti vagyonból és a tulajdonjogból, 28,57%-ban.

16 1895-től szakmai egyesületekben is vállalt társadalmi tisztségeket. Először a Debreceni Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete elnökévé, később a Debreceni Kereskedő Társulat választmányi tagjává,

17 majd a Kereskedő ltjak Egyesületének tagjává választották. De üzleti elfoglaltságai miatt ezekről 1897-ben ideiglenesen lemondott. Fokozatosan átvette az üzlet teljes vezetését, ami hivatalosan is nevére került Sesztina Lajos halála (1905. január 11.) után. A család 1897-ben elnyerte a magyar nemességet. Sesztina Jenő a vaskereskedés fenntartása mellett 1905-től személyesebb, patrióta módon folytatta édesapja iparpártoló tevékenységét. A Magyar Áruvédő Egyesület elnökeként kisebb vasipari üzemek fejlesztését valósította meg. Létrehozta a Galíciával, Bukovinával és Erdéllyel is kapcsolatokat fenntartó Békéssy Rózsi és Társa Szappan gyárát, betársulva Baloghné Békéssy Rózsi szappanos üzemébe. Ugyanígy alakította ki Flegler György nehéz helyzetben levő réz- nikkel- és vasbútorgyárából a Debreceni Vas-és Rézbútorgyár Rt-t, amivel fontos vaskereskedelmi árucikkeket is helyben tudtak előállítani. Még 1904-ben segített Kühnel Józsefnek az Első Magyar Fészekodúgyár megalapításában, de ugyanígy támogatta például Veréb Lajos zárgyárát, Veréb István permetezőgépgyárát, Ottó Mihály ós Neumann Jakab sodrony- ós vasbútor-készítő üzemét, illetve Riesz Henrik kocsigyárát is. 1908-ban részvénytársasággá alakította a Hajdúnánási Mezőgazdasági Gépgyárat Pauchly Mezőgazdasági Gépgyár néven, majd 1910-ben áttelepítette Debrecenbe.

18 Tekintélyét, elismertségét mutatta, hogy 1909-től Sesztina Jenőt a virilisek közül beválasztották a város törvényhatósági bizottságába.

19 A vaskereskedés fejlesztésére nem volt szükség, mert a korszak legmagasabb színvonalú, vevőköre minden igényét kielégítő üzletként működött. Nagyobb változást az 1913-as pénzügyi válság hozott, ami megakasztotta 19-20. század fordulója utáni fellendülés időszakát. Ennek 16 1894. január 31. Sesztina Lajosnak így 70 000 Ft üzleti tőkéje maradt. Megoszlás: Sesztina Lajos: 40%, Sesztina Jenő: 28,57%, Weszter István: 31,42% - Sesztina Lajos fiának Pestre (rí, 1893. március 25-én kelt levele alapján, melyben fiát üzleti feladatok lebonyolításával bízta meg, és pontos utasításokkal látta el a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. igazgatójával történő tárgyalással kapcsolatban. HBmL. XI. 121. 17 Nagybákay Antal: A Debreceni Kereskedő Társulat 240 esztendős múltja. Debrecen, 1938. 18 In: Nagybákay Rickl Antal: A debreceni Sesztina Vaskereskedés története és kora, III. 12.0., valamint: Debreceni és Vidéke Ipartestület 40 éves története 103.0. és Antal Tamás: Az ifjú Sesztina Jenő. In: Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve, XXIV. 19 HBmL. XXI. 505/ a. Debrecen város polgármesteri hivatalának iratai. A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizetőinek jegyzékei, 1909. ellensúlyozására megváltoztatták az üzlet politikáját, és hangsúlyosan a nagybani kereskedésben törekedtek a nagyobb forgalomra.

20 Ekkoriban Sesztina Jenő fokozatosan újrakezdte közéleti-társadalmi tevékenységét. 1910-ben az István Gőzmalom, Debrecen legnagyobb kapacitású malma felügyelő bizottságának tagjává választották (~ 800 000 q őrlőképességgel). A malom 1911-ben fuzionált - nehéz helyzetét megoldandó- a Borsod Miskolci Gőzmalom Rt-vel, Borsod Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Rt. néven. 1912-ben a Vöröskereszt debreceni választmányának tagjául választották, korábbi jótékony cselekedetei alapján. 1913-ban a kereskedelmi és földművelésügyi miniszter kérésére a Kereskedelmi és Iparkamara tagjaként Boszniából 20 mezőgazdasági és ipari tanoncot hozott át és helyeztetett el a Tiszántúlon. 1915-ben a Kereskedő Társaság alelnöki tisztét is elnyerte. Az I. világháború kitörésével megváltozó körülmények azonban folyamatosan és közvetlenül befolyásolták a gazdasági életet. Az üzletvitelt is nehezen lehetett biztosítani, az általános polgári munkaerőhiány és a közlekedés, szállítás akadályoztatása miatt. Sesztina Jenőt 1915-ben rövid katonai szolgálat után vállalatai közös kérésére leszerelték, ós a Mezőgazdasági Gépgyárban berendezett hadi üzem felügyelőjévé nevezték ki. Az egyre romló gazdasági viszonyok között a hadsereg nagy arányú vasáruigénye segített fenntartani az üzletet.

21 A háború végével rendeződött a polgári élet.

22 A vaskereskedésbe 1919. március 13-án felvették az alkalmazottak közé Sesztina Jenő unokaöccsét, ifj. Rickl Antalt (1885-1976).

23 Rickl Antal földbirtokos, gazdasági főtanácsos és Sesztina Piroska fia érdeklődése a vaskereskedelem iránt hamar kibontakozott. Nagybátyja támogatásával, annak várható utódjaként alapos szakmai képzettségre tett szert az Osztrák-Magyar Monarchia akkori legnevesebb cégeinél. Gyakorolt a pozsonyi MaderT. E-nél, majd a pozsonyi Handelsakademie-n (felsőkereskedelmi iskola) tanult egy évet. Végül a német vasgyárakban tett látogatása után a brünni Eduard Till vasnagykereskedésben töltötte utolsó gyakorlati évét. Budapesti önkéntes katonai szolgálata után 1909-ben európai körutat tett, majd részt vett az I. világháborúban. Csak a háború után tért vissza a vasüzletbe, ahol igazán nagymérvű károkat a román megszállás időszaka okozott.

24 1920-tól Sesztina Jenő már egyre többet foglalkozott változatos társadalmi szerepköreivel. Elvállalta a Debreceni Kereskedő Társulat elnökségét, és a felmerülő súlyos gazdasági problémákon nagy szervezőkészségével, szakértelmével és anyagi áldozatkészségével segített. Ezért elnyerte a kormányfőtanácsosi címet. Nagy szerepet játszott a Déri 20 In: Nagybákay Rickl Antal: A debreceni Sesztina Vaskereskedés története és kora, III. 21 Weszter Béla levele alapján ifj. Rickl Antalhoz 1915. december 20. S. N. Levt. 22 Nagybákay Antal Zelmos: Kereskedelmi alkalmazottak a debreceni Sesztina Vaskereskedésben 1819-1949. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1989-90. 23 Nagybákay Antal Zelmos: Egy kereskedő (polgár) család rövid története és leszármazása. Turul 70.1997.3/4.81-93. 24 In: Nagybákay Rickl Antal: A debreceni Sesztina Vaskereskedés története és kora, III 137.I.